Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-23 / 145. szám

2006. JÚNIUS 23., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Színházi előadással és kopjafákkal is emlékeznek arról, mi történt '56-ban Több rendezvényt tartanak idén a megyeszékhelyen az 1956-os forradalom 50. évfor­dulóját ünnepelve. Az esemé­nyek szervezéséből nagy rész­ben kiveszi a részét Fekete Pál, az egykori Békés Megyei Forra­dalmi Bizottság elnöke, Békés­csaba díszpolgára. A nyugdíjas ■ A szervezésben nagy szerepet vállal Fe­kete Pál, az egykori megyei forradalmi bizottság elnöke. tanárnak nemrég jelent meg a Cseppek a tengerből című könyve, amelyben olyan, 1956- ban megölt viharsarkiakról be­szél, akiket bírósági ítélet nél­kül lőttek le, fojtottak vízbe, vertek agyon. Takács Péter, az 1956-os em­lékbizottság elnöke elmondta, legutóbbi ülésükön egységesen elfogadták, hogy faragjanak kopjafákat, amelyeket novem­ber 4-én a megyei könyvtár előtti ligetben állítanak fel. A végső döntést a városi képvise­lő-testület hozza meg. Szóba került a Jókai színházban októ­ber 23-án bemutatandó elő­adás, valamint az iskolásoknak hirdetett vetélkedő. ■ F. G. K. A mozgás és az egyén kapcsolata a nyári egyetem programjában Helyünk a világban és a világ helye bennünk címmel tartják idén a Segítőfoglalkozásúak 14. Nyári Egyetemét Békéscsabán. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Körösök Vidéke Egyesülete által megszervezett találkozón pszichológusok, gyógytestnevelő és autogéntré- ning-oktató tart előadást. Az ér­deklődők az önismereti csopor­tokról, a növények, gyümöl­csök szimbolikájáról, mozgá­sunk és önmagunk kapcsolatá­ról is kaphatnak tájékoztatást. A tanfolyamra Budapestről, Ba­ranya, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar megyéből is ér­keztek résztvevők a nyári egye­tem hívó szavára. ■ F. G. K. Aranyat lőtt Pósteleken vadászat Kádár Jánost, Brezsnyevet János Károly király váltotta Steigervald Józseftől, a Pejrét Vadásztársaság elnökétől (felvételünkön bal oldalon) vette át az aranyérmes trófeát a gyulai Tóth Lajos. Háromszor is járt a Pej­rét Vadásztársaság főva­dászával, Szlanyinka Csabával a gyulai Tóth Lajos a pósteleki erdő­nél, mígnem a repcésben egy este leterítette a ki­nézett őzbakot. Szőke Margit Jogelődjével, a Dózsa Vadász- társasággal együtt 60 éves a gyulai Pejrét Vadásztársaság. A Békés megyei 73 vadásztár­saság közül a legrégebbinek és nagynak számító Pejrét Va­dásztársaság 10 ezer hektáron gazdálkodik. Várhatóan növek­szik majd területük, de tovább­Vadállomány a Pejréti Vadásztársaság területén Őz 450 darab Fácán 2500 darab Fogoly 20 darab Nyúl 1000 darab Vaddisznó 10 darab Dámszarvas 15 darab Tavaly a spanyol király, Já­nos Károly járt erre vendégei­vel nagy titoktartás mellett. A Pejréti Va- ■ A vadászkul- dásztársaság terüle- túrát képvi­tén az uralkodó fia selő németek négy őzbakot lőtt, tró- elmaradtak, feájuk 350—400 megöreged­grammos volt. János tek, a mosta­Kárölyra a gyulai tár- ni külföldi­saság fővadásza, éknél a sok Szlanyinka Csaba lövés számít, kedves, ba­rátságos ember­ként emlék­szik, akivel kezet le­Divat a sok kis trófea. hetett fogni. A spanyol király többször is járt megyénkben, úgy tudják, koráb­ban Szabolcs- Szatmár-Beregben vadászott. A rend­szerváltás előtt Ká­dár János, Losonczi Pál, sőt Leonyid Brezsnyev is vadá­szott errefelé - ők nagyvadra. Békés megye vadban gazdag terület, főként az apróvadak élőhelye. Me­gyénk népszerű terep, kivált­képp fácánvadászat idején, október végétől február végé­ig és a májusban kezdődő az őzbakvadá- szaton. ra is Gyula közigazgatási terü­letén szeretnének működni, melyen még egy vadásztársa­sággal osztoznak békében — mondta Steigervald József, a Pejrét Vadásztársaság elnöke. Tegnap a megyei bírólóbizott­ság által aranyérmesnek minő­sített, 615 gramm súlyú trófeát az őzbakot területükön kilövő gyulai Tóth Lajosnak, egy kft. tulajdonos-vezetőjének adta át a vadásztársaság elnöke. Megyénkben tavaly Füzes­gyarmaton lőttek olyan ba­kot, melynek a trófeája 683 gramm súlyú volt. Gyulán utoljára a hatvanas években te­rítették le azt az őzbakot, amelynek trófeája világranglis­tára kerülhetett. A korábban itt vadászó külföl­diek áj generációja már in­kább Afrikát választja, az őz­bak, a dámvad, a vaddisznó kevésbé érdekli őket. Megjelen­tek viszont a spanyolok, és az olaszok is rákaptak az őzbak­vadászatra. Az olaszok sok kis trófeájú állatot akarnak lőni. A legtöbb trófeát a spanyolok viszik ki az országból, de a ma­gyarok is egyre inkább va­dásznak már őzbakra. JEGYZET CSATH RÓZA Szabaduljunk a luxustól különös csomag tartotta iz­galomban minap a japán Iizuka lakóit. A pakkot reg­gelre csempészte valaki a helyi rendőrőrs elé. A gya­nús holmit a tűzszerészekre bízták. Nagy megkönnyeb­bülésükre a papiros nem bombát, hanem dobozos sört rejtett. nemcsak A japánok bizal­matlanok a csomagokkal, mi magyarok is. A hazait, hiába nekünk címezték, na­pokig csak nézegettük, a bontogatást a közgazdászok kezdték. Ám alig aludtunk párat, a statisztikusok és az elemzők már össze is gyúr­ták nekünk a képzeletbeli család modelljét, ahol a szellemi foglalkozású há­zaspár két fizetésből nevel két gyermeket. Az elemzők szerint, ha ők négyen ugyanúgy esznek-isznak, világítanak, melegszenek és moziba járnak, mint ed­dig, akkor havi harminc­ezer forintot buknak a meg­szorításokon, de ha ügye­sek, még így is félretehet­nek valamicskét. EZZEL A SZÁMÍTÁSSAL Csak az a baj, hogy a valóságban kevesekre illik. Ezen is lehet segíteni, magunkra ázabjuk. A konyhaasztalok mellett már javában készül a Mol­nár-, Balázs-, Kovács-, Laka­tos- és Szabó-csomag, meg a Szabó II. Ez is mutatja, lele­ményért nálunk senki nem megy a szomszédba. Ha mégis, ott is ötletet kap. A házunkban például valaki azt találta ki, hogy a közös­be havonként többet fizet, hogy a megnövekedett vil­lany- és gázár többletköltsé­gét a jövő tavaszi elszámo­láskor ne egyszerre kelljen kinyögnie. Tanácsot az elem­zőktől is kaptunk. először A luxustól kell sza­badulni. Mondjuk a mozitól, az étteremtől, meg az alko­holtól. Miért is ne. A mozi és az evés helyett majd nagyo­kat képzelődünk, a sörrel meg úgyis csak a baj van. Aki a kenyéráremelést nem lépi meg, becsukhatja a boltot vállalkozók bajban Hamarosan tönkremennek, ha minden a megszorító kormányzati intézkedések szerint alakul Úgy tűnik, a 15-20 száza­lékos kenyéráremelés el­kerülhetetlen. A húsbolto­sok sem látják a pékeknél rózsásabbnak a jövőt. Nyemcsok László A pékek és a hentesek sem szí­vesen emelnek árat, de ameny- nyiben a megszorító kormány­zati intézkedések életbe lépnek, kénytelenek lesznek ezt meg­lépni. Pappné Darida Andrea, a csorvási Genuin-Panis pékség ügyvezetője elmondta: jelenleg havi 286 ezer forint a gázszám­lájuk, az áremelés után ez 97 ezer forinttal növekszik. Ehhez jön a két évnél régebben dolgo­zó szakmunkások garantált mi­nimálbére és a foglalkoztatás egyéb költségnövekedése. Ma­gyarul, ezek után nem odázható el a kenyéráremelés. A csorvási pékségben kilónként 110-115 forint között alakul a fehér ke­nyér előállítási ára, de csak 113 forint+áfáért tudják átadni a ke­nyeret a kiskereskedőknek. Te­hát jelenleg sem jövedelmező üzlet a kenyérsütés, de a meg­szorító intézkedések és a négy forintos lisztáremelés után ez csak rosszabb lehet. Steiner László, a békéscsabai székelyű ATI-Pék Kft. ügyveze­tője elmondta: a kenyérsütő ke­mencék gázzal működnek, te­hát ha csak a gáz árát emelik a beharangozott mértékben, ak­kor is növelniük kell a péksé­geknek a kenyér átadási árát. A kenyér mellett a hús is „ve­szélyeztetett” élelmiszer. Lisz- tóczki Mihály békéscsabai hús­boltos elmondta: most még tarta­ni tudják a sertéskarajnál a ki­lónkénti 1080 forintos árat, de az előrejelzések szerint hama- - rosan 1200-1300 forin­tig is felszökhet a karaj ára. Zsótér László, a me­gyei sertéstenyésztői vá­lasztmány elnöke mind­ehhez hozzátette: végre elér­ték a termelők a kilónkénti 260-270 forintos ár után a 305 forintosat. Ugyanakkor az élő­A sütőipari cégeknek a fejlesztésre nincs pénzük Pappné Darida Andrea el­mondta: a kenyéreladásból je­lenleg is csak megélnek a pék­ségek. A kemencék fejlesztésé­re, a szállítójárművek lecseré­lésére nincsen pénzük. — A szakmunkások minimál­bérét már megemelték, a lisztár is növekedett, nyakun­kon az energia árának növe­lése - hangsúlyozta Pappné Darida Andrea. Hozzátette: ilyen helyzetben két lehetőség van, vagy becsukják a boltot, vagy emelik a sütőipari ter­mékek árát. A kenyér ára 15— 20 száza­lékkal nőhet. sertésért minimum 320 forintot kellene fizetniük a felvásárlók­nak, hogy a termelőknek a hite­lek törlesztésére, netán a fejlesz­tésekre is maradjon pénzük. Zsótér László leszögezte: sertés- tenyésztőként nem örülnek azon megjegyzéseknek, hogy most övéké a pálya, mert a madárinf­luenza miatt a baromfisok ma­guk alatt vannak. — Tizenkilenc hónapot vé­szeltünk át, bírtunk ki amiatt, hogy az önköltséget sem érte el a hízófelvásárlási ár — ecsetelte Zsótér László. — A mostani, kedvezőbb helyzet kapcsán sem ülünk örömünnepet, hi­szen az ágazatban dolgozóknak rengeteg az adóssága. Az új generáció inkább Afrika vadjait választja

Next

/
Thumbnails
Contents