Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-22 / 170. szám

2006. JULIUS 22., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Négy kisebbségi önkormányzat alakulhat meg Békéscsabán A megyeszékhelyen összesen 1426-an vallották magukat vala­mely kisebbséghez tartozónak. Ez derült ki a napokban befeje­ződött, az őszi kisebbségi önkor­mányzati választásokhoz szük­séges nyilvántartásba vételi fo­lyamat lezárultával. A városban a legtöbben a szlovákok van­nak, közülük összesen 1016-an regisztráltatták magukat. A má­sodik helyre „futottak be” a ci­gányok (226), rajtuk kívül a ki­sebbségi önkormányzat meg­alakításához a 30 nyilvántartás­ba vételt elérték még a lengye­lek (85) és a románok (80). Nem jártak viszont sikerrel a néme­tek (17), az örmények (1) és a szerbek (1). bCs. Á. Erdős aggódik a szárnyvonalak megszűnése miatt A Békés-Murony vasútvonal megszüntetésével egy huszon- kétezres várost, a környező te­lepülésekkel együtt több mint 23 ezer embert vágnak el a fő­várostól - mondta tegnap Er­dős Norbert Békés és térsége országgyűlési képviselője sze­rint a változtatás az első lépést jelentheti a teherforgalom megszűnéséhez Kóka János miniszter véleménye^szerint egyetlen település sém marad tömegközlekedés nélkül, a sí­neket sem szedik fel, a reform célja a fejlesztés lesz. ■ P. G. Norvég módra takarékoskodna Tótkomlós Az Energiahatékonysági Társu- Iás tagja lett Tótkomlós. Pályá­zatot nyújtottak be a Norvég Alaphoz, hogy megvalósulhas­sanak norvég típusú energiaha­tékonyságot célzó fejlesztések. Tagok: Békéssámson, Csorvás, Tótkomlós, Újiráz és Vésztő. - Ha nyerünk, városunkban a legkorszerűbb eszközökkel tud­nánk takarékoskodni - mondta a polgármester, Gyivicsánné dr. Szenczi Irén. ■ Cs. I. Sok kicsi lehúzza a rolót élelmiszerboltok Ahol drága a portéka, onnan elpártolnak a vevők Amiben a kisboltok erősek lehetnek, a kedves emberi szó, az előzékenység és a figyelmes kiszolgálás. (Képünk illusztráció.) A nagybevásárlást több­nyire a multiknál intézik a vevők, a kiskereskedők­nél kevesebbet költenek. Negyed kiló kenyérből és tíz deka párizsiból üzletet fenntartani nem lehet. Megyénkben is egyre több kis élelmiszerbolt zár be. Csath Róza-Lipták Judit Nem jön zavarba az, aki Békés­csabán a Lencsési úton vág ne­ki, hogy megtöltse a hűtőjét. A nemzetközi élelmiszeráruház­láncoktól a garázsboltokig üz­letek tucatjai versengenek a vevő kegyéért. Az alig negy­ven négyzetméteres boltnak, ahová betérünk, sűrű a szom­szédsága. Százméteres körze­tében tíz élelmiszerboltot szá­molunk össze.- Tizenkét évvel ezelőtt sem versenytársak nélkül kezdtük, csak akkor a kosarakba több került, ma meg az, ami muszáj — vont mérleget a tulajdonos, aki kiszolgál, árubeszerző és adminisztrátor is egyben.- A csökkenő forgalom mel­lett az emelkedő rezsi egyre na­gyobb teher. A mostani adóvál­tozások után pedig két dolgot tehetek: vagy bezárok, vagy el­küldöm az alkalmazottat és egyedül állok a pult mögé - vá­zolta a nem túl fényes jövőt. A békéscsabai kereskedő nincs egyedül a gondjával. A friss hazai felmérés szerint a nemzetközi áruházláncok ter­jeszkedésének az 50 négyzet- méternél kisebb alapterületű boltok a vesztesei. Az elmúlt két év alatt 12 százalékuk húz­ta le a rolót. Czibula Zoltán, a kereske­dők, vállalkozók megyei szer­vezetének titkára szerint ez a folyamat azért is veszélyes, mert a kiskereskedelem a hazai termékek árusításának utolsó végvára. — A multik többségében nem hazai élelmiszert kínálnak. Ez is közrejátszik abban, hogy Bé­késben több feldolgozóüzem