Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-24 / 146. szám

FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER 20 06. JÚNIUS 24., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Szegénységében is népszerű a helyi könyvtár Nagyszénáson Az árpád maradjon meg! kései aratás A belvíz és a fuzárium miatt kevesebb termés várható A könyvek ára emelkedik, mi­közben állománygyarapításra egyre kevesebb pénzt kapnak a könyvtárak. A kevésből kell gazdálkodniuk a nagyszénási könyvtárosoknak is. — Mi is megkaptuk az érdekeltségnö­velő támogatást, igaz, szerény az összeg. Örülünk viszont an­nak, hogy a könyvtárhasználók száma fokozatosan emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy biztosítjuk az internet haszná­latát. A könyvtárközi kölcsön­zéseket, sőt kérésre anyaggyűj­téseket is vállalunk - tájékoz­tatott Zuberecz Andrásné könyvtáros. ■ Cs. I. Könyv született a Kádár-korszak kulisszatitkairól Beszélgetéssel egybekötött könyvismertetőt tartottak teg­nap Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. A rendezvé­nyen a szerző,' dr. Berecz János mutatta be az olvasóközönség­nek Az én rendszerváltásom című új művének néhány érde­kesebb fejezetét. Berecz harmadik, hosszabb lélegzetű alkotásáról szólva a kötet szerkesztője, Réthy Ist­ván újságíró elmondta, az egy­kori magas rangú államférfi el­ső kézből tapasztalta és írta le a Kádár-korszak harmincöt évének történéseit, az akkori vezetés, politikai elit kulissza- titkait. ■ M. P. M. Berecz János a Kádár-korszak egyik magas rangú politikusa volt. Ribárszki György kondorosi gazdálkodó a viszontagságok ellenére is elfogadható termést remél a kalászosokból. Mindehhez csak jó felvásárlási ár kellene. Felejtsük el Péter-Pált, vallják a gazdák a határ láttán. Az aratás júliusra csúszik át, de ennél na­gyobb probléma, hogy a belvíz és a fuzárium miatt kevesebb termés várható. Nyemcsok László Az elmúlt napok esős, napos, páradús levegője nem kedvezett a kalászosoknak megyénkben. Egyre több gazdának kell szem­besülnie a búzát érintő kalász­betegséggel, a fuzáriummal.- Az időjárás, a belvíz való­ban megtépázta az állományt, de ezeken a jó kondorosi földe­ken a búzahozam megközelíthe- ü a súlyosbító körülmények elle­nére is a hektáronkénti 45-50 mázsát - hangsúlyozta Melis Já­nos kondorosi termelő. Hozzá­tette: a napraforgó és a kukorica egy része 10-15 centis, pedig ilyenkor már „gatyakötésig”, az­az legalább 80 centiig kellene érniük. A gazdák ebben az ínsé­ges időszakban úgy köszönnek egymásnak, hogy legalább az árpád érjen meg a földeden. — A belvízelöntés 400 hektár vetést, 150 hektár szántót, 10 ezer hektár teljesen átnedvese­dett területet, 600 hektár rétet és legelőt, valamint 400 hektár mocsaras, művelésből kivont részt érint - ecsetelte dr. Ábrahám Csaba megyei főfalugazdász.- Ha nem lett volna a szinte egész megyét érintő csütörtök esti eső és vihar, akkor az árpát a jövő héten aratni lehetett volna. Ribárszki György, a kondorosi Szárító és, Tároló Zrt. ügyvezetője elmondta, a búzánál szeretnék elérni az 50 mázsás termést hektáronként.- Az még kérdés, a megter­melt gabonát miként, mikor és mennyiért tudjuk majd eladni ­fejtette ki Ribárszki György. — Törekszünk, hogy az aratási, kombájn melletti ár közelítsen az intervenciós árhoz, mely 25-26 ezer fo­rint körül alakul a ga­bona tonnájaként. Ábrahám Csaba ki­tért arra, akiket érzé­kenyen érint a belvíz miatti terméskiesés, azokat nem vigasztal­ja az átlaghozam.- A gazdák leadott termés­becslései alapján volt már rosz- szabb és jobb évünk is - közölte Ábrahám Csaba. - Reméljük, az időjárás kedvez az utolsó napok­nak, heteknek és jó gabonater­mést könyvelhetnek el a gazdák. Szörnyű, hogy az időjárás határoz meg mindent Kozsuch Kornél kondorosi me­zőgazdasági vállalkozó el­mondta: rendszeresen részt vesznek vetőmag- és növényvé­delmi tájékoztatókon és ta­nácskozásokon. Ezeken a fóru­mokon egyet nem tud garan­tálni senki, mégpedig a holna­pi és a jövő heti időjárást — Amikor a víz és a sár az úr, akkor nem a vetőmagok és a gépteljesítmények dönte­nek, hanem a természet - fej­tette ki Kozsuch Kornél. - Örülünk, ha rámehetünk a területre, és elvégezhetjük a legszükségesebb munkákat. Hogy aztán mennyit aratunk abból, amit vetettünk? No, ez az örök rejtély. Reméljük, hogy a kalászosoknak jó áruk lesz, és végre a terme­lők is profitálhatnak a gaz­dálkodásból. Termésátlagok változása Békésben (tonna/hektár) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 becsült 2001 2002 2003 2004 2005 2006 becsült 2001 2002 2003 2004 2005 2006 becsült A leginkább termesztett növények vetésterülete (Békés megyében) Búza 113 ezer hektár Kukorica 105 ezer hektár Napraforgó 58 ezer hektár Őszi árpa 14 ezer hektár Zöldségek (vöröshagymától a paradicsomig) 13 ezer hektár JEGYZET Lecsúsztam a toplistán AZ ASSZONY TOPLISTÁJÁN a legutóbbi haveri meccsnézés után a futottak még mező­nyébe csúsztam le. Pedig a barátaim szerint már öreg­szem, mert több kaja van a hűtőben, mint sör, a patiká­ba meg nem óvszerért, ha­nem gyógyszerért járok. Hogy ezt honnan tudják? Az viszont tény: ha velük va­gyok, másnap inkább gyógy­szer kell, mint óvszer. feleségem TOPLISTÁJÁN igyek­szem feljebb kúszni, mert a múltkor már Gyurcsány- idézettel élt: el lehet menni. Ijedtemben megígértem az asszonynak, hogy megterem­tem az új egyensúly program­ját. Legalább két hétig nem megyek haza dülöngélve. ez A vállalás a családi költ­ségvetésre is kihathat. Ha nem dorbézolom el a fizeté­semet, több jut másra. Példá­ul arra, hogy a pénzt az asz- szony dorbézolja el a fod­rásznál meg a kozmetikus­nál. Mert olyan nincs, hogy a pénz ne fogyjon el. ráadásul nyakunkon van­nak a megszorítások. Csak azt nem tudom, mennyit bír ki a nyakunk. A kormányfő szerint nem fog fájni, csak kellemetlen, viszkető érzés lesz. Csípett már meg szú­nyog jó párszor, kellemetlen is volt, de a pénz akkor a zsebemben maradt. tudom, igazából nem meg­szorításokról van szó, ha­nem reformokról meg kiiga­zításról. Minden elismeré­sem azé, aki kiigazodik eb­ben a káoszban áfán innen, gázáremelésen túl. amit én tehetek: óvatosan né­zem meg a postai küldemé­nyeket Nehogy valamelyik csomagon Gyurcsány szere­peljen feladóként. Persze, egy Orbán-csomagnak sem örül­nék. Jó, tudom, nem csomag­ról van szó, hanem az állam- háztartás rendbehozatalára irányuló intézkedésekről. Et­től még a gazdaság dübörög­het, az ország meg lendület­ben maradhat. Pláne a lejtőn. A Tessedik-diploma ma is jó ajánlólevél a munkaerőpiacon végzősök Néhányan külföldre mennek dolgozni, mások a családi agrárgazdaságban hasznosítják megszerzett tudásukat A Tessedik Sámuel Főisko­lán a június a záróvizsgák, a diplomaosztás időszaka. Ennek kapcsán beszélget­tünk dr. Patay Istvánnal, az intézmény rektorával. Lipták Judit- Milyenek ma a munkaerőpi­acon a Tessedik főiskolán vég­zettek elhelyezkedési esélyei? —Végzős hallgatóinknak mint­egy 30 százaléka nem az álláske­resés, hanem a továbbtanulás mellett döntött. Évről évre növek­szik azoknak a száma is, akik a diploma megszerzése után kül­földön próbálnak hosszabb-rövi­debb gyakorlatot szerezni. A munkaerőpiacon a TSF hallga­tói közül a gyulai egészségügyi intézetben végzett diplomás ápolóknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy hamar állást találjanak. Olaszországi kapcso­latainknak és az olasz nyelv ok­tatásának köszönhetően az ápo­lók egy része az ottani kórhá­zakban kezdi pályáját. A köz- gazdasági szakokon végzettek is jó eséllyel indulnak az állás- keresésben. Talán a pedagógiai kar végzősei számára a legne­hezebb az elhelyezkedés, igaz, közülük sokan nem pedagógus­ként vagy óvónőként kívánnak dolgozni, hanem más, hasonló képzettséget igénylő területen. — A TSF egyik erőssége a me­zőgazdasági szakemberek képzése. Az agrárágazatban mutatkozó problémák ellené­re optimisták lehetnek-e a fia­tal diplomások? — Agrárszakjainkra egyre többen azért jelentkeznek, mert szüleik jelenleg is mű­ködő családi gazdaságát sze­retnék megfelelő szakérte­lemmel továbbvinni. Má­sok saját vállalkozás elin­dításán gondolkodnak, s természetesen akadnak, akik a munkaerőpiacon mérettetik meg magukat. Úgy gondolom, jó agrár- szakemberekre mindig is szükség lesz. Dr: Patay István: „Nincsenek hallgatói létszámgond­jaink”. — Egy diploma értékét nem csak az elvégzett szak határoz­za meg, de az is, hogy melyik intézmény adta ki az adott ok­levelet. Hol áll ma a szarvasi székhelyű főiskola a hazai fel­sőoktatás mezőnyében? — Az intézményi rangsorban a TSF - méreténél és hagyomá­nyainál fogva - a középmezőny­ben foglal helyet. Nem tekinthe­tünk vissza hosszú múltra, fia­tal intézmény vagyunk, de a ná­lunk végzők értékes, jól haszno­sítható diplomához jutnak. Jó hírünket bizonyítja, hogy a kö­vetkező tanévben sem lesznek létszámgondjaink, jóval többen jelentkeztek, mint ahány hall­gatótól most elbúcsúzunk. — Hogyan állnak a Békéscsa­bán megkezdett beruházások?- A tervezett ütemben épül a korszerű, hagyományos és elektronikus könyvtár, valamint a nagyelőadó. Összességében kétezer négyzetméterrel bővül a békéscsabai kar, a beruházás az év végéig befejeződik. Bízom benne, hogy - magántőke bevo­násával - hamarosan megkez­dődik a kollégiumi férőhelyek bővítése és felújítása, Békéscsa­bán és Szarvason egyaránt. Ha terveink valóra válnak, akkor hamarosan 1100 hallgatónak tu­dunk biztosítani háromcsillagos szállodai minőségű, a mai kor követelményeinek megfelelő kollégiumi elhelyezést. Megyénkben gabonater­mesztők mondták: bú­zaérlelő me­leg legyen, a többit majd megoldjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents