Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-21 / 169. szám

5 2006. JULIUS 21, PENTEK- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP ...BATTONYÁIG Mezőberény. LAKÁSOK. Az ön­kormányzati ingatlanok eladásá­ról is tárgyalt rendkívüli ülésén a mezőberényi képviselő-testület. Az elöljárók úgy döntöttek, hogy négy, a város tulajdonában lévő lakást hirdetnek meg eladásra. Okáfiy. ELÖREGEDŐ. Okány la­kosságának átlagos életkora emelkedik. Az utolsó lezárt sta­tisztikai évben a halálozási szám három és félszerese volt a szüle­tésekének. A községben 78 ha­lálesetet és 22 születést regiszt­ráltak. A migrációt is figyelembe véve Okány lakossága tavaly 96 fővel csökkent. Sarkad, nyugdíjasoknak. A Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Egyesületét évi 250 ezer forinttal támogatja a helyi önkor­mányzat. A Sarkadi Középiskolá­ért Alapítvány 170 ezer forint tá­mogatásban részesült. Szabadkígyós, nem alakul. Szabadkígyóson az idén ősszel nem alakul egyetlen kisebbségi önkormányzat sem. Erre azután derült fény, hogy a nyilvántartás­ba vételi folyamat lezárultával egyetlen helybeli sem tartotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. Újkígyós, járdajavítás. Lakos­sági bejelentés miatt foglalkozott egy Gyulai úti, balesetveszélyes járdaszakasz sorsával az újkí- gyósi képviselő-testület. A képvi­selők a felújítás költségeire 90 ezer forintot szavaztak meg. Vésztő. TÖBBEN. Vésztőn a Sinka István Művelődési Köz­pontban működik az alapfokú művészeti iskola. Az elmúlt tan­évben összesen 385 diák tanult valamilyen művészeti tanszakon. Ez a létszám tizenöttel több az előző évinél. Vésztő. BÖLCSŐDE. Vésztőn böl­csődét is működtet az önkor­mányzat. Az intézményt 35 mil­lió forintos beruházással (az ösz- szegből 29 millió forint pályázati támogatás volt) alakította ki a város. Zsadány. IDŐSEK. Zenés mulat­ság keretében főztek, szórakoz­tak az idős emberek és a dolgo­zói kollektíva a közelmúltban a zsadányi gondozási központ idő­sek otthonában. A hagyományte­remtő szándékkal szervezett rendezvényen a bográcsban babgulyás rotyogott, s akadt, aki jókedvében táncra perdült. \ Fellendülhet a lovasélet program A dél-békési térség a turisztikára és a képzésre alapoz Komplex lovascentrum létrehozását tervezik 13,1 milliárdos beruházással a dél-békési térségben. A lehetőségekről a közel­múltban Mezőhegyesen tartott szakmai tanácsko­záson esett szó. Halasi Mária A mezó'hegyesi lovascentrum létrehozására előkészület alatt áll egy „nagy projekt”, mely a komplex turisztikai és képzés­fejlesztést foglalja magában. A program és a beruházás költ­ségeire jövőre várható pályá­zati kiírás. A tervezést a megvalósíthatósági tanul­mány elkészültéig a me­gyei önkormányzat vállal­ta. A partnerek között a helyi önkormányzat, az Állami Ménes Kft., a Dél- Alfóld-EU többcélú egyesület, a mezőhe- gyesi szakképző iskola, a mezőkovácsházi Hu­nyadi középiskola és a magyarbánhegyesi szakisko­la is megtalálható. A koncepció a lovashagyományokra és - értékekre épül. A komplex tu­risztikai kínálat mellett az okta­tás terén új képzési formákra - lovasoktató, túravezető, idegen- forgalom, nyerges- és szíjgyártó — nyílna lehetőség, míg a verse­nyek, programok gazdag kíná­latától a kulturális örökségek megtekintéséig sok érdekesség vonzaná az ide látogatókat. A terveket a békéscsabai Békés Mérnök Kft. készíti el. Ízelítő a fejlesztésekből: a mezőhegyesi lovaspályán új fe­dett lovarda épülne, korszerűsí­A mezőhegyesi lovaspályán Csuka Balázs nyíregyházi lovas