Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-08 / 184. szám

2006. AUGUSZTUS 8., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Inkább a háta, mint a melle állati dolgok A húsfogyasztás visszaesett, a pénztárca határt szab A békéscsabai, 86 éves Tóth András (képünk előterében) fél kiló darált húst vásárolt a fasírthoz a hentesüzletben, a többit zsömlével pótolja. A vidék bankja segíti a kis- és a közép- vállalkozókat Dr. Kiss Endre, az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség el­nöke és dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke megállapodást írt alá a közelmúltban a két szerve­zet együttműködéséről. Céljuk, hogy a kis- és középvállalkozá­sok támogatását és a vidékfej­lesztést elősegítsék. A takarék- szövetkezetek a vidék bankja­ként Magyarország legnagyobb pénzintézeti fiókhálózatával rendelkeznek. A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös előnyöket, amelyeket ezek a pénzintézetek és a kamarák egymás számára nyújthatnak - tudtuk meg Zsibrita Lászlóné- tól. A Gádoros és Vidéke Taka­rékszövetkezet vezetője elmond­ta, hogy a kamarai tagokat ki­emelt üzleti partnerként keze­lik, a kamara pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a tagság meg­ismerje a pénzintézet különbö­ző szolgáltatásait. ■ Cs. I. Lisztérzékenyek szervezete alakult A közelmúltban Sarkadon a 2. számú általános iskola tornater­mében egy újabb civil szervezet alakult. A tíz alapítóval életre hí­vott Sarkadi Lisztérzékenyek Szervezete a jövőben a beszerzé­sekkel és az állami pályázatok­kal kapcsolatos adminisztratív információkkal segíti a sarkadi lisztérzékenyekeL kB. I. Pályázat rendelő korszerűsítésére A közelmúltban elkészült Pusztaottlakán az orvosi ren­delő felújításának terve. Szabó Miklós polgármester elmond­ta, norvég pályázati kiírásra nyújtják be a mintegy 10 millió forint összköltségű tervet. Bíz­nak abban, hogy sikerrel jár­nak, és a helyiek jogos igénye alapján a negyedik negyedév­ben megkezdhetik a munkát. A pályázat gép- és műszerbeszer­zésre, megújuló energiaforrás hasznosítására, valamint az épületegyüttes teljes korszerű­sítésére irányul. ■ H. M. A vásárlók száma nem csökkent megyénk hen­tesüzleteiben, ugyanak­kor kevesebb vagy ol­csóbb húsárut vesznek. A csirkemellről a far-hátra, a sertéskarajról a húsos csontra és a körömre, fa­rokra tolódott el a vásár­lás jó része. A kereske­dők a költségnövekedés miatt sem halogathatják tovább az árerrielést. Nyemcsok László Sertéscombot egy hónapja még 1000 forint alatt is találtak a vá­sárlók a hentesüzletekben, ma már 1100—1200 forint között alakul a friss, minőségi, ma­gyar sertéscomb ára.- Kisebb az árualap a jó mi­nőségű portékából, és ilyenkor emelik a beszállítási árat. Eh­hez nekünk is igazodnunk kell, hiszen ha veszteségesen árusí­tunk, becsukhatjuk a boltot - hangsúlyozta Viczián József, a békéscsabai Jamina-Hús Kft. ügyvezetője. — A köröm, farok ára nálunk kilónként 290 fo­rint, a húsos csonté 320. Aki­nek vékonyabb a pénztárcája, az inkább ezt veszi, mint az 1300 forintos karajt. A 86 éves, megyeszékhelyi Tóth András csirkefar-hátat és fél kiló darált húst vásárolt ottjártunkkor a csabai vasútál­lomás mellett lévő húsboltban. — Inkább a háta, mint a mel­le, mert az előbbi olcsóbb ­Viczián József békéscsabai hentes elmondta: üzletükben a szürke marha húsát for­galmazzák a hagyományos marhahús helyett.-A szürke marha garantáltan vegyszermentes ßvet legel, és semmilyen más takarmányt nem kap, hiszen a Körös- Maros Nemzeti Park állomá­nyából érkezik a vágóhídra - regisztrációs számmal ellátva - a feldolgozandó állat - ecse­telte Viczián József. - A vásár­lók főzési, sütési tapasztalatai alapján a szürke marha húsa porhanyósabb is az általunk megszokott marhahúsnál. mondta András bácsi. — A da­rált húsból is elmenne egy kiló a fasírtba, de a zsemle olcsóbb, még ha attól kenyérízűbb is a fasírt. Mindenki addig nyújtóz­kodhat, ameddig a pénztárcája tartalma ér. Viczián állítja: A vegyszermentes füvet legelő állat húsa egészséges. A disznóhús árának emelke­désében közrejátszott az is, hogy egy hónap alatt az élő ser­tés felvásárlási ara a kilónkénti 300-305 forintról 330-335 fo­rintra nőtt. Zsótér László, a me­gyei sertéstenyésztők választ­mányi elnöke elmondta: akik talpon maradtak, most valóban egy szerény nyereséget köny­velhetnek el. Azért is jobban vi­szik a magyar hízót, mert a fo­rint gyengülése miatt külföld­ről nem éH meg behozni a gyengébb minőségű portékát. Drágább a takarmány A csirketenyésztéssel foglalko­zó kaszaperi Kováts György el­mondta, hogy 48M9 forint he­lyett már 52-53 forintért ad­ják a csirketáp kilóját. Nőtt ugyanis a takarmánybúza és a kukorica ára. A baromfitar­tók költségei az energiaár­emelkedés miatt is növeked­nek. A takarmány és a napos­csibe után az energia a legna­gyobb kiadás a termelésben. Ami pozitívum, immáron fi­zetnek a feldolgozók, vala­mint a 9,50 forintos kilónkén­ti állami támogatást megkap­ják a termelők. Ha nem így lenne, becsukhatnák a boltot. MAGYARI BARNA Választás a Sárréten EGYRE INKÁBB ÉREZZÜK, hogy hamarosan ismét választá­sok lesznek. Te kire szava­zol? Gyakran ezt a kérdést szegezik egymásnak a sárré­ti emberek is. Persze a leg­többen kitérő válaszokat ad­nak, vagy egy-egy erőltetett poénnal zárják le a témát. Különösen a kistelepülése­ken titkolózik a lakosság. Ott mindenki mindenkit ismer, ezért sokan úgy vélik, nem lenne szerencsés, ha kitu­dódna, kire adják a voksu- kat. Senkit sem szeretnének megbántani: hiszen a válasz­tások elmúlnak, ők viszont továbbra is falubeliek ma­radnak. A kis községekben élőknek mégis van egy nagy előnye: ott nem annyira érződnek a pártpolitikai feszültségek, mint a városokban. Ahol vi­szont már erősebb tónussal jelennek meg a pártszínek, ott a parlamenti választások időszakához hasonlóan az indulatok is jobban felkor- bácsolódnak. A vehemens nézetek ütköztetésének színtere pedig a nagybetűs élet. Előfordul, hogy ismét politikai nézetkülönbségek miatt ugranak egymásnak családtagok, barátok, mun- kátáfsak, szomszédok, is­merősök. szerencsére az önkormány­zati választások idején egyes helyeken nemcsak a pártok csatáznak, hanem a nemek is. A Sárréten három olyan település (Vésztő, Ecsegfalva, Kertészsziget) található, ahol az utóbbi vá­lasztások eredményeként a település vezetésének ötven százalékát a hölgyek, a má­sik ötvenet a férfiak adták. Ezzel kapcsolatban a minap valaki bölcsen megjegyezte: jó, hogy nem augusztusban tartják a választásokat. Mert akkor a nők egy-egy lenge nyári ruhában már jelenlé-, tűkkel sokkal eredménye­sebben kampányolhatnának, mint férfitársaik a fajsúlyos szövegekkel. Az állatállomány változása Békésben 2004.01.01. 2005.08.01. 2005.12. 01. Szarvasmarha: 54 ezer 53 ezer 49 ezer Juh: 39 ezer 43 ezer 55 ezer Sertés: 382 ezer 383 ezer 345 ezer Tyúkféle: 1,952 millió 2,095 millió 1,518 millió (FORRÁS: BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETSÉG) Számít az egészség, a vevők a szürke mariiéra esküsznek A pusztai létbe is belekóstoló ifjak természetvédelem Kardoskúton táborban emlékeztek Réthy Zsigmond örökségére A kardoskúti természetvédelmi tábor lelkes lakói lovas kocsival indultak a hajnali madárlesre. Sarkadi sikerek a nemzetközi Vízsugár-kupán Három nemzet huszonkét csa­patának részvételével rendez­ték meg a közelmúltban a Füzesgyarmati Önkéntes Tűz­oltó Egyesület szervezésében a 9. Nemzetközi CTIF Vízsu- gár-kupát. A versenyen a 800- as kismotorfecskendő kategó­riában a Sarkadi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai is rajthoz álltak - tájékoztatott Sztancs József polgári védelmi alezredes, a sarkadi egyesület kuratóriumi elnöke. A sarkadi Önkéntes tűzoltók a tavaly el­ért eredményen javítottak, hi­szen 48 másodperces eredmé­nyükkel idén már a nemzetkö­zi mezőnyben is az első he­lyen végeztek. ■ B. I. Hajnali madárlesre lovas ko­csival mentek, az őshonos magyar háziállatokat gyalog­túra keretében látogatták meg, s kémlelték az eget is azok a fiatalok, akik az elmúlt csütörtökön érkeztek Kar- doskútra, a természetvédelmi területre, hogy a Réthy Zsig­mond 1973-ban alapított ter­mészetvédelmi táborának örökségét továbbvigyék. A hí­res természetvédő, ornitoló­gus 25 tábort szervezett, nem­zedékek, tanítványok nőttek fel mellette, akik elkötelezett természetvédőkké váltak az elmúlt évtizedekben. A Réthy Zsigmond Természettudomá­nyi Alapítvány nevében Réthy Erzsébet, az ornitológus özve­gye az idén tábort hirdetett. Unokái mellett svéd, tótkom- lósi, békéscsabai és kardos­kúti fiatalok töltöttek néhány tótkomlósi tanyamúzeumban is szétnéztek. Tájjellegű étele­ket is főztek, miközben hir­dették: élj globálisan, tégy lo­kálisan! ■ Cs. I. Békés elfogadta, iskolai társulás hátrányok nélkül Miután elmúlt ülésén a békési képviselő-testület is áldását ad­ta az elképzelésre, így szep­tembertől társulásban működ­het tovább a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és a Tarhosi Általános Iskola. Az új intéz­mény gyakorlatilag a két meg­lévő iskola összevonásával, de szinte változatlan feltételekkel működik majd tovább. A tarhosi gyerekeknek nem kell utazniuk, továbbra is helyben tanulhatnak. A felmerülő költ­ségeket minden esetben a te­lephely szerint illetékes önkor­mányzat fizeti, s mivel az intéz­mény jogutódja az előző kettő­nek, így a dolgozókat sem éri joghátrány. ■ R G. napot a pusztában. Az alapít­vány Táj és ember címmel meghirdetett táborából pusz­tabusz vitte a fiatalokat Mező­hegyesre, a kirándulók a

Next

/
Thumbnails
Contents