Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-19 / 141. szám
2006. JÚNIUS 19., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 13 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA József Attila a diákévei alatt többször is járt Mezőhegyesen Mezőhegyesen a város központi parkjában található a József Atti- la-emlékmű, amelyet 1983 májusában avattak a nevét viselő új általános művelődési központtal együtt. Alkotója Melocco Miklós szobrászművész. A szobor őrzi a Hazám című verset A több mint 2,7 méter magas, egy méter széles és 40-45 centiméter mélységű kőtömbbe van vésve a költő neve, születési és halálozási éve. József Attila (1905-1937) a makói diákévei alatt többször járt Mezőhegyesen. Verset is írt helyi keltezéssel - 1922. július 18. Mezőhegyes —, melynek címe Tavaszi ének. A vers a Szépség koldusa című kötetben jelent meg. Melocco Miklós 1935-ben született Rómában. 1961-től Pátzay Pál tanítványa a főiskolán. 1973-ban érdemes művész, 1982-ben Kossuth-díjat kap. 1990-től a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1992-től a Művészeti Akadémia tagja. A neobarokk stílus jelentős képviselője Zala György (Alsólendva, 1858-Budapest, 1937) szobrász, a neobarokk stílus legjelentősebb magyar képviselője, számos köztéri mű alkotója Fő művén, korának legnagyobb méretű magyar szobrászt együttesén, a Millenniumi emlékmű szobrain 1894-től az 1920as évek végéig dolgozott Emlékművei közül kiemelkedik Andrássy Gyula (1893), Erzsébet királyné (1932) és Deák Ferenc szegedi szobra Síremlékeket és portrékat is mintázott Nevezetes az aradi vértanúk szoborkompozíciója, amelyet 2005-ben állítottak és avattak újra Időtálló köztéri alkotások KOZMA n:MHCA ' «Wími i Vfvivi*. wí»(»Bíríí C«mÁTU5*» «»<«» I9ii«waii> »UW**'***AMMVAX »«fíwríwt** WM utókor Szobrot avattak^utcát neveztek el ismert személyekről Mezőhegyesen több emlékmű, emléktábla található, melyeket hozományként ajánlottak az európai kultúrkincs gazdagításához. A város egyik legjelentősebb köztéri alkotása a Kozma Ferenc-emlékmű, mely Zala György szobrászművész alkotása. Az emlékmű a város központjában - a volt Csalogány, majd Kozma-ligetben — a C e n t r á 1 épület melletti park- ban ta látható. Ki volt Kozma Ferenc és miért Mezőhegyes központi parkjában található a Kozma Ferenc- emlékmű, mely nem csak tiszteletet ébresztő alkotás, de ligetes környezetével kedvelt pihenőhelye is az erre sétálóknak. emeltek Mezőhegyesen emlékművet neki? — kérdeztük Hollós Lászlót, az uniós hozományok helytörténeti kalauzát.- Kozma Ferenc Somogy megyében, Sör- nye-pusztán született 1826-ban. Már gyermekkorában megszerette a lovakat és a lovaglást. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép. Lovas testőrként együtt szolgált példá- i ul Klapka György- gyel, a híres komáromi várvédő- vel. 1848- ban ő is a szabadságr* AT.»» Vitathatatlan érdeme, hogy a magyar lótenyésztést világszínvonalra emelte A Kozma Ferenc-emlékmű középső részén megtalálható egy dombormű, ami Ferenc József császár és király második mezőhegyesi látogatását örökíti meg, ahol a 20-as ménesben Kozma jelentését fogadja. Darányi Ignác szo- boravatója befejező mondatai között említi: „Őrizzék ezt a szobrot azzal a gondossággal, ... szeretettel, amellyel Kozma Ferenc Mezőhegyeshez és Önökhöz ragaszkodott. ” harc mellé állt, ahol a Vilmos huszárezred kapitánya. A szabadságharc leverését követően buj- dokolnia kellett, majd lótenyésztéssel, gazdálkodással foglalkozott. Deák Ferenc kérésére, 1867-ben lépett állami szolgálatba és ő vette át a katonai méneseket, szervezte meg a polgári irányításukat Érdeme, hogy a magyar lótenyésztést világszínvonalra emelte. A mezőhegyesi ménest akkor nagyságrendben csak az oroszoroszági orlani ménes haladta meg — bocsátotta előre Hollós László, majd így folytatta: Kozma Ferenc sok szállal kötődik a településhez. Segítette Gluzek Gyula jószágigazgató zseniális terveit, amely Mezőhegyes iparát és mezőgazdálkodását európai szintre emelte, figyelemmel kísérte a ménesek telepeit. Mezőhegyesen 1892 júliusában végzett ménesosztályozást, amikor agyvérzés érte és elhunyt. A hálás utókor több helyen emelt neki szobrot, emlékművet - Baracska, Budapest, Kisbér -, és neveztek el róla utcát. Mezőhegyesen 1897. május 23-án leplezték le a Kozma Fe- renc-emlékművet. Az ünnepélyen két miniszter is részt vett - Darányi Ignác földművelésügyi és Percei Dezső belügyminiszter -, valamint Zala György és Kozma Ferenc rokonsága, számos előkelőség. Kozma Ferenc 114 centiméter magas bronz mellszobra, 3 méter magas monostori kőből faragott alapzaton helyezkedik el. Bal oldalra, a hű munkatársai irányába, a ménesparancsnokságra tekint. A kompozíció másik részét a szobor mögötti félkörívű párkányzat alkotja kőpadokkal. A Koznia Ferenc-emlékmű újraállítása tények A szobrok, domborművek is megsínylették a történelem viharait Az utókor sajnos nem volt mindig hű az elvárásokhoz. A második világháború végén a helyi ifjúsági mozgalom aktivistái a Kozma Ferenc-szobrot ledöntöt- ték és olvasztóba küldték, a domborművet kettéfűrészelték, de azt végül a helyi ménesparancsnoknak, Nagy Ferencnek sikerült megmenteni. Ösz- szeforrasztva és keretbe helyezve ez került a fedeles lovarda falára, a szobor alapjára pedig szovjet hősi emlékművet emeltek. A város vezetése 1998-ban már pályázatot írt ki új köztéri alkotás felállítására, amikor előzetes - Gluzek- és Kozma-szobrok - keresgélése során Tóth Antaltól, a Nemzeti Galéria osztályvezetőjétől kedvező hír érkezett: megvan a Kozma-szobor gipszmásolata. A városvezetés úgy döntött, hogy akkor az „eredeti” emlékmű kerüljön visszaállításra. Ezt szorgalmazta a magyar huszár és lovas hagyományőrző társaság, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium. Az emlékmű 2000-ben a millenniumi ünnepségek keretében került újraszentelésre. Újraállításában részt vett Pál András kőszobrász, Bányai József szobrász, míg a munkát Jenei Lajos építész koordinálta. Emlékeztetőül a szabadságharcra, a millenniumra és a vértanúkra A temetőben található emlékmű Mihály Gábor szobrászművész alkotása. Ezzel kívánt a város emléket állítani Gon- zeczky János vértanúhalált halt tábori lelkésznek, az 1848-49-es szabadságharc mezőhegyesi katonáinak, valamint a magyar államiság és a kereszténység felvételének ezredéves évfordulójának. Az emlékmű 5 méter magas. A kereszt a sírhantot jelképező mészkőtömbből emelkedik ki, alatta szintén mészkőből készült kőlappal. A feszület fémből, a korpusz bronzöntvényből készült. A talapzat oldalán réztáblába van vésve a közadakozók névsora. Az emlékművet 1999. október 9-én avatták fel, a szentelést Gyulai Endre megyés püspök végezte. Emlék egy vértanúhalált halt lelkésznek, Gonzeczky Jánosnak. Mihály Gábor 1942-ben született Székelyhídon. Diplomát 1974-ben szerzett a főiskola szobrász szakán. Munkácsy-dí- jat kapott 1978-ban, míg 1991- ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság művészeti díjjal tüntette ki. Legismertebb köztéri szobrai: a Hungaroring 20 méteres Kanyarulatok című acélplasztikája, a Kerékpárosok című sportszobor Svájcban, a NOB parkjában található. A megyében Vésztő-Mágoron látható Szent László királyról készített lovas szobra. Jelentős mestere a kortárs szobrászatnak. Gonzeczky Jánost, a katolikus templom első plébánosát a szabadságharc idején tanúsított Habsburg-ellenes magatartásáért Haynau kivégeztette. Tiszteletére a templom keleti falán levő fehér carrarai márványtábla Kari Ferenc József szobrászművész alkotása. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kiss Zoltán. HIRDETÉS Kerülje el a sorban állástI Ne feledje! Ingyenes hirdetési szelvényét megyeszerte bedobhatja az Élésker Kft. Reál üzleteiben kihelyezett tempós gyüjtődobozokba is! ■ * VGIT1DO Régóta hirdet eredménytelenül? Tegye szembetűnőbbé apróhirdetését! 'l ■ / / Válasszon hirdetésének feltűnő arculatot! Kérje ügyfélszolgálati irodáinkban hirdetésének címoldali elhelyezését, vagy tónusos, keretes kiemelését minimális felárral! Éljen a kedvező lehetőséggel! Tempó! Hirdetési hetilap! Békés megyében a Békés megyeieknek! Keresse minden szerdán a hírlapárusoknál!
