Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-17 / 165. szám

12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 17., HÉTFŐ POSTABONTÁS Félni kell, mert igenis fájni fog, de honnan tudnák, kinek mennyire Megkeresni, megszerezni bank A betétbe helyezett pénzét nem kapta meg csak úgy az ügyfél Nem Zidane tette érthetetlen, azé, aki hazudott a rasszizmusról „Bátorság!” - mondja hónapok óta régi-új kormányfőnk. Majd miután kibontja sokáig titkolt virgácsos csomagját, vigasztal, hogy nem kell félni, nem fog fáj­ni. Nem tudom, honnan tudhat­ja a miniszterelnökünk, kinek mi, hogyan fáj. A kisfizetésű kisnyugdíjasnak semmit nem mond az, hogy újra és újra visz- sza kell táncolni, hogy el tud­junk indulni. Mert jöttek min­dig új emberek új ideológiával, új koreográfiával. Az elszámo­lást a régi, begyakorolt szóvi­rágnyelveken körülmagyaráz­zák. Meg kell érteni, túlkölte­keztünk. Csak, hát megint szé­pen osztogatunk ahhoz képest, hogy legatyásodva kirúgják elő­lünk azokat a kapaszkodókat is, amibe még reménykedhettünk. Egy nemzetet ideig-óráig fel le­het lelkesíteni, egy olyan kije­lentéssel: a költségvetés köszö­ni, jól van. Vagy: szolidaritás, szabadság. Igen! Ez kellene már! ■ Szűcs László, Murony Miért csak most figyelmeztetnek a közgazdászok? 2002-ben az elsők között csat­lakoztunk az Unióhoz, most az utolsók közt vagyunk. Sorban minősítenek le független gaz­dasági figyelők, és ma hallot­tam azt, hogy Bulgária és Ro­mánia is előttünk csatlakozhat az euróövezethez. Mi történt itt négy és fél év alatt? Miért csak most figyelmeztetnek a közgaz­dászok „dübörögve”, a frappán­san megnyert választások után? Miért követelik Gyur- csánnyal együtt a néptömegek megnyomorítását? Ha raciona­lizálásról beszélnek, akkor esz­telen privatizációról, ha igazsá­gosságról, akkor a nagycsalá­dosok és kisemberek kirekesz­téséről és életterük beszűkíté- séről van szó! Öngyilkosok lesznek vállalkozók a remény­telenségben. A korábbi KISZ- titkár kijelenti, hogy a nyugati nagytőkét nem lehet adóztatni most, mert elmegy az ország­ból. Tudják mit? Akkor menjen! ■ Mácsai Attila, Békéscsaba 2002-ben váltottam a helyi pos­tán egy nem nagyon nagy cím­letű megújuló betétet. Néhány hete úgy gondoltam, hogy meg­szüntetem, mivel szükségem lett volna a pénzre. Legna­gyobb meglepetésemre azt mondták ott, ahol váltottam, hogy a betét már nem náluk van, hanem régen elkerült a CIB Bank állományába, de er­ről senki nem értesített. Né­hány napon belül eldöntöttük a férjemmel, hogy elmegyünk és megszüntetjük ezt a betétet. Új­ra felhívtam a postát, egy má­sik ügyintézővel beszéltem, aki azt mondta, hogy a Postabank­nál van a betét. Aztán kiderült, a Postabank már beolvadt az Erste Bankba. Mivel Gyula egy hajszálnyi­val közelebb van a lakóhe­lyünkhöz, az ottani fiókot ke­restük meg, ahol az ügyintéző kedvesen elmondta, hogy a be­tétet csak Békéscsabán kapjuk meg. Békéscsabán, az Erste Bankban újabb félórás várako­zás után azt közölték, hogy a pénzt csak az Andrássy úti fi­ókjukban fizetik ki. Ott viszont az ügyintéző közölte, mivel új személyi igazolványom van, ezt nem fogadhatja el csak úgy, ha hozok egy igazolást az okmány­irodától, hogy ezt az igazol­ványt a kötvényen szereplő sze­mélyi igazolványról készítették. Időközben előkerült a fiókveze­tő hölgy is. Kértem, hogy leg­alább hívjuk fel az okmányiro­dát, hiszen ügyfélként ma már biztosan nem ke­rülök sorra. Nem segítettek, a höl­gyet még az sem hatotta meg, hogy több mint 100 kilométert autóztunk már a rekkenő hőségben. Különben sem értem, mennyibe került volna, ha aláíratja velem, hogy 30 napon belül beküldőm ezt az igazolást, ha már annyira szük­séges. Nem is beszélve arról, hogy fogalmam sem volt, hogy ez a betét jelenleg az Erste Banknál van. Már a kárpótlási jeggyel is megjártam velük az elmúlt évben. Amikor a tőzsdén csak 8000 forintot ért a 15 000 forintos kárpótlási jegy, bemen­tem a központjukba Békéscsa­bán, és kértem, hogy ezt szün­tessék meg. Nagyon kedvesen közölték, hogy most csak körül­belül 6000 forintot ér, ebből is lejön az eladás lebonyolításáért 3000 forint. Ennek ellenére is kértem a megszüntetését, és kézhez kaptam 2800 forintot. Mindezzel még nem volt befe­jezve az ügy, mint ahogyan én azt gondoltam. A következő hó­napban is kap­tam a számlake­zelésről szóló 500 forintos csekket. Először azt hittem, nem futott még át a megszüntetés, de amikor a következő hónapban is kaptam ezt a csekket, már gyanakodni kezdtem, hogy va­lami nincsen rendben. Végül felhívtam Békéscsabán a köz­pontot. Közölték, hogy igaz, el­adták ugyan a számlámról a kárpótlási jegyet, de a számlát nem szüntették meg, és fárad­jak be újra azt is megszüntetni. Azt nem engedték, hogy írás­ban megszüntessem a folyó­számlát. Én viszont felhívtam a Budapesten lévő Erste Bank központját, ahol tudtak megol­dást: fizessem be még a követ­kező havi kezelési költséget is, és ezzel egy időben kérjem a megszüntetést levélben. Mivel 20-a elmúlt és már nem fut át ez a hónap végéig, így a követ­kező havi kezelési díjat is fizet­ni kellett. így összesen 4 havi 500 forintos kezelési költséget is kifizettem - tehát a kapott 2800 forintból még 2000 forin­tot visszafizettem nekik, a kö­rülbelül 800 forintot pedig elte­lefonáltam. így tehát úgy jár­tam, mint a mesében, volt is 15 000 forint értékű kárpótlási jegyem, meg nem is. Ennek az én viccbe illő kálvá­riámnak több tanulsága is van: az egyik, hogy a megtakarított pénzéért lehet, hogy körbe kell utaznia az embernek a fél or­szágot, mire egyáltalán meg­tudja, hol találja meg, hogy visszakaphassa. A másik pedig, hogy talán, ha legközelebb az igazolást is elviszem az Erste Bankba, néhány nap és pár száz kilométer után hozzájut­hatok a pénzemhez. Legalábbis most, hiszékenyen még így re­mélem. ■ Szabó Andrásné ■ A megtakarított pénzéért lehet, hogy körbe kell utaznia az ember­nek akár a fél országot is. Gajdács Pál a Hírlapban július 11-én megjelent jegyzetéhez sze­retnék néhány mondatot hozzá­fűzni. Én sem kedveltem soha Zinadine Zidane-t, bár ez így tel­jesen nem helyes, mert ha nem ismerünk valakit, vagy csak hal­lomásból ismerjük, nem mond­hatunk róla tárgyilagos véle­ményt. A francia csapatnak sem szurkoltam. Mégis a döntőn tör­téntekkel kapcsolatos magabiz­tos véleménye késztetett arra, hogy tollat ragadjak. Nézve a döntőt, magam sem értettem, mi késztethette Zinadine Zidane-t olyan érthetetlen tettre egy sors­döntő meccs, sorsdöntő utolsó öt percében. De aztán megkaptam a vá­laszt, két, egymástól teljesen független külföldi laptól. Ek­kor azonban újabb kérdés me­rült fel bennem: ki az „érthe­tetlen, brutális”? Az, aki más­fél órával a „Nemet mondok a rasszizmusra" tábla mellet pó­zolás után arab szajha fattyá­nak nevezi játékostársát, vagy az, aki nem tűri szó nélkül, még egy ilyen sorsdöntő pilla­natban sem? A magyarázko­dás és az önmarcangolás ezek után nem a franciák dolga lesz, azt hiszem ebben egyet­érthetünk. A mérvadó újság­írók, úgy tűnik, mégis láthat­tak valamit Zidane-ban, ha ne­ki ítélték a vb arany labdáját. A szentté avatásról: evangéli­kus révén, nem tudok pontosan mindent, de azt tudom, hogy valakit akkor lehet szentté avat­ni, ha három csodát (például csodás gyógyítás) hajt végre, és ezt tanúk is igazolják. Nem tu­dom, Zidane hajtott-e végre cso­dákat, mert kétlem, hogy az embereknek örömet okozó „fe­lejthetetlen esernyőcselek” ki­merítik a csoda fogalmát, de egyet azon a sorsdöntő mécs­esén egészen biztosan megtett: „érthetetlen, brutális” tettével megvédte édesanyja becsületét. ■ Veres Ravai Réka evangélikus lelkész, Medgyesegyháza Az itt olvasható levelek tartalma nem feltétlenül tükrözi szerkesz­tőségünk véleményét. A beérke­zett írásokat minden esetben szerkesztett formában közöljük lapunk hasábjain. A közlekedésszervezés miatt biciklivel megyünk Európába utazás A vidéki létünk további fenntartásához a vasúti mellékvonalak megtartása elengedhetetlen A kormány legújabb ötletén a hajdani „magyar vasútbáró” el­csodálkozna. Baross Gábor ve­zetésével a Magyar Államvas­utak több ezer kilométer vasút­vonalat épített országszerte, s ezzel rendkívül sokat tett a vi­dék fejlesztése érdekében. Száz-egynéhány évvel később dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelen­tése alapján 28 vasúti mellék­vonalat, mintegy 942 km hossz­ban felszámolnak. Ez Bács, Csongrád és Békés megyében kilenc mellékvonalon mintegy 199 km vasútvonalat érint. (A komoly lobbit felmutató MSZP-s vezetésű Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében csak egy mel­lékvonalat szüntetnek meg 23 km hosszban, de ez is sok!) A „Kóka-féle közlekedésfej­lesztési program” a három me­gye közül a leghátrányosabban Békést érinti. Itt öt mellékvona­lat szándékozik a MSZP- SZDSZ kormánykoalíció a „vas­úti korszerűsítésre való hivat­kozással” felszámolni, mintegy 84 km hosszban. A térség köz­lekedésében kiemelkedő sze­reppel bír a Vésztői Regionális Vasút Kft. Az itt élőket hátrá­nyosan érintené a tervezett Vésztő-Körösnagyharsány kö­zötti 30 km-es mellékvonal megszüntetése. Ez a mellékvo­nal biztosítja a térségben élők eljutását a Körösnagyharsány­Vésztő-Gyoma vasútvonalon át a fővárosba, vagy az adott célál­lomásra és haza. Szintén felfoghatatlan a Mezőhegyes-Battonya mellék­vonal megszüntetése. Ezáltal szertefoszlik a Battonya-Arad vasútvonal nemrég még reali­tásként kezelt terve. Az Oros­háza—Szentes, a Kondoros- Kisszénás, a Békés-Murony vasútvonal felszámolása ösz- szességében is több száz, na­ponta ingázó embert érint. Ebből így nem kérünk! Ha a kormány ránk erőlteti a térség elsorvasztásához vezető racio- nalizációs koncepcióját, költöz­zön térségünkbe, hogy testkö­zelből átélje az itt lakók minden­napos lét küzdelmét. Rosszak az utak, ezért nem települnek ide a multik. Az itt élő emberek a több tíz kilométerre lévő váro­sokba vasúton járnak be dolgoz­ni, tanulni, és ugyanígy a kórhá­zakba, szakrendelőkbe kezelés­re. A vasút az itt élők egyedüli biztosítéka távoli lakóhelyük, munkahelyük megközelítésére. Ezeken a rongy utakon akarják a Volán-járatokat közlekedtetni? A Volán is már egyre ritkábban indítja autóbuszait, s ez a me­netrend sem mindig alkalmaz­kodik a lakosság igényeihez. 1975—76-ban is átéltünk egy „korszakalkotó közlekedés szer­vezési akciót”, a Dévaványa- Kisújszállás közötti 30 km hosszú vasúti pályavonal fel­számolását. Kezdetben min­dent megtett a Volán a közleke­dés minőségének megőrzésé­ért, de később annyira megrit- ki'totta a járatait, hogy ma már 17 óra után, illetve Kisújszállás­ról Dévaványára 17.35 után már nem indít autóbuszt. Az utazók, a tanuló gyermekeink Buda­pest, Szolnok, Debrecen, Nyír­egyháza felől a későbbi időpont­ban nem tudnak hazajutni. Akik itt maradtunk a „vége­ken”, itt szeretnénk továbbra is élni, dolgozni. Ehhez pedig a vasúti mellékvonalak megtar­tása elengedhetetlen. ■ Dr. Ágoston Sándor politológus, Dévaványa Az érintett vonalakon utazókat érzékenyen érintik a változások.

Next

/
Thumbnails
Contents