és beszállító tönkrement, illetve a csőd közelébe került. A kis élel­miszerboltok bezárása, a for­■ Az elszegényedés lemérhető az üzle­tek állapotán és azon, hogy a kész­letükben egyre több a külföldi áru. galmuk csökkenése csak utolsó láncszeme ennek a súlyos problémának — vélekedett Czibula Zoltán. Tény, a kisboltok bevétele az elmúlt években 30-40 százalék­kal csökkent. Az elszegényedés Élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek megyénkben 1998 1999 2000 2001 2005 1531 1520 1470 1467 1335 FORRÁS: KSH Hogy is van ez? Előbb a busás haszon, azután... Szarvason az utóbbi években egymás után nyitották meg üz­leteiket a nagy nemzetközi élelmiszeráruház-láncok. A kisboltok közül mára jobbára csak azok maradtak meg, me­lyek a multiktól távol helyez­kednek el. Az általunk meg­kérdezett vásárlók szerint az üzletbezárások legfőbb oka, hogy a kisboltokban magasak az árak. A tulajdonosok ugyanis a város másik végén, a multinál megveszik az árut, azután ráteszik a maguk bu­sás hasznát. Akad azonban egy-két olyan bolt is, amely jól megél a nagy üzletek közvet­len szomszédságában. Az egyik ilyen üzlet tulajdonosa Hunya Zoltán, aki szerint a versenyképesség titka a jó mi­nőség, a korrekt középár és az udvarias, pontos kiszolgálás. az üzlethelyiségek állapotán, a körbetartozásokon is lemérhető, valamint azon, hogy a készlet­ben egyre több a külföldi áru. A titkár állítja, a multik ide­haza sikeresebbek, mint azt eredetileg gondolták. Ehhez a sikerhez kellenek a vásárlók, akik nem tartják szem előtt, hogy magyar terméket vegye­nek, s a kereskedők, akik nem alkalmazzák a hatásos marke­tingmódszereket. A kiskeres­kedelmi boltokat meg kell őriz­nünk, elsősorban úgy, hogy oda térünk be. E tekintetben nem érdektelen a nemzetközi áruházláncok ál­láspontja. Kérdésünkre Bogár Éva, a Tesco médiakapcsolato­kért felelős szakembere előrebo­csátotta, mintegy ezer magyar beszállítóval működnek együtt. A saját márkás termékek 80 százaléka, ezen belül a Tesco gazdaságos termékek mintegy 90 százaléka a magyar beszállí­tóktól származik. Hogy üzletpo­litikában miképp viszonyulnak a kiskereskedelemhez? A vásár­ló dönt, melyik üzletet választja. A végső szó valóban a vevőé. Ezt erősítette meg egy békéscsa­bai hölgyvásárló, aki korábban a kiskereskedelemben dolgozott. Mint mondta, legyen az bármi­lyen üzlet, az boldogul, amelyik állja a versenyt és képes megtar­tani a vevőket. A vásárló pedig szigorú, a pénztárcáját nézi. JEGYZET CSATH RÓZA Elgáncsolt kisboltjaink KÖNNYŰ REJTVÉNY: CSOmag rágó, darab sajt, doboz üdítő, tasak levespor. Nem egyetlen kosárban, hanem négyben elosztva. Hol látunk ilyet? Hát a kisboltokban! Világos, miért nézik sóváran a multik pénztáránál masíro­zok félig telt bevásárlókocsi­ját a kiskereskedők. gyerekkorom kedvenc bolt­ja a Tisza malmi volt. Fió­kokból árulták az édességet és a dohányt, kimérve a cuk­rot és a lisztet. Nemrég skan­zenben láttam hasonlót. hogy az állóvíz felkavaro­dott, az a sokat szidott nem­zetközi élelmiszeráruház­láncokon is múlott. Az el­múlt tizenöt évben kínálat­ban, tálalásban a kis üzletek hozzáigazodtak a korhoz. Ma már természetes, hogy a leg­kisebb is nyitva tart a hét minden napján, s elvárható az is, hogy a polcain az olcsó áruk mellett a különleges is ott legyen. A versenyt állják, ha drága felszerelésről, minőségbiz­tosításról és a szigorú sza­bályok betartásáról van szó. Jól teszik, mert a ható­ságok ugyanúgy keresik rajtuk a fogást, mint a multikon. Az embernek sokszor az az érzése, még gyakrabban is. Az árharc­ban azonban a piac diktál, kíméletlenül. rövidlátó, aki a külföldit választja — állítják a kiske­reskedőket pártolók, a lakó- környezetük gazdasági esé­lyeit féltők. De ki gondolko­dik itt hosszú távon? Aki hónapról hónapra osztja be a pénzét? A boltjába millió­kat fektetett, s most kény­szerből nyitva tartó kereske­dő? A multi a konténerháza­ival? S végül a kormány, amely jobb híján mindany- nyiunkat szorongat? mindegyik csoport a maga érdekét nézi. Azzal meg ki törődik, hogy a nagy igyekezetben vevő, kereske­dő és állam egymásnak vet­nek gáncsot? Nem gurulnak el máshová lamperth-forintok Számíthatnak segítségre a szegény települések Aggodalomra nincs ok, nincsenek veszélyben a nehéz helyzetű települé­seknek szánt „Lamperth- forintok”, tudta meg la­punk tegnap. Lamperth Mónika saját miniszteri keretét nem érintik az egyéb kifizetések. Csiszér Áron Korábban Lamperth Mónika belügyminiszter saját kereté­ből támogatta a nehéz helyze­tű településeket. Egy másik forma az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű (önhiki) települések támogatása a költ­ségvetésből. Lapunk a napok­ban közölte a pénzügyminisz­ter listáját. Ennek kapcsán több településen is felmerült a kérdés: az eredetinél nagyobb összegű önhikis kifizetés és az első féléves ár- és belvizek miatti védekezési, helyreállí­tási költségek vajon nem so­dorják-e veszélybe a köznyelv által csak Lamperth-forintok- nak nevezett támogatási for­mát. Érdeklődésünkre a Lamperth Mónika vezette Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztéri­um egyik illetékesétől tegnap azt a választ kaptuk, az eddigi kifizetések nem fogják veszé­lyeztetni a működésképtelen helyzetbe került települések egyéb támogatását. A tárca szakembere kifejtet­te: — Miként a korábbi évek­ben is, a „Lamperth-forintok” kifizetése nem a megyei vis maior keretek, illetve a köz­ponti vis maior tartalék terhé­re történt. Idén eddig már va­lóban jelentős összegeket fi­zettek ki e keretekből (csak az önhiki révén majd' egymilli- árd forintot kapott Békés me­gye), azonban mivel külön elő­irányzatokról van szó, ez semmiképpen nem veszé­lyezteti az érintett önkor­mányzatok egyéb, rend­szerint az adott év vége fe­lé kifizetett támogatását. Lamperth Mónika kerete meg­Kevermesen terepeztek környezetvédő diákok Gyakorlati terepmunkán is­merkedtek a kismesterségek­kel és azok jeles képviselőivel a kevermesi környezetvédő-tábor lakói. A helytörténettel és ter­mészetvédelemmel kapcsola­tos program egy hete kezdő­dött, és immár hagyományosan a generációk közötti kommuni­kációra, az emberi kapcsolatok értékeire hívta fel a résztvevők figyelmét. A tábor helyéül Bozó Vilmos és felesége által felaján­lott lakás és magánmúzeum szolgált. A megyéből érkező gyerekek mellett a Felvidékről, Aradról és a délvidéki Horgos­ról is jöttek fiatalok. A tábor a Magyar Fejlesztési Bank támo­gatásával és a Karácsonyi Já­nos Honismereti Egyesület köz­reműködésével jött létre - mondta Fabulya Lászlóné kul­turális menedzser. A szerve­zésben Pelle István helytörté­neti kutató és dr. Jároli József levéltáros nyújtott segítséget. A gyerekek megismerkedtek a község állat- és növényvilágá­val, felfedezték Füzesgyarmat és Vésztő-Mágor szépségeit, il­letve csütörtökön Ópusztasze­ren jártak. Az élményeket dra- matikus játékokkal mutatták be a meghívott idős emberek­nek. Volt még textilfestés, bőrö- zés, sámánének-tanulás, ka­lácssütés és mesedélután. Az élménydús hetet tegnap tánc­házzal zárták. ■ H. M. á k A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents