Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-04 / 154. szám
3 2006. JÚLIUS 4„ KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Mecénás-díjat kapott a szarvasi Gallicoop Zrt. az egyetemtől A közelmúltban a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. is megkapta a Debreceni Egyetem által alapított Mecénás-díjat, mellyel az intézmény legnagyobb támogatóit jutalmazzák. Erdélyi István, az rt vezér- igazgatója, aki egykor maga is ennek az egyetemnek a hallgatója volt, a szarvasi Körös Televízióban úgy nyilatkozott: „Az embernek kötelessége, hogy ha lehetősége van rá, akkor támogassa egykori iskoláit." ■ L. J. Kétmillió forint békési játszótérre Kétmillió forintot nyert az Ady utcán létesítendő szabványos játszótér kialakítására az ifjúsági tárcától Békés. A város eredeti elképzeléseihez képest a döntéshozók csökkentett támogatást ítéltek meg, így az némileg módosítani kívánják a műszaki tartalmat. Az átdolgozott tervek szerint a 2 milliós minisztériumi segítség mellett 1 millió 900 ezer forint önerő szükséges az 500 ezer forint értékű lakossági társadalmi munka mellé. ■ P. G. Gyógyítók vettek át elismerést Semmelweis Ignác munkásságát értékelte ar. Zoliéi István, megbízott sebész osztályvezető főorvos pénteken az orosházi kórházban. Dr. Gervain Mihály igazgató Semmelweis-díjakat adott át. A szakmai közösség ebben az esztendőben Vranka József pénzügyi vezetőnek, Nagy Gyuláné vezető asszisztensnek, dr. Takács Zsuzsa belgyógyász főorvosnak, Bárándi István műszaki vezetőnek, Tompa Zsolt műtőssegédnek, Tóth Istvánná és Kómár Mariann ápolónőknek, illetve Se- tény Dezső gépkocsivezetőnek ítélte az elismerést. Ugyancsak Semmelweis-nap alkalmából dr. Kőhalmi Ilona, a Réthy Pál kórház fül-orr-gége szakorvosa Réthy Pál-emlék- plakettet vehetett át Békéscsabán. ■ Cs. I—F. G. K. Itt még nincs vészhelyzet ügyelet Kórházainkban nem tapasztaltak fennakadást az ellátásban Több egészségügyi szakember úgy látja, ez a hercehurca a színlelt szerződésekkel csak a problémák felszínét érinti. (Képünk illusztráció.) A színlelt szerződések felszámolása miatt Zalában már veszélybe került egy egészségügyi intézmény működése. Gond van Békésben is. Munkatársainktól A július elsejétől életbe lépő rendelkezés szerint egyazon munkáltató ugyanazon dolgozóval kétféle munkaviszonyra nem köthet szerződést. Tehát délelőtt közalkalmazottként, délután pedig vállalkozóként nem ügyelhet egy orvos. Gyulán, a Pándy Kálmán kórházban az ügyeletet túlnyomó többségben vállalkozásban látták el, ez a munkaszerződésforma minden osztályon előfordult. Dr. Kovács József főigazgató főorvos elmondta, a megyei kórház a tulajdonossal egyeztetett, ezt követően tért át, vissza a korábbi közalkalmazotti ügyeleti formára. Az ellátás itt nincs veszélyben, ugyanakkor közalkalmazotti foglalkoztatási jogviszonyban a jelenlegi létszámmal nehezen oldható meg az ügyelet egész hónapon át. — Nálunk sem vezetett az egészségügyi szolgáltatás ösz- szeomlásához a színlelt szerződések felülvizsgálatának a kérdése - nyilatkozta dr. Násztor- né dr. Halász Mariann, az orosházi kórház humánpolitikai helyettese. Orosházán nem vették ki az ügyéleti szolgálatot á Súlyosabb gondok Több, az egészségügyben dolgozó szakember is úgy látja, ez a hercehurca a színlelt szerződésekkel csak a problémák felszínét érinti. A gondok ennél sokkal súlyosabbak, és a rendszerváltás óta nem sikerült megoldást találni rájuk. Az ágazat teljes alulfinanszírozottsága ugyanis egyre erőteljesebben nyomja rá bélyegét mindenre, ami az egészségüggyel kapcsolatos. Ez vezetett oda, hogy egyre több orvos szinte menekül külföldre dolgozni, míg idehaza, a kis vidéki kórházakban csak a legelkö- telezettebbek vagy a nehezen mozdulók maradnak. munkaköri kötelezettségek köréből, így az orvosok közalkalmazotti jogviszony keretében látják el azt. Igaz, ebben a kórházban is dolgoznak vállalkozásban orvosok, de ők nem főfoglalkozású alkalmazottként végeznek ügyeleti munkát. — Aktuálisan nincs színlelt szerződésünk — fogalmazott dr. Szabó Terézia, a békéscsabai Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet főigazgató főorvosa. Az intézményvezető azt reméli, nem lesznek ellátási gondok a kórházban, s hangsúlyozta, egyelőre semmilyen előjelét nem észlelte ilyen problérhának. Az orvosokat tették meg bűnbaknak- Ezek az események a lényegről terelik el a figyelmet - fejtette ki álláspontját dr. Sonkoly Iván, a megyei orvosi kamara elnöke. A markáns véleményt megfogalmazó szakember szerint sajátos magatartást tanúsít az állam a színlelt szerződések ügyében, hiszen az orvosokat állítja be bűnbakként. Úgy véli, az állam a saját maga törvényes kötelezettségeinek sem tesz eleget és emellett még úgy is tesz, mintha minden a munkáltatókon múlna. Ugyanakkor a kérdéses szerződések nem az adófizetés megkerülésének az eszközei. A kamarai elnök az állami felelősség kérdését feszegeti. JEGYZET POCSAJI RICHARD Jó ellátást akar a beteg forrong az egészségügy. Nem olyan nagy újdonság ez, hosszú évek óta szinte minden héten felmerül valamilyen probléma: legyen szó akár külföldre vándorló orvosokról, lerobbant állapotban lévő kórházakról vagy éppen dráguló gyógyszerekről. most éppen a színlelt szerződések megszüntetése „verte ki a biztosítékot” több egészségügyi intézményben: kevesebb pénzért nem akarnak dolgozni az eddig vállalkozóként számlázó doktorok. mindenkit meg lehet érteni: a miniszterelnököt is, aki szerint a helyzetet rendezni kellett, s lehetett tudni, hogy mikor jár le a színlelt szerződések határideje. Igazuk van ugyanakkor az orvosoknak is, akik azt mondják, hogy munkájukért tisztességes bért szeretnének, ahelyett, hogy arra kénysze- rítenék őket, hogy a határon túl, külföldi beteget gyógyítsanak Magyarországon szerzett diplomájukkal. S meg lehet érteni a beteget is, aki nem azért fizeti a társadalombiztosítási díjat, hogy kialvatlan orvos vizsgálja meg. márpedig ez könnyen megeshet: igén gyakori, hogy egy doktor nappal rendel és betegekhez jár, éjszaka ügyel, majd újra dolgozik reggel nyolctól estig. Pihenőidő nem jár. Sőt, lassan már pihenés sem, hiszen az egyik kórházigazgató kimondta: ha az ügyelet rendes munkaidőnek minősül, akkor ott is folyamatosan munkát kell végezni, akkor is, ha éppen nincs beteg. az orvos meg mit tehet? Ügyeletet vállal vagy azért, mert szüksége van a pluszpénzre, vagy azért, mert éppen nincs más; aki hadra fogható. Ez azonban nem érdekli a betegeket, akik jogosan tisztességes ellátást remélnek a havonta levont járulékokért cserébe. Közel ötezren jelentkeztek be eddig kisebbségi választások Harminchárom településen biztos megtartják a megyében Nagyjából az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul a megyében az őszi kisebbségi önkormányzati választásokra a regisztráció. Csiszár Áron Mint ismert, ősszel csak az adhat majd le érvényes szavazatot, aki előzetesen valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Dr. Biri István megyei főjegyző tájékoztatása szerint Békésben — kilenc munkanappal a határidő lejárta előtt - harminchárom településen tűznek majd ki kisebbségi ÖnkormánySzlovákokra 2002-ben is több településen voksolhattunk. zati választásokat. Összesen ötvenegy kisebbségi önkormányzat lehet majd megyénkben (négy éve ez a szám hatvannégy volt), de még változhat a helyzet, hiszen több esetben is csak pár jelentkezés hiányzik egy-egy önkormányzat megalakításához. így a magyarbánhe- gyesi cigányoknak három, a dé- vaványaiaknak még további öt ember regisztrációja szükséges a legfrissebb adatok szerint. Gyomaendrődön nyolc, míg Békésen tíz jegyzékbe vétel kellene a helyi németeknek. Békéscsabán jelentkezett a legtöbb szlovák (606), Békésen a legtöbb cigány (371), Méhkeréken a legtöbb román (215), Eleken pedig a legtöbb német (79) a megyében. A térség nagyobb városait tekintve a megyeszékhelyen a 606 szlovák mellett 120 cigány, 75 lengyel, 38 román és 3 német regisztrált idáig. Gyulán összesen 123-an tartják magukat valamely kisebbséghez tartozónak, míg Orosházán 118-an. Békésben a szlovákok vezetnek a regisztrációban Szlovákok: 2028 Cigányok: 1632 1 Románok: 892 ¥ Németek: 311 g Lengyelek: 79 'í Szerbek: 47 1 összesen: 4989 * Nő a veszélyeztetettség a hazai húsiparban A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) vezető testületé hétvégi ülésén megállapította, a miniszterelnöknek 2004 novemberében írt levelük óta öt cég ment csődbe. A mintegy 1600 húsipari munkahely többsége mára megszűnt. A szakszervezet időben jelezte az élelmiszer-ipari válságot, ennek ellenére a nemzetgazdaságban betöltött szerepe tovább csökkent, egyre kevesebb embernek biztosít munkát. Az ágazaton belül is a húsipar helyzete a legbizonytalanabb, ami újabb vállalkozások tönkremenetelét vetíti előre. A várható reáljövedelem-csökkenés mellett tovább nehezül a munkavállalók jövő évi béralkuja. Nő a veszély ugyanakkor, hogy a munkáltatók is megpróbálják a költségnövekedést a munkavállalók rovására érvényesíteni. A Húsipari Dolgozók Szakszervezete egyetért a szövetségi állásfoglalással, hogy a megszorító intézkedések hatására a legális foglalkoztatás körülményei tovább nehezülnek, a fekete- és a szürkegazdaság felé terelik a vállalkozásokat, különösen ágazatukban. A HDSZ támogatja a szakszervezeti szövetségek július 8-ai tiltakozó demonstrációját - tájékoztatott ülésükről a szakszervezet országos vezető testületének gyulai alelnöke, Bezdán János. ■ Sz. M.