Queen nevű lovával. tenék az akadálypályát, fedett lelátók, istállók, utak, parkolók készülnének. A Ménesbirtok területén kiállítóhelyet, kocsi­múzeumot, járató karámot épí­tenének, felújítanák a főbb épü­leteket, az utakat, az öntözőket. A mezőhegyesi szakiskolában új tantermek, 600 adagos kony­ha létesülne, korszerűsödne a kovácsműhely és a diákotthon a férőhelybővítéssel együtt. Mezőkovácsházán az iskolaud­Több szereplő és forrás A lovascentrum koncepciója több szereplőre és több forrás­ra épít. Az elképzelések külön is programozhatok, pályázha­tók. Siker esetén az építkezés 2007 májusától 2010 áprili­sáig tartana. Az előkészítő munka után a projekttervet a szeptemberi megyegyűlés elé terjesztik jóváhagyásra. var kialakítását, a kollégium bővítését és egy lelátóval ellá­tott uszoda építését emelték ki. Magyarbánhegyesen nyerges- és szíjgyártóműhely, raktár, va­lamint tornacsarnok épülne, bővülne a kollégium és meg­újulna az iskolaudvar. Mezőhe­gyes rehabilitálhatná a város- központot, a parkot és a főmag­tárat, s fejleszthetné a strandot uszodával, illetve felújíthatná a műemlékeket. Murony nem fizethet előleget pályázat A község tovább küzd az oktatási programért Továbbra is keresi a lehetőséget Murony arra, hogy miként le­hetne előfinanszírozni a helyi általános iskola kompetencia­alapú nevelésre irányuló prog­ramját. Mint arról már koráb­ban hírt adtunk, az intézmény 18 millió forintos támogatást nyert a célra, ám a község anya­gi helyzete nem engedi, hogy megelőlegezzenek — a projekt menete ezt szükségessé tenné - egy többmilliós összeget, hi­szen az alapfeladatok elsőbbsé­get élveznek. A képviselő-testü­let ezzel párhuzamosan nem támogatta, hogy hitelt vegye­nek fel a programra. Fekete Ferenc polgármester egyeztetett a kérdésben a béké­si kistérség illetékeseivel, akik igyekeznek megtalálni a meg­felelő lehetőségeket. Elvileg az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium előleggel segítheti a projekt megvalósu­lását. ■ P. G. A hagyományos román tánc az összekötő kapocs Továbbra is élő kapcsolatot ápol az Eleki Román Hagyományőrző Egyesület a romániai Facsád ha­sonló csoportjával. Közelmúltbe­li facsádi látogatásuk során még szorosabbra fűzték együttműkö­désüket az ottaniakkal, a hagyo­mányos román tánc világa köré szerveződve. ■ Cs. Á. A lovasturizmus • • • //• r Art jövőjéről CZINK GYÖRGY, 37 ÉVES, BUDAPESTI LOVASEDZŐ: — Látok jövőt a lovasturiz­musban, hiszen a világon mindenhol jól működik, ahol megvannak ehhez a körül­mények. Mezőhegyesen ha­gyománya van a lótenyész­tésnek. A lovasrendezvé­nyekhez ma már jó körülmé­nyek, utak, lelátók és jó programok kellenek, ami vonzza a közönséget. Ezek meglétével a térségben is fel­lendülhetne ez a szakág. PAP ISTVÁN, 28 ÉVES, MEZŐ­HEGYESI TENYÉSZTÉSVEZETŐ: — A Mezőhegyesen terve­zett beruházás nemcsak a lovasturizmust, hanem az oktatás fejlesztését szolgál­ná. Erre adott az igény. Az ál­lami szektorban a lótenyész­téshez nem lehet támogatás­ra számítani, ezért a kapcso­lódó dolgokat kell sikeresen végezni, hogy finanszírozás­hoz jussunk. Ezen belül le­hetne a klasszikus lótartást is biztosítani. MOLNÁR RÓBERT, 24 ÉVES, NYÍREGYHÁZI LOVAS:- A lovasszakma sajnos le­szállóágban van, nem kifeje­zetten profitorientált szakterü­let Ennek ellenére van benne fantázia. Megfelelő infrastruk­túrával, jó szervezéssel és más programokkal összevonva akár több korosztály számára is vonzóvá lehetne tenni. A Mezőhegyesen lévő évtizedes tudást, gyakorlatot kár lenne veszni hagyni. ■ H. M. Sokan elkerülik a nyári napközi tábort kritika Hiányolják a tartalmas elfoglaltságot, kistelepülésen igény sincs A kistelepüléseken kevesen igényelték az étkeztetést A nyári napközi táborok egy részében — főleg a ki­sebb településeken — na­gyon kevés a gyermek. Megoszlanak a vélemé­nyek arról, hogy miért. Lipták Judit Andrea két hivatali telefonhí­vás között új rajzlapot ad tíz­éves kislányának, aki az iroda másik asztalánál ügyeskedik. Közben kishúga éppen a teg­nap vásárolt új ruhába próbálja beleszuszakolni kedvenc babá­ját. Mindez egy munkahelyi je­lenet, Andrea ugyanis reggel 8- tól délután 4-ig dolgozik.- Ma nem tudtam hol elhelyez­ni a gyerekeimet, így behoztam őket a munkahelyemre. Szeren­csére a kollégáim és a főnököm nem veszi rossz néven, hogy ez gyakran megtörténik - fogalmaz a fiatalasszony, aki gyakran a szomszédban lakó barátnőjére bízza kislányait, mert a nagyszü­lők más településen élnek. Hoz­záteszi: hiába nyitott az iskolában napközi, szinte senki nem viszi oda a gyerekeit, naponta ketten- hárman lézengenek csupán, mert semmilyen érdekes progra­mot nem szerveznek nekik.- Elszoktatták a szülőket, ré­gebben ugyanis leginkább a ne­velési problémákkal küzdő gye­rekek voltak a nyári napköziben, ezért a többieket nem merték be­adni — kapcsolódik a beszélge­tésbe kolléganője. Ő szerencsé­sebb, a kislányára ugyanis egész nap a nagymama vigyáz, de mint mondja, jobban örülne, ha gyermeke a saját korosztályá­ban, tartalmas programokkal tölthetné a nyarat, s nem a 70 éves mamával kellene játszania. Az előbbi történet helyszínén tehát van ugyan napközi az is­kolában, de a szülők egy része úgy véli, az nem tölti be megfe­lelően feladatát. A beszélgetés szereplői a település megneve­zésének mellőzését kérték, nem szeretnék ugyanis, ha gyermekük később emiatt hát­rányt szenvedne. A szülők nemet mondanak A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél kisebb egy telepü­lés, annál kevésbé igénylik a nyári napközit a szülők. A kétezer lakosú Csabacsü- dön például, ahol 150 iskolás gyermek él, évek óta nincs nyári napközi tábor. Minden tavasszal megkérdezi az isko­la a szülőket, s ők idén is úgy nyilatkoztak, hogy a gyermek­felügyeletet családon belül oldják meg - tudtuk meg Kasikné Csík Zsuzsannától, a település jegyzőjétől Keddi lapszámunkban hírt ad­tunk arról, hogy megyénk csak­nem 56 millió forint állami tá­mogatást kapott a szociálisan rászoruló általános iskolások in­gyenes nyári étkeztetésére. Tíz település - Bucsa, Csanád- apáca, Dombiratos, Ecsegfalva, Kardos, Körösnagyharsány, Nagybánhegyes, Pusztaottlaka, Sarkadkeresztúr és Végegyháza - önkormányzata azonban nem szervezte meg az ingyenes ét­keztetést, s nem igényelte a gyermekenkénti 320 forintos tá­mogatást. Néhányat közülük megkérdeztünk, miért.- Nálunk július 1-jén öt hétre leállt a napközi otthonos konyha, ezért nem tudtuk megoldani az étkeztetést - tájékoztatott Bálint Józsefné, az 1400 lakosú Ecsegfalva polgármestere. Hozzá­tette: a településen a fiatal édes­anyák többsége nem dolgozik, így nem jelent számukra gondot az otthoni ebéd elkészítése. Brlás János, a nyolcszáz lako­sú Kardos polgármestere úgy nyilatkozott: a községben olyan kicsi volt az igény a támogatott étkeztetésre, hogy azt nem lett volna érdemes megszervezni. Mindössze ketten jelentkeztek, s mivel a községnek saját kony­hája nincs, így a szomszédos Kondorosról kellett volna átszál­lítani a meleg ételt, s az üzem­anyag többe került volna, mint a támogatás összege. ■ L. I.

Next

/
Thumbnails
Contents