Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-10 / 186. szám
2 A 2006. augusztus 10., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRÁR ................................................................... ............................ Hi vatalból küzdenek a parlagfű ellen A szervezett intézkedések hatására 27 százalékkal csökkent a veszélyes gyomnövénnyel fertőzött területek aránya A XX. század elejétől van jelen Európában, s a húszas évek óta terjed Magyarországon is a parlagfű, amely a mérhetetlen mennyiségű allergén virágpora miatt jó két évtizede lett a legveszélyesebb gyomok egyike. Hosszú évekig szinte tétlenül néztük az észak-amerikai jövevény erőszakos térhódítását, s mire elérte a közegészségügyileg is kritikus határt, már késő volt. Milliók prüszköltek, táp- pénzmilliárdok vesztek el, a most már tenni kell valamit típusú közakarat jámbor óhaj maradt. Tavalyig. Valami elindult... Kellett hozzá az uniós csatlakozás, amely az agrártámogatások feltételéül szabta a gyommentesség követelményét, s kellett hozzá sok-sok civil kezdeményezés, illetve olyan ügyszerető honatya, mint az egykori környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán, aki e kezdeményezéseket közüggyé nemesítette. No és kormányzati szándék és törvényalkotási hajlandóság. A végeredmény: a 2005- ben meghozott intézkedések — a felderítés szervezettsége, a szakhatósági szigor és a zsebbe nyúlós kényszerkaszálások - nyomán 27 százalékkal csökkent az ország parlagfű-fertő- zöttsége. — Mihez képest huszonhét százáalék, és miből állapították Gerlán láttuk ezt a speciális, árokpartokon, gátrézsűkön használható fűkaszát, melyet! Bokros Mátyás állított üzembe a parlagfűirtás érdekében. ■< ezt meg? - kérdeztük dr. Bak Pétertől, a Békés Megyei Fölhivatal vezetőjétől.- Egyszerű. Az ÁNTSZ pollenjelentése alapján, amely a levegőben lévő virágpor mennyiségét naponta méri. A 2005-ös parlagfűátlag volt 27 százalékkal kisebb, mint a 2004-es. A két időpont között pedig megtörtént a szervezeti változtatás és a feladatkörök egyértelműsítése. Nem nehéz megtalálni az összefüggést. — A kilencvenes évek elején nem volt ritka az olyan országos tanácskozás, amelyen 19 dagadt orrú, angóranyúlszemű elszánt aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába találják meg a parlagfűfoltokat, nem kerül elő a tulaj, a földhasználó, a felelős, egyébként pedig, ha valakit mégis megtalálnak, addig levelezget a hatósággal, míg a dér be nem lepi a népbetegséget okozó növényt.- Fejéről a talpára kellett állítani a dolgokat! Nem az ajánlott levéltől és a fellebbezgetéstől lesz kevesebb a virágpor, hanem a kaszától. Most elrendeli a növény- és talajvédelmi szolgálat a kötelező védekezést, ami a virágzás kezdetéig tart, hiszen a cél éppen a pollenkibocsátás megakadályozása, onnantól kezdve pedig mindenki jól felfogott érdeke, hogy megelőzze a virágzást. Ha kell, akár többszöri kaszálással is. Ha mégsem tette meg, akkor hibázott. — Ezt eddig is tudtuk, de a rendszerváltást követően az oly Tóth Zita, a Békéscsabai Körzeti Földhivatal mezőgazdásza mikroszámítógéppel rögzíti a helyszíni adatokat Szücsné Serfőző Margit, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felügyelője a gyomfertőzöttséget regisztrálja. sokat emlegetett tulajdon- és birtokviszonyok áttekinthetetlensége gátolta a felderítést. — Ez a leglényegesebb eleme a változásnak. A földhivatalok feladata lett 2005-től a területazonosítás. Hivatalaink már olyan helyzetben vannak, hogy nincs előttük ismeretlen tulajdonos, ennek következtében föld- használó sem. A Földmérési és Távérzékelési Intézet - FÖMI - távérzékelési adatai alapján pedig hamarabb tudjuk meg, hol van parlagfüves terület, mint ahogy kimennénk. Többnyire térkép szerint találnak oda a mezőgazdász szakembereink, s csak kisebb részben kell a lakossági bejelentés következtében eljárniuk az utóbbi időben. Megnéztük az egyik „megtalált” területet, amint éppen a két együttműködő hatóság szakemberei felmérték, megvizsgálták és ezzel elindították a mentesítési akciót. A helyszínelő Tóth Zita, a Békéscsabai Körzeti Földhivatal mezőgazdásza és Szűcsné Serfőző Margit, a Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi felügyelője a felderített és a PDA többfunkciós mikroszámítógépen azonosított fertőzött góc adatait rögzítette, hogy továbbítsa a földhivatal szerverjére. Onnan már a tulajdonos adataival ment tovább a növényvédelmi szakhatósághoz. Az NTSZ - a vele szerződött — és közbeszerzési pályázaton nyertes Gyulai Bogármérnökséggel elvégezteti a kényszerkaszálást, a postással meg kiküldi a csekket. Nem felszólítást, bírságot! A felügyelők egyébként nem is tudják a terepen, kinek a földjéről van szó. Anonim munka — hivatalból. Mindnyájunk érdekében. Orosházi Területi Központ, 5900 Orosháza, Külterület 637. Tel.: 68/510-350, Fax 68/510-351 Samu Zoltán: 30/552-0067, Gémes László: 30/552-0170 e-mail: oros<<»)ikr.hu www.ikr.hu
