Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-07 / 157. szám

2006. JÚLIUS 7, PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kinyitott a gázos iroda Orosházán, ügyfélszolgálatuk csütörtökön fogad Életre kelt a dégázos ügyfélszol­gálat Orosházán. A lakosság sé­relmezte a Dégáz Zrt. azon lépé­sét, hogy megszüntette oroshá­zi ügyfélszolgálatát. Fetser Já­nos polgármester a cég képvise­lőjével folytatott megbeszélésen tolmácsolta az elégedetlenséget és hangsúlyozta: szükséges, hogy a telefonos kapcsolattar­tás mellett - amitől sokan ide­genkednek - lehetővé váljon a közvetlen bejelentés. A tárgya­láson megállapodás született arról, hogy a Dégáz Zrt. Oros­házán visszaállítja az ügyfél- szolgálatot a régi, megszokott helyen. Heti rendszerességgel, csütörtökönként 8-tól 15 óráig várják az ügyfeleket. A város­vezető elmondta, örül a megol­dásnak, a csütörtök egyébként is piaci nap Orosházán, ekkor különösen sokan érkeznek a környező településekről a vá­rosba, így a gázszolgáltatással kapcsolatban is lehetőség nyí­lik ügyintézésre. ■ Cs. I. A hónap végére elkészül a reptér Békéscsabán Időarányosan halad a békéscsa­bai regionális repülőtér bővítésé­nek folyamata. Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke tegnap lapunknak elmondta, szerdán megtekintette a munkálatokat, melyek késő este is tartottak. A határidő tartható, így július végé­re befejeződik a beruházás. Ezt követik az engedélyezési eljárá­sok. A terv szerint szeptember­ben ünnepélyesen átadják a léte­sítményt. Az elnök kifejtette, a lé­gikikötő üzemeltetése szabályos, két hete szemlét tartottak a ható­ságok és mindent rendben talál­tak. Ezek az eljárások minden év­ben megtörténnek. A közgyűlés vezetője reményét fejezte ki, hogy a repülőtér később különböző rendezvényeknek is helyet ad. Mint ismert, a repülőtér kor­szerűsítésére 550,4 millió forin­tot kapott a megyei önkormány­zat az Interreg III/A pályázat keretében. A teljes beruházás másfél milliárd forint, legfonto­sabb eleme az 1300 méter hosz- szú és 30 méter széles beton ki­futópálya megépítése. ■ L. E. Liityő órabére húsz forint koldusok A markuk helyett táblát tartanak és jósolnak a pádon A koldusok legtöbbször rábízzák magukat az emberek jóindulatára. Az alamizsnáért pedig köszönömmel fizetnek. (Képünk illusztráció) „Kisasszonyka, adjon tíz forintot!” — az ilyen be­szólás ma már a múlté, a koldusok kifinomultabb, olykor meglepő módsze­rekkel dolgoznak. Hogy milyenekkel, annak néz­tünk utána megyénk né­hány városában. Munkatársainktól Békéscsabán sincs máshogy, a járókelők a koldusok láttán kü­lönféleképp viselkednek. Az adakozók a zsebükbe nyúlnak némi apróért. Néhányuknak arra is van gondja, hogy a ke­nyérre szánt forintok ne a kocs- márost gazdagítsák. Ilyenkor kifli és felvágott az alamizsna. A kunyerálás, netán a kérege- tő puszta látványa olykor indula­tot vált ki. Lütyőt találkozásunk reggelén leköpte egy járókelő. — Leköpnek, rám kiabálnak, a múltkor belém is rúgtak - ecse­telte a koldulás megaláztatásait a 17 éves békési fiatalember. Rá­adásul a kéregetők egymás iránt sem mutatnak részvétet. A kenyérharc az utcán is erős. Lütyő a sétálóutcán válasz­tott törzshelyet. A maga elé tar­tott papíron ez áll: „Két napja nem ettem.” A többit az embe­rekre bízza. A tízesekből, hú­szasokból két-háromszáz forint gyűlik össze naponta. Kará­csony előtt valamivel több. — Soha nem kérek csak úgy pénzt, cserébe mindig adok va­lamit! — húzódik közelebb a be­szélgetésünket addig távolról figyelő fiatalember. Módszere ismerős: ingyenes terjesztésű kiadványok, régi lapok megvé­telét ajánlja lépten-nyomon a já­rókelőknek. A kéregetők aranyszabályát betartják: „Ha a rendőr elküld, menj odébb!” Kis idő múlva az­tán visszatérnek.- Békéscsabán a koldulással kapcsolatban nincs helyi rende­let, hiszen önmagában a kére­getés nem szabálysértés és nem is bűncselekmény — mondta la­punknak dr. Szvercsák Szilvia, a városháza közigazgatási osz­tályának vezetője. A táblát tartó és a maga elé motyogó ember nem vét a szabályok ellen. Más a járókelőket zaklatok megítélé­se. Ha a közterület-felügyelők ilyet észlelnek, arra felhívják a rendőrség figyelmét. Gyulán egy két állan­dó koldus udvaria­san kér és ájta- tosan néz. Léte­zik a klasszikus megoldás: a posta előtt egy ember kalapját rendszeresen a földre teszi. Újabb módszer, hogy kérőtábrával Jép- nek a kinézett járóke­lő elé. Nemrégiben egy magát némának beállító romániai család így koldulta Gazdagsággal kecsegtető jövőről mesélnek Hagyományosan kéregetőt a szarvasi utcákon nem látni. Koldulókra sem tett mostaná­ban senki panaszt a rendőrsé­gen vagy a polgármesteri hi­vatalban. Néhány trükkös „ja­vasasszonnyal" azonban ha­mar összefuthat az óvatlan idegen a városközpont parkja­iban. A rendszerint cigány nemzetiségű jövendőmondók általában a padokon egyedül pihenő nőket szemelik ki. Le­ülnek melléjük, s a gazdagsággal ke­csegtető, szép jöv& ről kezdenek beszél­ni anélkül, hogy ezt bárhonnan (akár a tenyérből) kiolvas­nák. A végkifejlet persze mindig ugyanaz: „Szánjon pár fo­rintot jövőbeni gazdagságára!" végig a várost. Az önkormány­zat a guberálást rendelettel tilt­ja. A zaklató koldulás rendőr­ségi hatáskör. Akár harmincezer forintos pénzbírsággal is sújtható az, aki másokat zaklatva koldul, azaz az embereket le­szólítja, illetve la­kásról lakásra jár­va kéregét — tudtuk meg Szombati And­reától, a Békés Me­gyei Rendőr-főka­pitányság sajtóre­ferensétől. A gyer­mekei való koldu­lásnak már súlyo­sabb a megítélése, , akár százezer fo- I rinttal is büntethe- F tik. A kéregetők a megyeszékhely for­galmasabb helyein, többnyire a vasútállo­más, illetve az Andrássy úti 100-as ABC-áruház környé­kén tűnnek fel. A sajtóre­ferens tájékoztatása sze- int az elmúlt időszakban 1 komolyabb szabálysér- J| tésre, a járókelők zakla- fi tására nem volt példa. ■”y Hiába kenyérre, tejre ké­rik, sokaknak a végén le- csúszik a torkán az ado- C- mány. (Képünk illusztráció) JEGYZET CSATH RÓZA A koldusok méltósága A bolondját és a koldusát hajdan minden valamirevaló település eltartotta. A félke­gyelmű mellett a betegre és a nyomorékra is gondot vi­seltek a többiek. Gyoma- endrődön a középkorúak még emlékeznek a féllábú, katonazubbonyos hadirok­kantra, aki a hatvanas évek­ben időnként bekopogott a házakba. Kenyeret, szalon­nát, aprópénzt mindig ka­pott, rossz szót sohasem. köszönt, kért, megköszönt, elköszönt. A jóindulattal nem élt vissza, ugyanazon a kapun sűrűn nem zörgetett. Tudott kérni és elfogadni úgy, hogy közben a méltósá­gát nem veszítette el. TÁV0LSÁGTARTÓB8AK lettek idővel az emberek, vagy talán a kéregetők tolakodó- ak? A zaklató koldulásról szóló paragrafus csalhatatla­nul jelezte, a közösség már nem csak azon töri a fejét hogyan adjon, de azon is, miképp védje meg magát. ha az öreg ma újrakezdené a mesterségét, kényelmetle­nül érezné magát. Nem csak azért, mert a házalás miatt előbb-utóbb megbírságol­nák, kései utódai fizimiská­ját és módszerét is restellné. A járda közepén hortyogó férfi helyéit szégyenkezne, s az újságárus rámenőssége se tetszene neki. A muzsi­kust látva elismerően bólin­tana, a jósnőre csak legyin- tene. A némák táblatrükkjét nem értené, az internetes ravaszkodást még úgyse. A tolakodók elutasítása nem jelenti azt, hogy csupa szív­telen jár az utcákon. A fel­mérések szerint a magyarok kétharmada jótékonykodik, vállal önkéntes munkát, ilyen-olyan módon segít a la­kóhelyén, a kéregető is ada­kozásra indítja, ám a ravasz­kodást és a szemtelenséget nem díjazza. méltósággal, tisztességgel kérni — ezen az öreg szabá­lyon nem fog az idő, s ez így van jól. Önkormányzati biztos felügyeli mától az iskolát Ahol majd nem dübörög vasparipa vélemények Többen meglepődtek, nem értik, s egyben ellenzik a lépést Jobboldali pártok gyulai összefogása a választásokra A kondorosi és a kardosi képvi­selő-testület tegnap meghozott döntése alapján mától önkor­mányzati biztos veszi át a két község közös fenntartású isko­lájának pénzügyi irányítását. A döntést azzal indokolták, hogy az intézmény igazgatója, Lónai Sándorné nem tartotta be az önkormányzati költségvetés­ben meghatározott pénzügyi irányelveket, s emiatt mintegy hatmilliós tartozás halmozódott fel. Az igazgató úgy nyilatko­zott: a költségvetésben megsza­bott finanszírozási ütemterv nem teszi lehetővé a tartozás rendezését. A képviselő-testület Szvitan Zoltánt nevezte ki ön- kormányzati biztossá. ■ L. J. Egyre többen kapják fel a fejüket a hírre, miszerint megyénkben öt vasútvo­nalat is megszüntet az il­letékes minisztérium. Munkatársainktól Vannak olyan vélemények, mi­szerint összekötő kapocs lehe­tett volna a jövőben Magyaror­szág és Románia között a Mezőhegyes—Battonya vonal, az pedig tény, hogy Kisszénás­ról nincs a vasúttal párhuza­mos — tehát rövid - út Kondo­rosra.- Azért érthetetlen a számunk­ra ez a kormánydöntés, mert Meddig lesz élet az állomáson? vésztői székhellyel nemrég ala­kult meg a Körös-vidék Térségi Vasút, igaz, kísérleti jelleggel — mondta Kaszai János, Vésztő polgármestere, aki egyben a Vasutas Települések Szövetsé­ge (VTSZ) országos elnöke is. Mint kifejtette, ennek az lett volna a feladata, hogy felmérje, miként lehetne továbbra is mű­ködtetni a szárnyvonalakat. A Vésztő-Körösnagyharsány közti vonal megszüntetésével a 194 kilométeres térségi vasúi­ból 32 kilométert vonnak ki a vasúti forgalomból.- Ha a kormány nem várja meg a térségi vasút eredménye­it, akkor nincs tovább értelme a kísérletezésnek. Abban bíz­tunk, Románia uniós tagságá­val esetleg újra megnyílhat szá­munkra a vasúti közlekedés Nagyvárad felé - fogalmazott Kaszai, aki kifejtette: a VTSZ rendkívüli gyűlést fog tartani. — A faluban élőket több szempontból hátrányosan érin­ti a Murony—Békés vasútvonal megszüntetése - mondta Feke­te Ferenc, Murony polgármes­tere. A községből többen a kö­zeli városba járnak be dolgoz­ni, mint ahogy sokan tanulnak ott. Pataki István, Békés' pol­gármestere szerint a két tele­pülés között már korábban is szünetelt egy ideig a vasúti kapcsolat, ám az autóbuszok jól pótolták a vonatokat. Közös polgármesterjelöltet, ön- kormányzati képviselőjelölte­ket és városi listát állítanak a jobboldali pártok - jelentette be tegnap közös sajtótájékoztatón Gyulán Gedeon Éva, a KDNP megyei és városi elnöke, dr. Erdmann Gyula, az MDF me­gyei és gyulai elnöke, s Gajda Róbert, a Fidesz - MPSZ gyulai elnöke. A jobboldali összefogás célja a jelenlegi városvezetés le­váltása. A kisgazdákkal, a gaz­daszervezetekkel is szeretné­nek együttműködni a még szé­lesebb összefogás és közös pol­gármesterjelöltjük, Baranyó Gé­za támogatottsága érdekében. Baranyó Géza az adott szó hite­lét hangsúlyozta. ■ Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents