Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-30 / 151. szám
FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 20 06. JÚNIUS 30., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Megszakadtak a gabonatermelők, az a kérdés, mikor kaszálnak Hagyományosan Péter-Pál-nap az aratás kezdete. Dr. Ábrahám Csaba megyei főfalugazdász elmondta: a búza gyökere már megszakadt, innentől kezdve a növény nem vesz fel több tápanyagot. A korai, rövid tenyészidejű kenyérgabonákat hamarosan aratják, mindezt természetesen megelőzi az őszi árpa betakarítása, amit folyamatosan végeznek megyénkben. Az eddigi adatok alapján őszi árpából a 14 ezer hektáros vetési területen átlagosan 3,6 tonna/hektár hozam várható. Kérdés, hogy a termelők az eladási árakat illetően kaszálnak-e. ■ Ny. L. Jelentős károkat nem okozó vihar A tegnapi nagy széllel járó vihar nem okozott jelentős károkat Békés megyében. Fakidőlés miatt huszonöt-harminc alkalommal riasztották a tűzoltóság munkatársait, ebből öt-hat esetben kellett körültekintőbben eljárniuk a szakembereknek, néhányszor ugyanis elektromos vezeték közelében landoltak a kitört ágak. A tűzoltók négy-öt megrongálódott tetőhöz vonultak, de a vihar egyetlen épületet, lakóházat sem veszélyeztetett komolyan. A megye nagyobb városaiban részleges áramkimaradás volt, a legtöbb helyen azonnal, vagy csak pár óra elteltével tudták orvosolni a problémát. ■ M. P. M. Változások két békési pártnál Egyesült a Kereszténydemokrata Néppárt és Magyar Kereszténydemokrata Szövetség békési csoportja. A fúzió után a KDNP elsősorban a politikai ügyekben hallatja majd hangját, az MKDSZ a párt kulturális egyesületeként működik tovább. Tisztújításra is sor került, a Kereszténydemokrata Néppárt helyi elnökévé dr. Péter Sándort, gazdasági vezetőjévé Juhos Józsefet, titkárává Mucsi Andrást választották. Az MKDSZ békési elnöke Szeve- rényi Barnabás lett. ■ P. G. Norvég Alap: akadály nélkül fejlesztés Külföldi forrás segíthet a mozgáskorlátozottakon A középületek akadály- mentesítését elősegítő Norvég Alap pályázatára jelentkezik Békés Megye Területfejlesztési Tanácsa, emiatt szerdán módosította költségvetését és előzetesen 45 millió forintot különített el önerős forrásként. László Erzsébet Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz ország részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létrehozta azt a finanszírozási mechanizmust, amelyet közkeletűen Norvég Alapnak neveznek. A rendelkezésre álló pénzt különböző pályázati célokra lehet felhasználni, többek között 2 millió euró, hozzávetőlegesen mintegy 540- 550 millió forint nyerhető el egy-egy projektre, amelynek — a kiírás értelmében - a középületek akadálymentesítését kell szolgálnia. Egy-egy projekt egy közreműködő szervet, jelen esetben a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanácsot jelenti, amely majd kiírja e témában a pályázatot. A felhasználható minimális támogatási összeg 10 ezer, míg a maximális 250 ezer euró. Ennek révén a győztes beruházások összköltségének valamivel több, mint 70 százalékát biztosítaná a norvég forrás. A Varga Zoltán elnökletével ülésező Békés Megyei Területfejlesztési Tanács szerdán úgy döntött, hogy él1 a lehetőséggel, és pályázik a Norvég Alap megfelelő forrására. Ehhez egyúttal módosította az idei évre szóló költségvetését, és előzeA középületek akadálymentesítése sok helyütt még nem megoldott. A hiányosságok pótlásában segíthet a Norvég Alap. (Képünk illusztráció) A legfontosabb a 44-es út gyorsforgalmivá bővítése A megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálatához szerdán megfogalmazta véleményét a területfejlesztési tanács. A kimerítő vitában újra megerősítették, hogy a megye fejlődése szempontjából elsőrendű az M44- es gyorsforgalmi út megépítése. Emellett a 47-es és 46-os főútvonalak fejlesztése, az elkerülő utak továbbépítése, a mellékútvonalak rehabilitációja, a hidak rekonstrukciója, a zsáktelepülések bekötőútjainak korszerűsítése és a hiányzó mellékúti kapcsolatok kiépítése is kiemelt feladat. tesen 45 millió forint önerőt különített el. Az ár- és belvíz miatti vis maior ügyekben is hozott döntéseket a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanács. Ennek értelmében a nagy tavaszi árvíz miatt Gyomaendrődnek, Szarvasnak és Békésszentandrásnak 5 millió 54 ezer forintos elnöki előleg mellett újabb, összesen 11 milliós vis maior támogatást szavazott meg. Emellett a belvíz elleni önkormányzati védekezés költségeinek megtérítésére saját költségéből 20 millió 388 ezer forintot hagyott jóvá a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács összesen 31 településnek. Az önkormányzati kérelmekben megfogalmazott további 84,8 millió forintos vis maior igényt felterjesztette az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A terület- fejlesztési tanács az idei tavaszi belvíz, illetve szélvihar által az önkormányzatok intézményeinek épületeiben és útjaiban okozott károk helyreállítási igényeit is megvizsgálta. Gyoma- endrőd, Szarvas, Dévaványa és Szeghalom számára jogosnak ítélt meg 63,9 milliós segítséget, ám ezt, forráshiány miatt, felterjesztette a központi vis maior keret kezelőjéhez, az Önkormányzati és Terű-j letfejlesztési Minisztériumhoz. A Varga Zoltán vezette tanács írja ki a pályj zatot. A népművészet és a mesterségek ünnepe sokadalom Gyerekeknek körhinta és tekergő, felnőtteknek gulyás és pogácsa A Körös-völgyi sokadalom elsődleges célja, sajátos arculata nem változott hét év alatt. Bemutatni a dél-alföldi népművészet páratlan értékeit - erről szól a péntektől vasárnapig tartó rendezvénysorozat Gyulán.- Ilyen nagyszabású, átfogó ünnep a magyar népművészet tiszteletére máshol nem létezik - hangsúlyozta Pál Miklósné, a rendezvény fő szervezője. - Együtt láthatja a közönség a népi kézművesség remekeit, a néptáncosokat, hallhat zenét, éneket, megkóstolhatja a népi gasztronómia finomságait. Nagyon fontos a családi jelleg megtartása: a látogatók 80 százaléka a családdal együtt jött a rendezvényekre. Az idén még nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyermekprogramokra. Fa körhinta, paszulyte- kergő, tombola, ajándék, játszóház örvendezteti meg a legkisebbeket. A kiállításokon és a színpadi produkciókon pedig minden korosztály megtalálhatja az ízlésének leginkább megfelelőt. Tíz meghívott egyesület 150 kézművese tart bemutatót az Alföld, valamint Szabolcs-Szatmár és Baranya népművészetéből. Soha ennyi néptáncos nem volt még Gyulán: három nap alatt hatszázan lépnek fel. ■ N. K. JEGYZET NIEDZIELSKY KATALIN Mégis jó magyarnak lenni IDEGENBEN AZ EMBER kiszolgáltatott. Még akkor is, ha kiválóan beszél egy-két idegen nyelvet. Jól tudja ezt, aki sokat utazik a nagyvilágban, miközben tapasztalhat vendégszeretetet és ellenszenvet. AHORVÁTTENGERPARTRA vagy Szlovákiába készülő magyar turisták idei nyaralásukat tervezve valószínűleg elgondolkodtak. Vajon hogyan fogadják majd őket az Adriánál, ahol honfirtár- saink kockázatot vállalva, engedély nélkül építkeztek? Majd amikor eldózerolták villáikat, magyarellenesség- ről kiáltoztak. S útikönyvvel a kézben lehet-e előadást tartani családtagoknak, amikor megállnak egy-egy nevezetességnél? Megoszthatják- e társaságukkal, amit tudnak, nem tartóztatják-e le az előadót illegális idegenvezetés vádjával az amatőrökre éppen vadászó ellenőrök, rendőrök? jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. A félelemnél még jobb a felkészülés. Nagy élvezettel tanulmányoztam a történelmi leírást. Nem is gondoltam volna, hogy olyan vidéken járok, ahol már időszámításunk előtt. 385-ben éltek görög hajósok, s máig megcsodálhatok az olasz reneszánsz építkezés remekei. A szólásszabadságot kihasználva a város főterén minderről lelkesen beszámoltam családomnak, és a vendéglátók közül senki nem vette rossz néven. a nyár eleji itthons híradások azt sugallták, hogy nem jó magyarnak lenni külföldön. Akkor sejtettem, ma már tudom: hamis sugallat volt. Pozsonyban a helyi in- tézkedők vitték túlzásba a dolgot. Ami pedig az adriai esetet illeti: nem kell tilosban járni és feketében utazni. Mindkét történet független attól, hogy milyen nemzetiséghez tartozunk és hol járunk a nagyvilágban. Védelemre szorul már a békési térség tüntetés A gyenge állam nem biztos, hogy olcsóbb - véli a szakszervezet A környezetvédelmi dolgozók és a velük rokonszenvezők Petőfi téri tüntetésével egy időben zajlott a gyulai képviselő-testület soros ülése is, karnyújtásnyira, a városházán, ahol szintén téma volt a felügyelőség ki- rendeltséggé szervezése, várható megszüntetése. A leépítések emberi sorsokat és ügyintézéseket is érintenek. A Petőfi téri tüntetés előtt kezdődő képviselő-testületi ülésen Fábián Imréné, a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa elmondta, van felügyelőség, ahonnan senkit nem bocsátanak el, Gyuláról pedig 65 dolgozót. Békés megyében lecsökken a környe- jL zetvédelmi jelenlét, a sze- . «Ír gedi felügyelőség túlter- JjP^ helt lesz a feladatellátáshoz. Utazni kell a hatóság képviselőjének és az állampolgárnak. Kérte a képviselő-testületet, védjék meg a várost, a térséget. Dr. Perjési Klára polgármester, országgyűlési képviselő azon a véleményen volt, hogy a gyulai székhelyű felügyelőség kirendeltségként tovább működik, ügyeik száma ugyanis kevesebb a szegedi hivatalénál. A Petőfi téren Vass Csaba, a felügyelőség munkatársa bejelentette, az elbocsájtott dolgozók munkaügyi bírósághoz fordulnak. dr. Perjési Klára is szót kért a téren, beszédét többször füty- tyel, tapssal, bekiabálással szakították félbe. ■ Szőke Margit Valahogyan mindenkit érint az állami leépítés- Mindenkinek meg kell értenie, minden egyes állampolgárt érint az, hogy az állami intézetekben tömeges leépítést terveznek - mondta a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára tegnap Békéscsabán. Fehér József hangsúlyozta, az elmúlt napokban több fórumon is azt tapasztalta, tízből kilenc ember helyesli az elbocsátásokat. Azzal már senki nem foglalkozik, hogy az intézményekben maradók naponta 12 órában, kevesebb fizetésért végzik majd a munkájukat A leépítések mindenkit érintenek majd. Lassul az ügyintézés, a problémamegoldás. F. G. K. Az önkénteseket itthon csodabogárnak nézik Önkéntesek központja nyílt tegnap Békéscsabán a Béthel Alapítvány dr. Becsey Oszkár utca 2. szám alatti székházában. A központ célja, hogy az önkénteseket foglalkoztatni kívánó szervezetek és a segíteni vágyók egymásra találását előmozdítsa. Az önkénteseket hazánkban még sokszor csodabogárnak nézik. Ezen a megítélésen szeretne változtatni a Önkéntes Központ Alapítvány. A szervezet képzési programvezetője, Varga Zsuzsanna a tegnapi megnyitón kiemelte: céljuk, hogy az önzetlenség eszméjét elfogadottá tegyék, s elérjék, hogy a tevékenység államilag is támogatott legyen. A Béthel Alapítvány létrehozásától kezdve a rászorulókon tartotta a szemét. A Kapu-programmal a szociális segítést vitték sikerre. Az Önkéntes Központ Alapítvánnyal lehetővé válik, hogy a szociális és egészségügyi rendszeren túlra is kiterjesszék az önkéntességet. Az alapítvány önkénteseként jelenleg huszonhármán végeznek folyamatosan, illetve alkalmanként munkát. Köztük Szluka Györgyné, aki három éve jelentkezett, hogy elesetteket szeretne istápolni. A békéscsabai asszony idős embereket látogat, felolvas nekik, ha kell bevásárol, vagy orvoshoz kíséri őket. Tavaly megkapta az év önkéntese címet. ■ Cs. R.
