Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-14 / 189. szám

2006. AUGUSZTUS 14.. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A medgyesi uszoda karbantartás, vízcsere miatt átmenetileg zárva Medgyesegyházán már hagyo­mány, hogy évről évre mindig augusztusra időzítik az uszoda karbantartási munkálatait és a medencék vízcseréjét. Emiatt át­menetileg az uszoda nem üze­mel. A javítások végeztével a szeptemberi tanévkezdéstől már zavartalanul használhatják az óvodások és az iskolások is a fris­sen feltöltött medencéket. Ezzel párhuzamosan az önkormányza­ti intézményeknél is ütemesen halad a nyári nagytakarítás, fel­újítás. Jelenleg az orvosi rendelő meszelése zajlik. ■ H. M. Három kilométernyi szilárd útburkolat épül Gyomaendrődön Újabb kilenc utca kap szilárd burkolatot a közeljövőben Gyo­maendrődön. A majdnem 70 millió forintos beruházásból még idén elkészülnek az útala­pok, jövőre a teljes burkolatot megépítik. A városban a burkolt utak aránya hamarosan eléri a 90 százalékot, az endrődi és a gyomai részen mintegy 5,5 kilo­méter hosszú földút van még a belterületen. A mostani beruhá­zásból mindkét városrészben több, mint másfél kilométernyi szilárd útburkolat épül. ■ L. J. Újra eljöttek alkotni a gyulai művésztelepre Augusztus 19-éig tart a Gyulai Nyári Művésztelep. Húsz ma­gyarországi alkotó, festőművé­szek és szobrászművészek vesznek részt a munkában. Művészetüket a realista szem­léletmód jellemzi. A művészte­lepen született alkotásokat az augusztus 18-án 18 órakor, a Dürer Teremben nyíló kiállítá­son ismerhetik meg az érdeklő­dők. Kiállítják a nagyhírű mű­vésztelepet létrehozó, elhunyt budapesti festőművész, Tóth Ti­bor képeit is — tudtuk meg a te­lep egyik vezetőjétől, Bodor Zol­tán festőművésztől. ■ Sz. M. Magyarország misszióban egyházmegye Gyulay Endre jelenleg apostoli kormányzóként igazgat A Nádi Boldogasszony tiszteletére bemutatott szentmisén köszöntek el tegnap a helyi egyházi és világi vezetők Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyés püspöktől Gyulán. Gyulay Endre legnagyobb sikerének tartja, hogy mindig azt tehette, amit a lelkiismerete diktált. Megyénkből származik Gyulay Endre, a Szeged-csanádi Egy­házmegye püspöke. Tavaly be­töltötte 75. életévét, az egyházi törvény szerint benyújtotta nyugdíjazási kérelmét a pápá­hoz. Utódja dr. Kiss-Rigó László.- A pápa június 20-án kine­vezte utódomat — mondta el la­punknak a leköszönő püspök. — Ekkor engem apostoli kormány­zónak neveztek ki, hogy vigyem tovább az egyházmegye ügyeit. Az új püspöknek addig nincs in­tézkedési joga, amíg a kormány­zást augusztus 2ó-án át nem ve­szi. Utána nyugdíjas leszek, nyugalomban, csendben. Szőke Margit Ha Isten hívja az embert papnak, menni kell Gyulay Endre pappá szentelé­se után harmadik helyként Gyulán volt segédlelkész 1957- től 1960-ig. - Mindjárt bérmá­lással kezdődött a munkám, gyerekeket, fiatal szülőket is­mertem meg. Néhány hónap alatt itthon voltam Gyulán. Jó­zsefváros volt az enyém. Sok hittanórát tartottam. Nagyon jól éreztem magam itt - emlé­kezett vissza ezekre az éveire. Miért lett pap? - Ez hivatás kérdése - mondta a püspök. — Ha Isten hívja az embert, akkor megy, ha nem hívja, elég nagy baj, ha megy - tette hozzá. Aki búcsúzik, és aki jön az egyházmegye élére Gyulay Endre 1930. szeptem­ber 17-én született Battonyán. Pappá 1953-ban szentelték, több helyen volt segédlelkész, megyénkben Gyula mellett Me­zőhegyesen 1963-tól 1970-ig. Püspökké 1987-ben szentelték, a Szeged-csanádi Egyházmegye élére II. János Pál pápa nevez­te ki. Utódja, dr. Kiss-Rigó László 1955. április 6-án szüle­tett Budapesten. Pályája Esz­tergomhoz, Budapesthez köt& dik Mspökké 2004. február 21-én szentelték. A Szeged-csa­nádi Egyházmegye püspökévé XVI. Benedek pápa nevezte ki az augusztus végi beiktatással. van bízva. Ügyes-bajos dolgok­ban, szociális kérdésekben meg kellett nyilatkozni. Kifejezetten pártpolitikában, bár rám ken­ték párszor, sosem szólaltam meg. Pártoktól függetlenül pró­báltam az igazságot keresni.- Megítélése szerint nagyon szemben áll a keresztény és a muzulmán világ?- A muzulmánokat a maguk hitében kell megtisztelni. Ne­kik ugyanúgy kellene tisztelni a keresztényeket. Kölcsönös megértésre volna szükség. Nagy vágy az egyház részéről megismertetni Jézus Krisztus tanítását, belevinni a többie­ket, ez azonban nemigen megy. Mint ahogyan akkor sem ment, amikor török világ volt Ma­gyarországon és megpróbáltak mindenkit muzulmánná tenni. — Ki vagy mi ma a keresz­ténység legfőbb ellensége?- A szekularizált világ, amely saját magát, saját hasz­nát, kényelmét keresi, nem pedig a közjót és a közösség fel­emelését. — Teljesen visszavonul az egy­házi élettől?- Kivonulok az egyházme­gye kormányzásából, az az utó­dom dolga. Ha valamiben tu­dok segíteni, természetesen se­gítek. — Mivel tölti majd idejét? — Nem akarom előre egészen meghatározni, mert akkor nem biztos, hogy sikerül és csalódik az ember. Jegyzeteim, beszéde­im vannak, amiket esetleg ér­demes lenne kiadni, elrendez­ni. Lehet, megírom a Missziós Pasztorációnak az elképzelései­met, hiszen Magyarország missziós terület. Nagyon sokan nincsenek megkeresztelve, nem járnak hitoktatásra. Az utolsó népszámláláskor sokan vallották magukat katolikus­nak, de ha megvakargatja az ember a képet, messze vannak attól, hogy ismerjék a hitet és el is fogadják.- Közéleti írásairól, nyilatko­zatairól ismert. Mi ösztönözte erre? — A püspöknek ez is dolga. Ez volt a belső elképzelésem. Ami­kor Apor Vilmos püspök lett Győrben, országos dolgokban is megnyilatkozott, a zsidó tör­vény miatt maga is szót emelt. Ami közügy, az a közhöz tarto­zik és a közéletnek magam is nem kis szereplője vagyok, hi­szen negyedmilliónál több, majdnem félmillió ember rám A búcsúzó püs­pök mutatta be a tegnapi szentmisét. Torpedózott békeiparág haragudj, ne legyél go­nosz, irigy, mert árt a szép­ségednek! Megfigyelés, ami­nek van valóságalapja. Bárki észreveheti magán, a pozitív érzelmek szebbé teszik, míg a negatívak alattomosan pusztítják az embert. A gyű­lölet végül nem a másikat te­szi tönkre, hanem azt, aki így érez. MÍG AZ EGYES EMBEREK szintjén van így, csak ma­guknak okoznak kárt. Rosz- szabb, amikor a negatív ér­zület több emberre, csopor­tokra, területekre, országok­ra, földrészekre terjed ki. Most kis híján megismétlő­dött 2001. szeptember 11-e 2006. augusztus 11-e tájé­kán. Az augusztus 10-én le­bukott terroristák augusz­tus 12-ére tervezték a „fő­próbát”. Már megint muzul­mánok voltak és megint kérni kellett a keresztény Európát, ne ítéljék el általá­ban őket. Ugyanúgy hiszik a békét, boldogságot Keleten és Nyugaton, csak vannak kivételek. NEHÉZ ÉRTELEMMEL felfogni, érzelemmel átélni, hogy Szerbiában miért verik a magyarokat, Szlovákiában miért gyújtják fel a magyar zászlót, Romániában miért készítenek olyan internetes játékot, ami a magyarokat pusztítja. CSAK ABBAN BÍZHATUNK, hogy kevesek szórakoznak ilyesmivel. Egy megrögzött turista azt bizonygatta a napokban, hogy némely ország nem olyan rossz, mint a híre. Ami jó hírű, az rossz hely is lehet. Mondják, a turizmus a béke iparága. Az élet bizo­nyította megint, így van. A Nagy-Britanniában leleple­zett terroristák elveszik a kedvet az utazástól. A világ felfedezése távolodik, legbe- lül utazni a szélsőséges ér­zelmek társaságában pedig nem olyan jó és nagyon ve­szélyes. Az eső néhány csapatot elriasz­tott tegnap a 6. Békéscsabai Le­csófesztivál főversenyéről, de így is 30 bográcsban rotyogott az étel. A Vajdaságból két csa­pat érkezett, az egyik gyuvecs nevű étket készített. Ez nagyon hasonlít a lecsóhoz, csak ser­téshúst is tesznek bele. Volt, ahol ördögi segítséget vettek igénybe, ugyanis ördög­jelmezbe öltözött férfiú rakta a tüzet. A Békéscsabai Kol­bászklub három csapattal ne­vezett, kolbász mindegyikük étkét dúsította. A zöld csapat vezetője,, Viczián János el­mondta: a tojás tette ízleteseb­bé a lecsójukat, de a tojás nem volt zöld. Az NB I-es Békéscsa­bai Előre NK kézilabdacsapat lányai és a Békéscsaba 1912 Előre SE NB Il-es labdarúgó­csapat fiúi megmutatták, jól bánnak a fakanállal is. Klembucz Ferenc (Buci), a lá­nyok masszőrje hangsúlyozta, a Buci-féle lecsó lényege a füs­tölt mangalica szalonna és a házikolbász, no meg két-há- rom titkos fűszer. Ha eszébe jut, azért paradicsomot és paprikát is tesz a lecsóba. Ecuadori indián vendégei is voltak a fesztiválnak, ők még délelőtt főzték meg verseny­munkájukat, mert aztán el­utaztak. A Herencias együttes tagjainak a vérében van a para­dicsom és a paprika felhaszná­lása, hiszen ezek a növények Amerikából származnak. Le­csóféle ételt készítenek Ecua­dorban, de más az ízesítése, például citromot raknak bele. Az indián zenészekkel egy szol­noki fesztiválon ismerkedett meg Frankó Attila, a lecsófesz­tivál főszervezője. Barátok let­tek, és Attila meghívta őket a rendezvényre. Mladonyiczki László, a zsűri elnöke kiemelte: a lecsók szí­nét, illatát, állagát, ízét és egye­di jellemzőit értékelték. Számí­tott a csapat megjelenése is. A zsűrizés lapzártakor még tar­tott, de annyi kiszivárgott, hogy jobb lecsók készültek, mint tavaly. ■ Ny. L. Focisták is főztek. Képünkön (balról jobbra): Okos István, Fülöp Csaba, Tóth Kovács Tamás és Czipó Zoltán. Labdarúgó fiúk és kézilabdás lányok is főztek LEcsőFEszTivÁL Harminc csapat versengett, volt, aki a tojásra, más a kolbászra esküdött

Next

/
Thumbnails
Contents