Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-26 / 173. szám

2006. JÚLIUS 26., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KORKÉP Gyermekcsontok Bikerinél ásatás A Vésztő határában talált nyílhegyeken ámult a világ JEGYZET LIPTAK JUDIT Reklám és ellenreklám emlékszem azokra az idők­re, amikor először lassacs­kán, majd egyre gyorsabb ütemben elkezdődtek az ár­változások. Kapkodtuk a fe­jünket, hogyan lett egyik napról a másikra drágább a cukor, a kenyér, a kávé... A minden boltban egyforma árakhoz szokott vásárló csak lassacskán eszmélt, s kezdett rájönni arra, meny­nyit lehet spórolni, ha min­dent ott vesz meg, ahol a legolcsóbb. Volt olyan isme­rősöm, aki már igazi specia­listává vált ezen a téren, tő­le bátran lehetett tanácsot kérni, mindig tudta, hogy mi, melyik üzletben kerül a legkevesebbe. NÉHÁNY KESERŰ tapasztalat után lassan nemcsak az üz­letek, hanem a szolgáltatá­sok terén is kikupálódunk. Legutóbb például a villany- szerelővel égettem meg ma­gam, s tanultam meg, mi­lyen fontos az előzetes in­formációk beszerzése. Is­merősöm, akitől majdnem háromszázezret gomboltak le a lakásfestésért, két hó­nap elteltével már arról pa­naszkodott, hogy pereg a festék. Barátnőm a fogor­vosnál faragott rá. Csak azért ment, hogy egyik fo­gát betöméssé, de mire fel­állt a székből, már rábe­szélték, hogy felső fogsorát, melyből mindössze két fog hiányzott, csiszoltassa le és húzasson rá műfogakat. Másnap már be is ülhetett a székbe, s néhány hét múlva több mint kétszáz­ezer forintja bánta. Amikor újabb néhány hét után már egy másik fogorvosnál ko­pogtatott, mert a beavatko­zás utáni ínygyulladása nem akart múlni, a doktor megkérdezte, miért csiszol- tatta le a fogait. A LEGJOBB REKLÁM az, amit egymás között terjesztenek az emberek. Ugyanez igaz az ellenreklámra is. Kár, hogy a mindennapi rohanásban ke­veset beszélgetünk! mmmmmMmmMmmmmmmmmmmmmMm Nem kell izgulni, 2007-től a csabai beruházás is rajta van a listán A kiemelt szennyvízberuházási programok között a híradások nem említették Békéscsabát, holott azt írtuk: 2008-2010 kö­zött megvalósulhat a 17 milli­árd forintos beruházás. A hétfői hírekben megjelent, hogy a kormány által kiemelt jelentő­ségűvé nyilvánított és az Eu­rópai Unió által támogatott be­ruházásoknál rövidebb és egy­szerűbb lesz az ügyintézés, az engedélyeztetés. A hat megem­lített beruházás között a csabai szennyvízprojekt nem szere­pelt. Megtudtuk, szó nincs ar­ról, hogy a csabai fejlesztés ki­kerülne a programból. A hír­adásokban említett programok az Unió 2006-ig terjedő költség- vetési ciklusába esnek, a csabai a 2007-2013 közöttibe. Mihályi András, a megyeszékhelyi pro­jekt helyettes vezetője elmond­ta: minden a tervek szerint ha­lad, és az „egyszerűsítési” jog­szabály a csabai beruházásra is vonatkozik majd. ■ Ny. L. Járdát építenek Örménykúton Örménykút főutcáján, a Dózsa György úton hamarosan mind­két oldalon, az utca teljes hosz- szában megépülhet a betonjár­da. A még hiányzó járdaszaka­szok építéséhez a település 65 százalékos támogatást, 4,7 mil­lió forintot nyert a területki­egyenlítési alapból. .A. támoga­tást idén és jövőre, két részlet­ben folyósítják. Az egy méter széles betonjárda elkészítésé­nek költségeihez 2,5 millió fo­rint önerőt biztosítottak. ■ L. J. Lisztet osztottak Mezőhegyesen A Vöröskereszt adományaként húsz tonna lisztet osztottak ki a közelmúltban Mezőhegyesen. Érintettek voltak a 60 éven felü­liek, a gyermekvédelmi kedvez­ményre jogosultak, a vakok és gyengénlátók egyesületének tagjai, a mozgáskorlátozottak, a rendszeres szociális segélyezet­tek. Az adomány közel kétezer családhoz jutott el. ■ H. M. Közmunkával tudtak keresni a füzesgyarmatiak Ebben az esztendőben az első öt hónapban 111 munkanélkü­lit foglalkoztatott az önkor­mányzat közcélú, közhasznú, vagy közmunkán Füzesgyar­maton - tudta meg lapunk. 2003-ban 300, 2004-ben 183, a tavalyi évben pedig 245 volt az így foglalkoztatottak szá­ma. Ezáltal hosszabb-rövidebb ideig rendszeres jövedelem­hez juthattak az érintett csalá­dok. Mindez azért is kiemel­ten fontos, mert Füzesgyar­maton - mint általában a sár­réti kistérség többi települé­sen - sok család nehéz anyagi körülmények között él a mun­kanélküliség miatt. ■ M. B. Akár borítékban is elküldhetjük kullancsunkat vizsgálat Békés megye közepesen fertőzött, a tavalyi évben nem bukkantak beteg élősködőre Egy hatezer éve elhunyt gyermek maradványaira bukkantak a régészek Körösladánynál. A kép előterében Gyucha Attila (balra) és William A. Parkinson. Borítékba tehetjük és el­küldhetjük a bőrünkből kiszedett kullancsot vizs­gálatra. Békés megyében viszonylag kevés a fertő­zött, veszélyes állat. Fekete G. Kata A napokban kikeltek azok a lár­vák, amelyek fél milliméternél is kisebbek, ezért szinte észre­vehetetlenek. A mezőgazdasági földeket leszámítva szinte min­denhol találkozhatunk az apró ragadozóval. Békés megye kö­zepesen fertőzött terület, va­gyis három-öt kullancs jut egy négyzetméterre. Miután kirándultunk, nézzük át testünket, nincs-e bőrünk alatt kullancs. — Magyarországon főleg nyu­gaton, délen és északon találha­tók a természeti gócok. Itt min­den ezredik, Békésben minden öt-tízezredik állat fertőzött - mondta dr. Benedekfi Katalin, az ÁNTSZ megyei járványügyi osztályának vezetője. Az óvatosság persze soha nem árt. A szakemberek min­denkinek azt ajánlják, kirándu­lás előtt oltassák be magukat, A hatóanyag felnőtteknek 1450, gyerekeknek 1140 forint. Fia kullancsot találunk magunk­ban, a kiszedéséhez használha­tó kanalat 840, csipeszt 1300 fo­rintért vehetünk a patikákban. Tavaly nyílt rá lehetőség elő­ször, hogy a bőrünkből kiemelt élősködőt megvizsgáltassuk, hogy nem fertőzött-e. A gyógy­szertárak egy részében ingye­nes egységcsomagot kínálnak, az ebben található fiolában küldhetjük el az állatot. A ro­varról idén négyezer forintért állapítja meg a kullancsszövet­ség, hogy megbetegedhetünk-e tőle. Egy esztendeje még ingye­nes volt a vizsgálat. Az ellenőr­zés azért lehet fontos, mert a rovar által terjesztett Lyme-kór lappangási ideje akár egy év is lehet. A kullancsszövetség sze­rint a tavaly postázott állatok ötödé fertőzött volt. Békés me­gyében viszont nem találtak olyan kullancsot, amelyik agy- velőgyulladást okozott volna. Fogai alapján három­négy év közötti gyermek maradványaira bukkan­tak tegnap a régészek Körösladány bikeri ré­szén. A gyermekcsontok mellett négy agyagedényt találtak, ezen csuprokba tették a halott mellé túl- világi útravalóként az ételt-italt. A gyermek 6000—6500 éve hunyt el. Nyemcsok László Erődítményekkel védték faluju­kat Vésztő és Körösladány bikeri részén az emberek idő­számításunk előtt 4500-4000 között, a korai rézkorban. Ezt az időszakot az alföldi régészeti lelőhelyeket illetően Tiszapol- gári kultúrának nevezik.- Kettős árokrendszerrel, cö­löpökből épített fallal védték te­lepülésüket a kisfalvak lakói. Az árkokat állatok agancsaival ásták ki, és ehhez a munkához az erődítményen belül élő 5—6 család minden bizonnyal kevés volt, segítséget kértek másoktól - fejtette ki lapunknak William A. Parkinson, a floridai egye­tem tanára és Gyucha Attila, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze az ásatási eredmények alapján. A két szakember vezetésével hét éve kezdődött el a Körös Re­gionális Régészeti Program Vésztő és Körösladány határá­ban. A magyar-amerikai közös munkában a nemzetközi kuta­tógárda - görög, cseh, kanadai, szerb és lengyel szakemberek közreműködésével — rendkívül izgalmas, ám eddig ilyen mély­ségben még nem vizsgált idő­szak leletanyagát tárta fel. Több száz négyzetméteren végeztek ásatást, és számos olyan tárgy­ra bukkantak, melyen elámult a világ. Ilyenek például a hatezer éves csontnyílhegyek és réztűk, vagy egy ugyanilyen korú réz­gyűrű. Olyan házak maradvá­nyait is felfedezték, melyek a korai rézkorban tűzvész marta­lékává váltak. Megtaláltak több tucat agyagedényt, melyeket a lángok miatt már nem menthet­tek ki az emberek. ■ A közeljövőről a régészek elmond­ták, kutatási ered­ményeiket, tapasz­talataikat könyvben publikálják.- Körösladány határában olyan hulladékgödröt fedez­tünk fel, melyben 18 kilónyi állatcsontot és egész halakat találtunk — ecsetelte Gyucha Attila és William A. Parkinson. - Kőeszközöket, edényeket szintén rejtett a gödör. Csecse­mősírokra is bukkantunk, a néhány hetesen elhunyt kicsik holttestét edényekkel takarták Montreal és Denver is tud a leietekről A vésztői és körösladányi ré­gészeti kutatást magyar pá­lyázati pénzek mellett főként amerikai alapítványok finan­szírozzák. A világ egyik leg­nagyobb régészeti konferenci­áján, a Society for American Archeology éves összejövetele­in 2001 óta minden évben külön szekció foglalkozik a vésztői és körösladányi kuta­tásokkal. Eddig a magyar helyszínek mellett New Orleansban, Denverben, Milwaukee-ban, Montrealban és Puerto Ricoban ismertet­ték a kutatásvezetők eredmé­nyeiket, idén ősszel pedig Krakkóban tartanak előa­dást. Az ásatások is foly­tatódnak a megyében, a ré­gészek pályázatok útján igye­keznek forrásokat keresni kutatásaikhoz. le, ez a temetési rítus része volt. Vésztőn meglepődtünk azon, hogy az eddigi ismerete­inkkel ellentétben jóval na­gyobb, 6x14 méteres házak nyomaira leltünk. A feltárt sí­rokban a zsugorításos temet­kezésre is találtunk példát, egy 170 centi magas férfit 52 centisre zsugorítva temettek el. A kutatók elmondták, mun­kájukat nagyban segítette a vésztői önkormányzat és a Munkácsy-múzeum, ők pedig büszkék arra, hogy számos egyetemista gyakorlatát támo­gathatták, akik közül többen im­már saját kuta­tási progra­mot indítot­tak el a me­gyében. A csontok mellett agyag­edényeket is találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents