Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-19 / 141. szám

/ 2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 19., HÉTFŐ vakáció Ha nincs kánikula, kevesebb ásványvíz és strandruha fogy, kevesebben nyaralnak nálunk, és drágább lesz még a gyümölcs is. A tavalyi hűvös nyár után is csapadékos, hideg vakációra kell számítanunk a meteorológusok szerint. A MELEG NYÁR OLCSÓBB, MINT A HŰVÖS Rosszul indult a balatoni szezon: a nyaralni vágyók még pár napja is legfeljebb kirándulhattak a magyar tengernél. A hűvös idő nem csak az idegenforgalomnak, de a kereskedőknek és a gazdálkodóknak is rossz napokat hozott. Az idegenforgalomban re­kordhiányt, a gazdálko­dóknak kivételesen rossz termést hozhat a szokott­nál hűvösebb nyár. Farkas Károly - Rados Virág A tavalyi vakáció mindenkinek, aki az évszak nagyobbik részét idehaza töltötte, csak úgy ma­radt meg az emlékezetében, mint a nyár, amely két hétig tar­tott. Valóban igen hűvös nyarat élhettünk át, olyan időszakok­kal, amelyekben a hőmérő hi­ganyszála akár napokig is 20 Celsius-fok alatt maradt, ráadá­sul az évszak elég csapadékos is volt. A helyzet - igaz, a napok­ban már nyárias hőmérséklete­ket is mérhettünk - idén sem tű­nik sokkal jobbnak. Bár tény, hogy a hét végén már 30 fok kö­rüli hőmérsékletet mérhettünk, s megyénkben is több strandon nagyon sokan voltak. Erről a nyárról a meteorológu­sok és klímakutatók úgy vélik, hogy sok hasonlóságot mutat majd a tavalyival. A legfrissebb előrejelzések alapján az elkövet­kező néhány hónap az átlagosnál hűvösebb lesz, de rövidebb meleg időszakokat is magába foglal majd. Az itthon nyaralók számá­ra a július vége és az augusztus eleje lesz az ideális időszak, ekkor ugyanis - legalábbis az időjárási modellek szerint - lényegesen ke­vesebb front éri majd el a Kárpát­medencét, mint az ezt megelőző, illetve az ezt követő időszakban. A hideg nyárnak nem egyedül a nyaralók látják kárát, hanem megérzi a gazdaság is. Elsősor­ban a turizmus terén tapasztal­hatók ilyenkor jelentős hullám­völgyek. Például a magyar ten­ger partján arra számítanak, hogy az idei hűvös nyár ismét elriasztja a vendégeket. A ven­déglátósok elsősorban a hazai turisták elmaradására panasz­kodnak, mivel a rossz idő miatt a hazai kiruccanásokat jószeré­vel mindenki visszamondja. Ter­mészetesen, ami gond a Balaton vagy a Tisza-tó partján, az ugyanúgy probléma minden szabadtéri strandfürdő számára is. Az egyébként sem nyeresé­ges strandoknak a tavalyi év re­kordhiányt eredményezett, csak a budapesti strandoknak félmil- liárd forintos veszteséget jelen­tett, hogy a szokatlanul hűvös nyári időjárás miatt a fürdőzők hiányoztak a fővárosi medencék partjairól. Nem csupán a nyaralók és a nyara­lókat kiszolgáló léte­sítmények számára jelent rossz hírt a nyármentes nyár. A ruházati-, divatcikküzletek forgalmát is negatívan befolyá­solja az esős, hűvös időjárás. Emiatt a kifejezetten nyári kol­lekcióba tartozó árukészlet je­lentős része eladhatatlan marad, vagyis lényegesen kevesebb nyá­ri ruhát, strandpapucsot tudnak értékesíteni a hazai kiskereske­dők, mint az nyáron várható vol­na. A ruházati cikkek esetében ugyanakkor a tavalyi felmérések adatai alapján nem kell attól tar­tani, hogy egész évre vetítve veszteséget kellene elkönyvel­niük, hiszen a tavaszi,kollekció a hűvös nyárban is eladható, így a forgalom maga nem forog olyan nagy veszélyben. „Ha a nyár hűvös, az minden­képpen rossz a kereskedőknek és a gyártóknak. Nemcsak a ru­házati cikkekben, hanem az olyan idényjellegű élelmiszerekben és strandcikkekben is komoly visszaesést okozott tavaly a rossz nyár, mint a fagylalt vagy a napszemüveg” - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedel­mi Szövetség.főtitkára. Mint kö­zölte, a nyári kánikulában egyes cikkek, például a sör vagy az ás­ványvíz fogyasztása jelentősen megugrik. Ha azonban a nagy meleg elmarad, akkor ezek a ke­reskedők, gyártók nyakán ma­radnak. „Ez igencsak rosszul jö­het azoknak a kiskereskedők­nek és kisebb termelőknek, akik amúgy sincsenek túl rózsás helyzetben” - tette hozzá. Ami rossz a kereskedőknek, még rosszabb a gazdálkodók­nak. Az átlagos éves csapadék- mennyiség már június közepéig megérkezett az ország földjeire. „A dinnyével nagyon sok gond lesz, a cseresznye és a meggy minőségét is rosszul érintette a hűvös tavasz, legalább két héttel elmaradtunk a munkákkal is, ahogy csúszik a szezon” - közöl­te Mártonffy Béla, a Zöldség- Gyümölcs Terméktanács ügyve­zető igazgatója. A tavaszi vetésű szántóknak csupán valamivel több mint felén tudták befejezni a tavaszi munkákat. Az is való­színűsíthető, hogy ugyanezen okok miatt az aratás legfeljebb a kevésbé csapadékos déli me­gyékben kezdődhet meg június végén, ám az ország nagyobb ré­szén erre idén nem lesz mód. „Ha megint olyan nyarunk lesz mint tavaly, akkor kevesebb lesz a termés, és ami lesz, az is drá­gábban kerülhet az emberek asztalára” - mondta a szakem­ber, ugyanakkor megjegyezte, hogy korai még errőUieszélni, hiszen a múlt hét naposabb idő­járása például „helyre rakta a cseresznyét”, azaz javított a gyü­mölcs minőségén. „A magyar gyümölcsnek rosszat tesz a hi­deg, megérezte az eper, málna és az egres is. Jónak ígérkezik viszont a kajszibarack, ha nem jön egy nagyobb jég, akkor ki­váló termésünk lesz. Igaz, a szakemberek a hosz- szabb távú jóslatokkal kapcso­latban igyekeznek felhívni a fi­gyelmet arra, hogy pontos előre­jelzést csupán egy-két napra elő­re lehet megállapítani, így az is elképzelhető, hogy az idei nyár­ra vonatkozó prognózisuk nem fogja kiállni az idő próbáját. Eb­ben az esetben pedig csakúgy, mint a korábbi években, a hosz- szan tartó rendkívüli meleg miatt panaszkodhatunk majd. ■ Csak július vé­ge és augusztus eleje hoz jó időt a nyaralóknak. Az Atlanti-óceán felmelegedése okozza Közép-Európában a hűvös időt az év közepén a nyarak 2003 ÓTA hűvöseb­bek a Kárpát-medencében, ám nem az éghajlatváltozás áll a jelenség hátterében. Az emberi tevékenység okozta klímaválto­zás ugyanis egyértelműen fel- melegedést okoz az európai ré­gióban, amely­re már több környezetvé­dő szerve­zet számos tanulmá­nyában felhívta már a figyelmet. A 2003-as év Európában az egyik legforróbb, legaszályo­sabb nyárként ismeretes, és az idei nyáron is igen magas hő­mérsékleteket mérnek az egyébként hűvösebb észak­európai régióban is. Míg a Kárpát-medencében a hűvös nyárra panaszkodunk, addig az enyhe nyarairól ismert Nagy-Britanniában vagy Né­metország északi tájain közel 30 C-fokos hőség uralkodik. a klímaváltozás tényét a leg­utóbbi időkig vitatták, ám má­ra a világ tudományos közvéle­ménye egyértelműnek tartja, hogy az utóbbi évek egyre magasabb hőmérsékle­teiért az em­beri tevé­kenység, elsősorban a szeny- nyezőanyag-kibocsátás tehető felelőssé. A kutatók jelentős ró sze úgy véli, a folyamat, ha idő­ben cselekszünk, még lelassít- hatój és így elviselhetőbbé tehe­tő. Am egyre növekszik azon szakértők tábora, akik már úgy látják, hogy a klímaválto­zás és a felmelegedés elleni fel­lépéssel már elkéstünk. Ne té­vesszen meg tehát senkit, hogy egy-két hűvösebb nyarunk volt idehaza, a világszerte mért adatok szerint megállapítható, csaknem mindenhol emelkedő hőmérsékleű értékekkel lehet számolni az idei nyár szeszélyességének a meteorológusok szerint sok­kal több köze van ahhoz, hogy milyen együtthatás mutatható ki az óceán és a légkör között. az idei adatok alapján való­ban hűvös nyárra lehet számí­tani, mivel az Atlanti-óceán vi­ze néhány fokkal melegebb a szokásos hőmérsékletnél, en­nek következtében Nyugat- Európa felett gyakrabban he­lyezkedik el anticiklon. Ez Ke­let-Európábán azzal jár, hogy jóval gyakrabban érkeznek egymást követően a hűvösebb léghullámok és a csapadék. Amíg nekünk a hideg és az eső jut, addig tőlünk nyuga­tabbra például már most pa­naszkodnak a foci-vébén sze­replő játékosok a nagy meleg miatt. A héten pedig többször is szüneteltetni kellett a nagy sebességű vonatok közlekedő sét Belgium és Franciaország között, mivel a hőség miatt de­formálódtak a sínek. I í? ! í I A szökőkutat is akkor tudjuk igazán élvezni, ha legalább 30 fok van. "1 ~ lf' 4^ ,-~w *r Visszakaocsolhatiák a távfűtést a szokatlanul hideg nyári napokon is nevezett rendelkezésre állási idő. Ez azt jelenti, hogy ekkor , a lakóközösségek szükség esetén a közös képviselő ál­tal megrendelhetik a fűtést. Naponta 120-180 forintról lehet szó. nek: a fővárosban huszonöt- ezer lakást fűtöttek. A távhő­szolgáltatás régebben csak az úgynevezett fűtési időszak­ban működött október 15-től április 15-ig. Május 15-től szeptember 15-ig tart az úgy­I „szívesen fűtünk, hiszen eb- I bői élünk” - mondta Balog ■ Róbert, a Budapesti Távhő- | szolgáltató Rt. (Távhő) l PR- osztályvezetője. A Főtáv I a június eleji hideg napokon ’ tanúbizonyságát is tette en-

Next

/
Thumbnails
Contents