Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
12 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JULIUS 24., HÉTFŐ Magyarországon régi hagyománya van a görögdinnye termesztésének Egy hold dinnyével kezdte kertészkedők Régen csak kiegészítés volt, mára megélhetési forrás A helyi kertészek földimogyoróval és uborkával is foglalkoztak A dinnye története régi időkre nyúlik vissza. A múlt században Stox angol botanikus egy új kabakos növényt gyűjtött Indiában. Később felfedezték, hogy a görögdinnye-nemzetség ősét találták meg. Az evolúció folyamán ebből az alakból fejlődött ki a mai görög- és sárgadinnye. A görögdinnye a trópusi Afrikában honos, de vad alakjait megtalálták Ecuadorban is. Továbbterjedése a mediterrán vidékeken követhető. Az északafrikai berberek, a korai egyiptomiak és a spanyolok ősi dinnyenevei utalnak elterjedésére. Ugyanakkor egyes tudósok szerint Indiában is őshonos, bár ott igazából a sárgadinnye az. Magyarországon a dinnye termesztésének — az ásatások során feltárt tárgyi bizonyítékok alapján - rendkívül gazdag és régi hagyományai vannak. 1870-ben a Heves megyei Szilahalom községben folytatott ásatáskor a bronzkorból származó sárgadinnye- vagy uborkamagvakat találtak. A régészek és a botanikusok nem tudták a fajt pontosan meghatározni. Egyes külföldi szerzők szerint a leletet uborkamagként tartják számon. Az 1955 utáni, budai ásatásokon előkerült gazdag maganyag is bizonyítja, hogy a dinnyét már régen is kedvelték. A kerti dinnyetermesztést aprólékos, gondos munka jellemezte. A növényeket a legnagyobb védelemben részesítették, minden elképzelhető feltételt biztosítottak számukra. A gazdálkodók között ily módon verseny alakult ki, és szinte észrevétlenül elkezdődött a dinnye nemesítése, kiválogatása. A kertivel szemben a mezei dinnyetermesztésről Inkább csak sikertelenséget, bírálatokat ismerjük. A 16. században immár széles körben fogyasztották a dinnyét hazánkban. A török megszállás idején bővült a fajtaválaszték, s ezzel javult a technológia is. A magyar diny- nye kiváló minőségére utal a 17. században egy török utazó feljegyzése, melyben nagy elismeréssel szól az dél-alföldi kertekben termett gyümölcs kiváló ízéről. A kertészkedés — Kovács Zoltán medgyesi termelő szerint — még a legjobb technológiák alkalmazása mellett is kockázatos munka. Medgyesegyháza — többek között — kertészeti kultúráját, kiemelten a paprika- és a dinnyetermesztést ajánlotta hozományként az Európai Unióba. E két ágazat jó ismerője Kovács Zoltán helyi termelő, akitől sokat megtudhat a kíváncsiskodó. Beszélgetőpartnerünk 15 éve termeszt különböző zöldségféléket, dinnyét pedig még annál is jóval régebben.- A nyolcvanas évek közepén a munka mellett jövedelem-kiegészítésként kezdett a család a kertészkedésbe — mesélte. — A helyi téeszben, a háztájiban eredményesen termesztettek dinnyét. Láttuk, hogy aki ügyesen csinálja, az jól boldogul. Nekem szakmába is vágott a dolog, mivel növénytermesztő üzemmérnök a végzettségem. Elmondása szerint két barátjával kezdte a dinnyetermesztést, fejenként egy-egy holdon próbálkoztak. Tizenöt éve főállású kertész lett három hektár dinnyével és egy 1000 négyzet- méteres fóliával, amiben hegyes paprikát nevelt. Jelenleg hússzor nagyobb területen kertészkedik, paprikát termeszt.- A dinnye nagyon kézigényes növény. Amikor lekerül róla a takaró fólia, a legkörültekintőbb technológia mellett is ki van téve a természet szeszélyeinek. A dinnye-, vagy a paprikatermesztésbe a jövedelmezősége miatt fognak az emberek. Kovács Zoltán medgyesegyházi temelő szerint, aki fő tevékenységének akarja választani a kertészkedést - legyen az pap rika vagy más zöldségféle - minimálisan 5000 négyzetméteren kell, hogy gazdálkodjon. Ebből lehet ugyanis megélni és fejleszteni A termelők ma még nagyon kiszolgáltatottak a piacnak, az érdekképviselet gyerSzerencsés esetben lehet nagyon jó, de sokat is lehet bukni. Az uniós csatlakozás után, várni ugyan nem vártuk, de tudtuk, hogy változás fog következni. jelenleg az egységnyi terümekcipőben jár. A magyar zöldségfélék, gyümölcsök beérő- se után a déli országokból érkező árunak célszerű lenne korlátokat szabni. Szervezettség nélkül óriási a kockázat, és a gazdálkodóknak előbb-utóbb elmegy a kedvük a temeléstőL A paprikatemelők nagy része éppen ezért tért át az elmúlt években a sárgadinnyére. A legkeresettebb dinnyefajták A medgyesegyházi térségben mintegy 1200-1500 hektáron termesztenek dinnyét. Az idén később ért be a termés. Crisby 14 400 forint Romanza 12 800 forint Euréka 13 200 forint Glória 10 500 forint Topgun 12 800 forint (A MAG EZER SZEMRE VETÍTETT ÁRA. EGY HEKTÁRRA 5-6000 SZEMET ÜLTETNEK EL) Összefogásra, érdekképviseletre lenne szükség létről származó jövedelem évről évre csökken — emelte ki a medgyesi termelő. Ennek oka, hogy nőttek a beruházás költségei, a felvásárlási árak ingadozók, a piaci viszonyok sokszor negatívan befolyásolják a magyar dinnye értékesítését. A korai primőr a kelendőbb, viszont a fűtés miatt magasabb az energiaköltség. A déli államokból sok áru érkezik, amelyekkel nehéz versenyezni. A kertészkedésben nagy a kockázat, ezért is lépett be a Mórákért Szövetkezetbe. Kovács Zoltántól még megtudtuk, hogy a szövetkezet komoly infrastrukturális háttérrel és piaci kapcsolatokkal rendelkezik, ami a termelőknek is biztosabb hátteret nyújt. Medgyesegyházán a dinnyét érintve elindult ugyan egy hasonló szervezés, ám a kertészet többi ágában nem. A helybeli felvásárlók nyereségorientáltak, még a szövetkezet csak a működéshez szükséges költségeket számolja fel. A nagybani piacokon nehéz eladni az árut, ezért egyre jobban visszaesik a jelentősége. Nagy tétel mellett nincs idő, se energia elhordani több helyszínre a termést. Egyszerűbb, gyorsabb a közvetlen szállítás a megadott időben és helyre. Mindezek feltétele pedig a megbízható partnerség. Dél-Békés gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül. Kihasználva az éghajlat, a termőföld adottságait, több évtizedes hagyománya alakult ki a kertészeti növénykultúrák, a primőrök termesztésének. Országos hírű a görögdinnye, mely ma is a legjellemzőbb termelési ág. Békés megyében elszórtan mindenütt foglalkoznak dinnyetermesztéssel, de kiemelkedik Medgyesegyháza és környéke, mely az ország dinnyetermesztésének 60 százalékát adja, és az export nagy része is innen származik. Lipták László a egyik országos szaklapban így elemzi a dinnyetermesztés helyzetét: „A dél-békési löszhátat a Maros hordaléka alakította ki. Az uralkodó genetikai talajtípus a csernozjom. A talaj Arany-féle kötöttsége — különösen Medgyesegyháza térségében - viszonylag tág határok között változik, 25 és 45 között. A lazább talajok könnyebben melegszenek, ezért a gazdálkodók már a harmincas években elkezdték a kertészeti kultúrák kiterjesztését. A termelők előnyére válik, hogy Dél-Békés ezen részén jó minőségű, könnyen elérhető öntözővíz található, mely nagyban segíti az intenzív kertészeti kultúrákat. Az itt élő emberek próbálkoztak földimogyoró, paprika és egyéb zöldségek mellett a negyvenes—ötvenes évektől a görögdinnye termesz- tésével'is. A nagyobb területen történő termesztés a nagyüzemi gazdálkodás alatt, az úgynevezett háztájiban jött létre. Az emberek az évek alatt egyre korszerűbb termesztéstechnológiát vezettek be. Ehhez sokat segített a térségben elterjedt nagyfóliás kertészkedés is. Magyarországon a piac még a mai napig megfizeti a koraiságot, ezért a gazdák egyre intenzívebbé tették a termesztést. A helyre vetést felváltotta a pa- lántázva kiültetett dinnye, a szabadföldi termesztést pedig a nagy területű fóliaalagutas forma. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kiss Zoltán. HIRDETÉS Keresse Szerdánként a hírlapárusoknál!
