Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-17 / 165. szám
6 2006. JÚLIUS 17., HÉTFŐ PANORÁMA MAGYARORSZAG Német László a püspöki konferencia új titkára A magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szombati rendkívüli ülésén Német László verbita szerzetest, a rend jelenlegi magyarországi tartományfőnökét választották meg a püspöki konferencia új titkárává. Elődje, Veres András püspök szombathelyi megyéspüspökké való kinevezése után, június 20-án nyújtotta be lemondását. Megbénult a 4-es, &os villamosvonal Budapesten vizsgálat indul a 4-es, 6-os villamos vonalán történt beruházás technikai előkészítéséről egy független mérnökszervezet részvételével - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester szombaton. Szombaton hajnalban ugyanis egy rutinellenőrzés során a Margit hídon egy oszlop rádőlt a vezetékekre, s az üzemzavar miatt nem jártak a villamosok. Demszky vizsgálatot indított Kóka: tovább csökken a kormány népszerűsége botladoztunk, követtünk el hibákat, de most összeállt egy olyan csomag, amely mellé teljes mellszélességgel ki tudunk állni - mondta Kóka János a köztelevízióban szombaton. A gazdasági miniszter tudja, hogy soha nem látott módon csökkent és csökkenni fog a kormány népszerűsége, de a legnagyobb hibát akkor követnék el, ha megtorpannának. @ további hírek: www.reggel.hu A kisebbségek parlamenti képviselete még mindig nem oldódott meg. Kolompár Orbán romapártja a választásokon sem került be az Országgyűlésbe. Jegyzékben a kisebbségek ETNOBizNisz Kérdéses, az új törvény felszámolja-e a visszaéléseket Az eddig ismert adatok szerint a tizenhárom kisebbség valamelyikéhez tartozóknak csak töredéke kérte felvételét a névjegyzékekbe. Vég Márton Szombaton lezárult a kisebbségi névjegyzékbe vétel, és az Országos Választási Iroda honlapján közzétett adatok szerint több mint 170 ezer választó kérte regisztrációját. Ez a szám mindössze a 38 százaléka a 2001-es népszámláláson magukat a 13 kisebbség valamelyikéhez tartozónak vallóknak - 443 ezren tettek így -, igaz, az adatok csak július 20-án lesznek véglegesek. „Érthető a csalódottság, hiszen a kisebbségeknek mindig az az érdekük, hogy minél töt) ben legyenek. Világjelenség azonban, hogy a kisebbségek választásokon való részvételi hajlandósága mindig alatta marad a többségi társadaloméhoz képest” - mondta lapunknak Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint a megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők legitimációja, érdek-képviseleti ereje mindenképpen csökkeni fog, ugyanis kevesebb ember szavazata áll majd mögöttük. Az Országgyűlés tavaly fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint az október elsejei kisebbségi választáson csak azok szavazhatnak, illetve lehetnek jelöltek, akik június 1. és július 15. között a települési jegyzőtől kérték felvételüket a névjegyzékbe. A beérkezett adatok szerint mintegy 90 ezer cigány, 41 ezer német, 14 ezer szlovák, 10 ezer horvát, négyezer román és háromezer lengyel nemzetiségi tette ezt meg, míg a szer- bek, a ruszinok, a bolgárok, a görögök, az örmények, a szlovének és az ukránok kétezer alatti számú kérelmet töltöttek ki. „Lehet, hogy a politika ezt sikernek fogja mondani, de jogilag teljes kudarc. Félek, hogy az etnobizniszt nem felszámolni fogja, hanem megújítani, és a közpénzeket néhány tucat ember fogja egymás között szétosztani” - mondta lapunknak Kolláth György. Az alkotmány- jogász szerint a regisztráció csak akkor oldotta volna meg a helyzetet, ha civil önkormányzatokat választanának a kisebbségek, amelyeket az állam támogatna, de ehelyett közfeladatokat is ellátó intézmények jönnek létre. A korábbi törvény abból indult ki, hogy a jogállam nem tesz különbséget polgárai között. A kisebbségi képviselők megválasztásakor lakóhelyén bárki lehetett választó és választott bármely megalakuló nemzetiségi önkormányzatban. A joggal azonban sokan visszaéltek, és álkisebbségi szervezeteket indítottak a választásokon. Az államtól kapott működési költség, a pályázati pénzek és a települési ön- kormányzat által nyújtott támogatások sokakat motiváltak, így nem volt hiány jelöltekből. „A törvénymódosítás ugyan nem érte el a célját, de remélhetően a cigány önkormányzatok számában ennek ellenére nem lesz változás. Lehet, hogy vissza kellene állítani a korábbit, mert még mindig jobb, ha olyanok is szavaznak, akik nem tartoznak az adott nemzetiséghez, mintha az igazi kisebbségiek nem választanak” - mondta lapunknak Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke hozzátette, hogy a romák félték a regisztrációtól, még ha azokat a szavazás után meg is semmisítik. „Az új rendszer egy szűk réteg túlélését szolgálja. Az a tény, hogy a romák nyolcvan százaléka nem regisztrálta magát, azt bizonyítja, hogy az emberek értelmetlennek tartották az ívek kitöltését, és nem azt, hogy nem kaptak kellő tájékoztatást a változásokról” - mondta lapunknak Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke tud olyan borsodi településről,, ahol ugyan csak egy roma család él, mégis százan regisztrálták magukat. Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke ugyanakkor arról számolt be: ahol tudták, hogy nincs szlovák kisebbség, mégis működött önkormányzat, ott most nem regisztrálták magukat a választók. Visszaélések melegágya lehet a nyomtatvány A2 ETNOBIZNISZ fönnmaradását vetíti előre az a tény, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételről döntő jegyző személyesen nem is találkozik a kérelmezővel, ugyanis a választópolgára kitöltött nyilatkozatot egy gyűjtőládába dobhatja be, vagy levél útján juttathatja el a jegyzőhöz. A nyomtatványt bárki szabadon letöltheti az internetről Amennyiben a jegyző elutasítja a kérelmet, a helyi bíróságon megtámadható a döntése. A Fidesz most inkább bővítené a rendőrségek állományát „A Fidesz a rendőrség megerősítését és anyagi támogatásának növelését javasolja a jelenlegi zűrzavaros és forráshiányos helyzettel szemben” - írta Kontrát Károly parlamenti képviselő közleményében. A fideszes honatya arra emlékeztetett, hogy 2005-ben nőtt a bűncselekmények száma, s ilyen körülmények között nem leépíteni kellene a rendőri állományt, hanem bővíteni. „Az amúgy is létszám- hiánnyal küszködő rendőrségen belüli elbocsátási hullám nemcsak emberileg, hanem szakmailag is megmagyarázhatatlan” - hangoztatta Kontrát. „Nem a meglévő kiváltságok védelme a cél az adófizetők költségén, hanem egy hatékony, jól működő és színvonalas szolgáltatásokat nyújtó államigazgatás” - reagált Kontrát közleményére Vadai Ágnes. Az MSZP parlamenti képviselője szerint alkalmatlanság miatt ma gyakorlatilag senkit sem lehet elbocsátani a közszférából a jelenlegi merev szabályok miatt. Arra sincs lehetőség, hogy aki jobban dolgozik, az több fizetést kapjon. ■ Éber Sándor Aláírásgyűjtésbe kezd az IDF a tandíj ellen „Aláírásgyűjtésbe kezd a tandíj bevezetése ellen az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF), mivel nem tartja azt időszerűnek és bevezethetőnek” - közölte Al- mássy Kornél, az IDF elnöke szombaton. Az ifjúsági szervezet a jövő héten kezdődő főiskolások és egyetemisták turisztikai találkozóján, az EFOTT-on elkezdi az aláírásgyűjtést. Almássy szerint az IDF a tiltakozás egy szolidabb formáját választotta, de szolidárisak lesznek a hallgatói önkormányzatokkal, ha azok tüntetnek a tandíj ellen. Az MDF képviselője hangoztatta, hogy „nem ördögtől való dolognak” tartja a tandíjat. Ez önmagában azonban nem oldja meg a felsőoktatás problémáit, reformok nélkül a tandíj „semmi másról nem szól, mint a hallgatók megsarcolásáról”, a költség- vetés kiegészítéséről. ■ É. S. Ma dönt a megszorító csomagokról a köztársasági elnök \ normakontroll Több szervezet szerint is sértik az alkotmányt az elfogadott pénzügyi törvények Sólyom László köztársasági elnök ma dönt azoknak a pénzügyi törvényeknek az aláírásáról, amelyeket július 10-én fogadott el az Országgyűlés. Az eljárási szabályok szerint ha a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri, az álllamfőnek öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, vajon azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak. Ha az államfő normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab), a megszorító intézkedésekről, akkor felborulhat az idei költségvetés. Ez esetben ugyanis leghamarabb csak egy hónap múlva hirdethetik ki az új jogszabályokat, ha a taláros testület mindent rendben talál. Minél tovább húzódik a döntés a normakontrollról, annál kevesebb előre betervezett pénz folyhat be az adóemelésekből a büdzsébe. így a legfontosabb kormányzati cél is meghiúsulhat, amely szerint az ál- lamháztartási hiány nem lehet több a GDP nyolc százalékánál. Több szervezet is arra hívta fel a köztársasági elnök figyelmét, hogy szerintük az új jogszabályok sértik az alkotmányt. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége levelet írt Sólyom Lászlónak, hogy ne írja alá az Új egyensúly program törvényeit. Azt kérték, hogy a jogszabályokat küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolás, illetve újragondolás végett. A szervezetek szerint a jogszabálycsomag a munkavállalók és a nyugdíjasok millióit érinti hátrányosan, s egyúttal súlyosan veszélyezteti a magyar gazdaság versenyképességét, a magyar köz- igazgatás működőképességét Is. Hasonlóan vélekedik az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is. Szerintük észrevételeiket figyelmen kívül hagyva szavazták meg a csomagot, amely aránytalanul nagy terheket ró a munkavállalókra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Alkotmánybírósághoz fordul a vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítéséért, mivel a költségvetési bevételek növelése önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozók számára. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény többek között négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezi a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után 5 százalékos járadékot fizetnek. Bevezették a minimális adófizetési kötelezettséget, az úgynevezett elvárt adót. Az eva kulcsát 15-ről 25 százalékra, az áfa középső kulcsát 15-ről 20 százalékra emelik. ■ Éber S. ■ Ha alkotmányos aggályok merülnek fel a csomagról, felborulhat a büdzsé. ■ A kereskedelmi és iparkamara a taláros testülethez fordul az gj törvények miatt. t r i *
