Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-11 / 187. szám

10 GYULA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 11.. PÉNTEK Az '56-os emlékmű felállításához adományt várnak számlaszámokra Irány az európai hírű rang! fejlődés Minden szálláshely három munkahelyet teremt a városban Gyulán október 23-án szeretnék avatni az 1956-os emlékművet. A szobrászmunkát Kiss György szobrászművésztől, Gyula dísz­polgárától rendelték meg. Az ön- kormányzat kétmillió forinttal támogatja az emlékmű elkészül­tét, melynek helye a Harruckern téren lesz, a templommal szem­közti zöldterületen, a lakóépület szomszédságában. Az emlékmű dél-afrikai fekete gránitból ké­szül - mondta Szabó lenő alpol­gármester. Szükség van az ado­mányokra, melyeket két számla­számon is várnak. Az Október 23. Alapítvány száma: 117330- 27—20047342. Az önkormány­zati számlaszám: 117333027- 15346009-021130000. A Kossuth tér átépítése, a nyertes pályázat révén, alig került pénzébe az önkormányzatnak. A tér megújulását követi a belváros megszépítése. A birkapörköltből még a csont is elfogyott a tanyán A Tanyavilágban Élők Érdekvé­delmi Egyesülete a Csordás-ta­nyán tanyanapot rendezett tag­jainak és az érdeklődőknek. A vendégeket hintó vitte a hely­színre a városból. A tanyanapot Baranyó Géza önkormányzati bizottsági elnök nyitotta meg szombaton délelőtt. Mintegy 70- en vettek részt a rendezvényen, akik ismerkedhettek egymással ■ A tanyanap egyik célja volt, hogy a városla­kók is megismerhes­sék a Gyula környéki tanyasiak életét. és a tanyavilággal, lehetett lova­golni, motorozni. Csordás József- né, az egyesület elnöke elmond­ta, az első sikeres tanyanapnak jövőre, és terveik szerint azután is lesz folytatása. A jövő nyári összejövetel házigazda szerepé­re már van vállalkozó, Annus Vincéék. A rendezvényre elláto­gatott dr. Perjési Klára polgár- mester is férjével, mindketten jól érezték magukat, mint mások. Csordásék birkapörköltet főztek, amit sárgadinnye-lakoma köve­tett az ő és Demkóék kertjéből. Édességről Gerhard Stengel gon­doskodott. Tartottak bemutató­kat is, kóstolni lehetett például zöldségből, befőttből, kovászos uborkából. A 2007-től 2013-ig szóló egészségturisztikai kon­cepció meghatározhatja a város életét és kihathat hosszú távú jövőjére. Ju­hász János, Szabó Jenő és Tóth Sándor alpolgármes­ter hangsúlyozta, Gyula stratégiai céljai között el­ső az idegenforgalom fej­lesztése. Minden szállás­hely három munkahelyet teremt Gyulán. A városvezetők szerint az ide­genforgalom. az, amire,hosszú távon támaszkodni Tehet 'Az idé- genforgalmi fejlesztés munka­helyeket teremt, ezzel Gyula la­kosságmegtartó szerepét is be­tölti, és nemzetközi gyógyhellyé válva megfelel az elvárásoknak. A legutóbbi képviselő-testü­leti ülésen fogadták el az egész­ségturisztikai koncepció mel­lett a Gyulai Várfürdő 2007-től 2013-ig szóló fejlesztési kon­cepcióját is. Az utóbbi években a várfürdő kétmilliárd forintból fejlődhetett, benne hétszázmil­lió forint vissza nem térítendő állami támogatással. A tervek­ben továbbfejlesztik a gyógyá­szatot, ami illeszkedik a Vis vitális projekthez is. Ez a wellness- és konferenciaturiz­mus leendő paradicsomának tekinti a Kisökörjárást. A Gyu­lai Várfürdő az Almásy-kastély patinás parkjában elsősorban a gyógyturizmust, a csendesebb strandolást szolgálná az egész­ségmegőrzés érdekében. Az önkormányzat 23 milliárd forintos fejlesztést szeretne megvalósítani az idegenforgal­mi stratégiához kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Terv Il.-ben. A mostani elképzelés folytatása a belvárost megújító munká­nak - Kossuth tér, Városház ut­ca, vár, várfürdő -, a Kisökör- járásban turisztikai központot valósítanak meg. Exkluzív fel­tételeket teremtenek azoknak a vendégeknek, akik négycsilla­gos színvonalra vágynak. Szál­lodák, konferenciaközpontok, kapcsolódó szolgáltatások, vi­lágfürdő... Ez utóbbi nem a ko­rábbi fürdő II. elképzelése, ha­nem Európában is egyedülálló fürdőkomplexum lenne a gyu­lai gyógyvízre építve. A terve­zéshez 350 millió forintra pá­lyázott az önkormányzat. A gyógy-idegenforgalom és infrastrukturális fejlesztése mellett jelentős összeget fordí­tott saját erőből, s pályázat ré­vén az önkormányzat a kultú­rára, az idegenforgalom háttér­kiszolgálására. Á város számá­ra fontos épített és táji környe­zete, történelmi, kulturális ha­gyománya. A gyulaiak szeret­nék, ha a város vendégei, Ma­gyarország és Európa polgárai mindezt megismernék. A Gyu­lai Várszínház 43. évadát éli, európai rangú fesztiválja a vá­ros méltó képviselője. Az el­múlt évben létrejött új vármú­zeum látogatottsága folyamato­san emelkedik. Soha nem látott fejlesztés zaj­lott Gyulán az utóbbi négy év­ben, az előző önkormányzatok munkájára épülve. A sikeres pályázatoknak, az Európai Uni­óhoz csatlakozásnak köszönhe­tően, most nagyon megválto­zott a város, amely nagy sikere­ket könyvelhet el, elsősorban a lakosság jóvoltából - hangsú­lyozták az alpolgármesterek. A gyulai önkormányzat néhány jelentős, nyertes pályázata 2005 és 2007 között Elnyelt támogatás összesen 4,634 milliárd forint Projektek összköltsége 5,414 milliárd forint Várfelújrtás támogatása 0,500 milliárd forint Projekt összköltsége 0,600 milliárd forint Szennyvízhálózat támogatása 1,439 milliárd forint Projekt összköltsége 1.468 milliárd forint Kossuth tár átépítésének támogatása 1,040 milliárd forint Projekt összköltsége 1,083 milliárd forint Sétálóutca támogatása 0,590 milliárd forint Projekt összköltsége 0,605 milliárd forint Csigakert, Élővíz-csatorna támogatása 0,170 milliárd forint Projekt összköltsége 0,175 milliárd forint Juhász János: — A városfejlesztést elindítottuk, a munkát folytatni kell. Szabó Jenő: — Pályázati lehető­ség nyílt a palánkvár felújítására. Tóth Sándor: — Gyula a fejleszté­sekkel élhetőbb város lesz. i3ii maarai Naponta több ezer vendég a Gyulai Várfürdőben CSÉFÁN LAJOS, A GYULAI VÁR- FÜRDŐ IGAZGATÓJA: — Jó volt az időjárás, a szállo­dák telítettek, fürdőnket sokan felkeresték. Hétköznapokon 4 ezer, hétvégenként 5 és fél ezer vendég is megfordult ná­lunk. Hasonlóan kiemelkedő vendégforgalom legutóbb 2003-ban volt. Sok családos vendég kereste fel fürdőnket. Különösen kedvelt a hullám- élménymedence, a csúszdás medence, a gyermek-vízipara- dicsom, az idősebbek körében pedig a gyógyvizes medencék vezetnek. Mindenkinek tet­szik a várfürdő parkja, a sok gyönyörű virág. A leggazdagabb program a Gyulai Várszínházban GEDEON JÓZSEF, A GYULAI VÁR­SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA: — A 43. évad június 30-án kez­dődött. A július kedvezett a szabadtéri előadásoknak, au­gusztusban azonban többször zárt térbe kényszerültünk. Az évad sikeres volt, a jegyárbe­vételek a tervek szerint alakul­tak. A Shakespeare-fesztivált mind a közönség, mind a szak­ma jól fogadta. Nyári progra­munkat a leggazdagabbnak tartják hazánkban, az országos lapok is kiemelkedően jónak ■ ítélik az évadot. Utolsó bemuta­tónkra, a Koldusoperára egy hónapja elfogytak a jegyek. Korhű öltözékben vezetnek a vármúzeumban DR. HAVASSY PÉTER, A CORVIN JÁNOS MÚZEUM IGAZGATÓJA: — Hét kiállítóhelyünk közül a vár a legnagyobb és a legfor­galmasabb. Látogatóinknak tetszik korhű berendezése, igé­nyes kiállítása. A várat több ezren keresik fel. Nagyrészt magyarok jönnek, de külföldi­ek is szép számban érdeklőd­nek, elsősorban németek. A nyár eleje óta korhű öltözék­ben tartunk megadott időpont­ban tárlatvezetéseket, amelyek iránt nagy az érdeklődés. A jegypénztárnál láthatók az idő­pontok, de csoportos érdeklő­dés esetén ezektől eltérünk. Az oldal Gyula Város Önkor­mányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotó: Kiss Zoltán és Tordai Attila. Mancika néni születésnapja szépkor A polgármester is köszöntötte a századikon Védelem alatt a régi vágóhíd bontásitlalom Építészeti és ipari műemlékegyüttes Vasárnap töltötte be századik életévét Tóth Benjáminné szü­letett Veninger Mária, Ünne­pelte őt családja és a Szép Al­kony Idősek Otthonában is kö­szöntötték, ahol jelenleg él. Mancika néni Gyulán született 1906. augusztus 6-án, hárman voltak testvérek, ő él egyedül közülük. Az ünnepelt életének túlnyomó részét Gyulán töltöt­te. Vezette a háztartást és né- h'ány évig a harisnyagyárban is dolgozott. Lánya, két unokája, négy dédunokája és három ük­unokája van. A lánya Gyulán él, családjának többi tagja Bu­dapesten. Mindig szívesen sütött-főzött, szép kézimunká­kat is készített. Mancika nénit sokan köszöntötték vasárnap. A képen balról jobbra: dr. Perjési Klára polgármester, az ünnepelt és lánya, dr. Bakó Józsefné. A Gyulai Húskombinát Kétegy- házi úti telephelye mellett talál­ható a régi vágóhíd három épü­letegyüttese a Shell-kút szom­szédságában. A vállalat egykori sportpályáján épül az Interspar áruház. A régi vágóhidat is érté­kesíteni akarta a húskombinát. Kéréssel fordultak az önkor­mányzathoz a három épület le­bontásáért. Az épület ipari mű­emlék, ezért nem bontható le. Júliusban Gyulán járt Rádai Mi­hály, a városvédő. Azt mondta, meg kell tartani az épületeket, mert olyan építészeti és ipari műemlék az együttes, amit a vá­rosnak óvnia kell, és ehhez min­den segítséget megad. A város­nak is az épületek megmaradá­sa a szándéka — erősítette meg Juhász János alpolgármester. A húskombinát egyelőre még nem talált olyan befektetőt, aki meg­■ Az épületek megvá­sárolhatók, de az önkormányzatnak is van elképzelése hasznosításukról. vette és hasznosította volna eze­ket az épületeket a jelenlegi for­májában, valamilyen funkció­val. Az Interspar érdeke lenne, hogy megnyíljon a terület az áruháza előtt, de a szakemberek véleménye szerint is a nyitott szomszédság elképzelhető. A húskombinát fő üzemi épü­lete előtti út állami tulajdonban volt. A gyár építésekor nem ke­rült a húskombinát tulajdonába, most szükségessé vált a jogi kér­dés rendezése. Az állami utat a közútkezelő kht. átadta az önkor­mányzatnak, amely a húskombi­nát rendelkezésére bocsátja. Ezen az úton töltik fel az Inter- spar-raktárat is. A földterület ér­téke közel 20 millió forint. Egyez­ség született az önkormányzat és a húskombinát között, hogy a ré­gi vágóhíd három épületegyütte­séből a Shell-kút mellettit - je­lenleg oktatóterem és húsipari múzeum - a város tulajdonába adják csereként a földterületért, így társasház jött létre, az épüle­teket pedig nem lehet lebontani. 1 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents