Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-06 / 156. szám
HIL-Jd HTLUQ1 QlOd 4 A BÉKÉ S MEGYEI AGRÁR 2006. július 6., csütörtök A műtehén üzenete Csodaszép Fővárosunk művészeinek egy része a műtehenek művészi értékeit reklámozta az elmúlt napokban a közszolgálati médiumokban. Alig egy hónappal a demokratikusan lezajlott választások után jelentek meg az első festett köztéri tehenek! Közben már az új Parlament is megalakult, de a Kormány ügyvezetővé lett ezzel egyidőben. Volt viszont egy szélcsend-szerű állapot, amikor művészinek is be lehet állítani elég furcsa dolgokat, mert úgyis átmegy a médián, hiszen szinte senki sem figyel a valódi üzenetekre ilyenkor. A globalizáció nálunk tartózkodó megfigyelői pedig időszakos jelentéseikben arról adnak számot gazdáiknak, hogy a Kárpát- Medence közepén élő nép a legjobb úton jár ahhoz, hogy mire rövidesen kipusztul az utolsó tehén is, akkorra a felnövekvő és városba tántorgott népesség mégse maradjon a valamikor létezett tehén emlékének hiányában. Azt is tudják viszont, hogy a majdani műtehén tejet sem fog adni. Legfeljebb a reklámokban erre a szerencsétlen művészi alkotásra lesz ráfogva az akkori műtej akkori 400-500 forintos literenkénti fogyasztói ára. (mert sokba kerüli az előállítása - a műtehénnek!) Ezek a művészek és médiaszakemberek bizonyára soha nem voltak még valódi éhesek. Valószínű az is, hogy nem hiszik el a szüleiktől hallott beszámolókat a hat évtizede történt dolgokról Akkor nem kellett csíraszám, meg sok egyéb EU-megfelelés a valódi tehéntől fejt valódi tej kiméréséhez. Örüli a nép, ha volt jó tej. Azt pedig tudta a nép, hogy a marhahúsból a közember csak akkor ehet, ha a hatósági húsbollban kap belőle. (Most lenne hús, de nincs kereslet - vagy a pénz hiányzik a vásárláshoz.) Félreértés ne essék: nem kívánom vissza a kézzel fejést, mint ahogy nem óhajtanék nyaranta két hónapig kézi kaszával aratni, majd cséplőgéppel csépelni és 80 kilós zsákokat létrán felhordani a családi gazda padlására. Főleg nem a most intervenciós gondot okozó gabonát...De azt elvárom a mindenkori közvélemény-formálóktól, hogy valódi értéket terjesszenek el az emberek között. A műtehenekre szánt pénzt pedig adják át az illetékesek a magyar tejtermelőknek, mert akkor legalább valódi magyar szénán és magyar silón és magyar abrakon tartott magyar tehén által termelt igazi tejet ihat minden magyar ember. A műtejre alapozott profit-elvárások nem teljesülése miatt pedig csak annyi könnyet szabad ejteni ebben a Hazában, amennyit mások ejtettek miattunk az élelmiszer ágazat leépülése miatt munkanélkülivé és megélhetés-nélkülivé vált magyar néptömegek sanyarú sorsa következtében... dr. Farkas János agrárközgazdász Tehenek a belvárosban Nemrégiben Pécsre is megérkezett a műtehén. A kiállított szobrok a környezetvédelem és a tej fontosságára hívták fel a figyelmet. A Tejőrség című szobor azt jelképezi, hogy a dobozos csomagolás megőrzi a tej értékes összetevőit. Egy másik Ökotehén nem pusztán képzőművészeti alkotás, hanem szelektív hulladékgyűjtőként is szolgált Lassan induló betakarítás Van, ahol komoly gondokat okozott a belvíz Ahol a tavalyi szármaradványok még mindig „lábvízben" állnak. Ilyen hosszan tartó belvizes időszak ritkán adódik. A gyomaendrődi határnak ezen a tarületén az életet nem a kultúrnövény jelenti. A Körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezetben (melynek földhatáraihoz Ecsegfalva és Kisújszállás is hozzátartozik) nagyon nagy károkat okozott a belvíz, és az azt követő erősen csapadékos időjárás. Ottjártunkkor még mindig voltak jelentős földterületek, amelyek inkább vadvízországra hasonlítottak, tele vízimadarakkal, mintsem bevetett vagy művelt földterületekre. Kovács Imre, a szövetkezet elnöke szerint az 1000 hektáron elvetett árpa közel 50%-át vitte ki a belvíz, ez sajnos nagy kiesés az üzemnek, bár a kereslet most élénkül az árpa iránt, ám ezt a terméskiesést már semmi sem kompenzálja. A technikai eszközök rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az aratás folyamatos legyen, a raktárak ugyancsak készek a termények befogadására. Reméli, az árak tükrözni fogják a forint gyengülését, az energiaárak emelkedését, mert ez lenne a reális. A 400 hektáron elvetett fénymag jelenleg nagyon szép, melynek aratása július legvégén várható.- A csapadékos időjárás kedvezett a kukoricának és a napraforgónak, s ha betakarításkor is jó időt kap, akkor nem lehet probléma. Van elegendő tárolónk, gyakorlatilag a tervezett szinten vetettünk, de még ha innentől végig optimális marad is az időjárás, sajnos a termés akkor is kevesebb lesz, mint a tavalyi — tette hozzá a szövetkezet szakembere. A dobozi Petőfi Mezőgazda- sági Szövetkezetnél ugyancsak fele termésre számítanak a gabonánál, itt is a belvíz tett tönkre jelentős földterületeket, a folyamatos esőzés pedig állandóan sártengerré változtatta a búza- és árpavetéseket. Cikkünk megírásakor még nem fogtak hozzá az aratáshoz Dobozon, mivel a két-háromna- ponkénti eső sorozatosan meghiúsította a munkakezdést. Az árpánál nem számítanak 20 mázsánál többre hektáronként, de Balázs Mátyás, a szövetkezet elnöke úgy véli, hogy a búzánál sem lesz sokkal jobb a helyzet, a 25 mázsa azt is megállítja.- Ha az intervenció beszűkül, amivel az utóbbi időben riogatnak bennünket, az nagy „orrbaverés” lesz a parasztnak, hiszen nincs és nem is lehet olyan gyorsan az állatállományt felfejleszteni, mint ahogy azt remélik és szeretnék „odafönt”, aminek következtében majd jobban fogy a búza árpa, kukorica. Ilyen energiaár-emelés mellett már semmi másra nincs szükségünk, csak arra, hogy csökkentsék az intervencióra felajánlható mennyiséget. Váltsunk energiafűre vagy energiaerdőre, azt mondják, de ha 50 kilométeres körzetben nincs feldolgozó, akkor a magas szállítási költségek miatt az sem éri meg. Évek óta folyik a mező- gazdaság átrendezése, de mikor történik ez úgy meg, hogy nekünk is jó legyen — mondta a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Az Újkígyósi Gazdaszövetkezet nem túl nagy földterületen gazdálkodik, de annál színesebb és változatosabb a növények palettája. Búza, kukorica, napraforgó, olajtök, dinnye, paradicsom, és a jövőben repce is lesz, egyszóval - minden szinten, szinte minden — idézhetnénk a régi szlogent Bozó József, a szövetkezet elnöke bevezetőjét hallva.- Nyitottak vagyunk minden új iránt, próbálkozunk számos olyan új növénnyel, aminek piaca van és hozhat is valamit a konyhára. A technikai feltételek adottak, csak jó idő legyen hozzá, de azt sem szabad elfelejteni, hogy Békés megye a gabonanövények hazája, így a meghatározó növény általában ez marad. A búza most még szépen néz ki, de csalóka is lehet, a sok csapadéktól megszaporodtak a gombabetegségek, ezért az ellenük való védekezés fontos volt, de költséges is. A piac még nem keresi a búzát, ezért mozdulni kell rá, de nem csak nekünk, vannak erre kijelölt szakembereink magasabb szinten is, akiket ezért fizetnek, hogy ne csak keresgéljenek, hanem találjanak is piacot a magyar gabonának. A kukorica és a napraforgó nagyon szép, de hát még sokat alszik kint, csak bizakodni lehet. A paradicsom ugyancsak fejlett, egyenletes és szép, ha nem éri semmi betakarításig, akkor szép hozama lesz. Öt tagunk saját anyagi kockázat vállalása mellett dinnyét is termel 7 hektáron, 3,5 hektáron fólia alatt és ugyanekkora területen szabad földön. A sok csapadék ellenére ez is szép, függetlenül attól, hogy az 5-8 fokos hőmérséklet miatt a gyökérvesztés megtizedelte a korai állományt. Olajtököt 57 hektáron vetettünk, ez is egészséges és szépen fejlődikJövőre repcével is próbálkozunk. Kitörési pont lehet a bioetanol-, bio- dízelprogram, ehhez több feldolgozóüzem kellene, főleg itt Békés megyében, ahol a repce alternatív növényként szerepelhet. Jó lenne ha már meglennének ezek a létesítmények, amihez természetesen fejlettebb infrastuktúra kell. Talán jobban is figyelhetnének erre a politikusok, például olyan intenzíven, mint a választások időszaka alatt, pártállástól függetlenül, mert ebben a megyében főleg a földből és a földért élnek az emberek. A Kunágotai Bercsényi Zrt-nél 500 hektárról kell betakarítani az árpát, aminek nagy részét a saját állattenyésztési telepük hasznosítja. Itt 5-6 tonna közötti átlagtermést várnak hektáronként. A búzánál ugyancsak 6 tonna körüli átlagtermés varható - nyilatkozta Kotroczó József, az rt. főagro- nómusa. — A sok csapadék miatt a fuzárium ellen komolyan védekeztünk, ez mégis könnyen a minőség rovására mehet. Jelenleg nincs kialakult piac, erre még várnunk kell; jó lenne, ha az energiaár-emelkedés és a forintgyengülés tükröződne a fel- vásárlási árakban. Az őszi mák szépen néz ki, most még úgy tűnik, igen jó hozama lesz. A sertéspiac végre pozitívan mozdult, 300 forinton felül veszik most kilóját, reméljük ez az emelkedő árpozíció meg is marad. NT Hidásháti A Hidasháti Mezőgazdasági Részvénytársaság muronyi vetőmagüzemében és a megye egész területén. A napi felvásárlási árainkról és a szerződési feltételekről érdeklődjön központi számunkon a 06 (66) 427-287 vagy a 06 (30) 985-7979,06 (30) 985-5707-es mobil számokon. Hidásháti Rt. — a földbe vetett bizalom!