Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-08 / 106. szám

2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Ősztől hat elsős osztály a kistérségi iskolában A korábban tervezett öt helyett hat első osztály indulhat szep­temberben a Mezőberény- Bélmegyer Kistérségi Általá­nos Iskolában - döntött leg­utóbbi ülésén a mezőberényi képviselő-testület. Az évfolya­mon tizenkét, sajátos nevelési igényű gyermek kezdi el tanul­mányait. A szakértőbizottság véleménye szerint az osztály­létszám megállapításánál őket duplán kell számítani, ezért in­dulhat még egy osztály. Nem lesz első osztály a sajátos neve­lési igényű tanulók speciális tagozatán. Mint arról korábban la­punkban is beszámoltunk, Hoffmann Dániel képviselő az általános iskolai szakkö­rök megszüntetésével kap­csolatban interpellált a már­ciusi testületi ülésen. Leg­utóbb Öreg István igazgató részletesen válaszolt a város­atya felvetéseire. A szakem­ber tájékoztatójában kiemel­te, az intézményben jelenleg ötvenkilenc szakkör, illetve szakköri jellegű óra működik. Egyet sem szüntettek meg, ti­zenöt órát ideiglenesen befa­gyasztottak, mivel az iskola költségvetését a városi bü­dzsében 25 millió forinttal csökkentették. A különböző versenyekre, vetélkedőkre ne­vezett gyerekek száma viszont nem lett kevesebb. ■ P. G. Orosházán segítik az orvosok letelepedését Az orosházi kórházban a jó szakembereket letelepedési tá­mogatással szeretnék segíteni. A képviselő-testület úgy dön­tött, az éves költségvetés terhé­re, az orosházi kórházban újon­nan alkalmazott orvosok részé­re, a városban való letelepedé­sük ösztönzésére, letelepedési támogatást biztosítanak. Erre született egy szabályzat, amely arról rendelkezik, hogy a támo­gatás csak egy alkalommal ve­hető igénybe, az adható összeg maximum 1,5 millió forint. Ezt 5 év alatt kell kamatmentesen, havi egyenlő részletekben visz- szafizetni. ■ Cs. I. Ha a Fekete bojtár tudná birkatartás Mára jelentősen csökkent a Sárrét juhállománya Puskár Dezső szerint a jó juhásznak nagyon sok fontos szakmai „kellékre" van szüksége, de a legfontosabb biztos a határtalan állatszeretet. A juh évszázadokon át a Sárrét jellegzetes állata volt. Vésztő nagy költője, Sinka István is birkale­geltetés közben írta egy­kor verseit. Ha a Fekete bojtár feltámadna, megle­pődne, hogy ma már mi­lyen kevés birkát tarta­nak a térségben. Magyari Barna A szeghalmi járásban 1921-ben már 23 ezer birkát tartottak nyilván. A térség juhállománya, 46-48 ezer anyajuhhal az 1980- as években volt a legnagyobb. Jelenleg 12 ezer birkát tartanak a Sárréten. Egyesek úgy vélik, azért csökkent ennyire a térség juhállománya, mert a gyapjú fel- vásárlási ára nagyon alacsony.- Nemrég nyírtam meg juhai- mat. A gyapjú kilogrammjáért mindössze 70 forintot kaptam. Egy-egy birkáról négy kilo­gramm körül nyírtam. Ez össze­sen 280 forint, ami nevetségesen alacsony bevétel. Manapság kizá­rólag csak saját használatra tar­tok birkát. Jelenleg tizenkét ju- hom van, családi ünnepekkor azokból vágunk - közölte egy idős szeghalmi gazdálkodó bácsi. Mások azt mondják, a mai kor embere nem szereti a kö­töttséget, ezért van kevesebb ál­lata. A birkatartás is örökös el­foglaltságot jelent. Mindegy ün­nepnap vagy vasárnap, a juhot etetni, gondozni kell. Régén, az az ember, aki nem tudta maga meggyógyítani a birkát, nem is számított igazi juhásznak.- A gyapjút manapság két do­log miatt nehéz eladni jó áron. Az egyik, hogy mára kihaltak azok a régi mesterségek, ame­lyek itt a térségben feldolgozták a gyapjút. A könnyűiparban pe­dig a gyapjút egyre jobban ki­szorítják a műszálak. Azok a Őseitől tanulta a fogást A térség legismertebb juhásza Puskár Dezső, aki Vésztő és Szeg halom között, Mágoron, Sántha István mezőgazdasági mllalko- zónái dolgozik. A Told községből származó jérfl néhány éve orszá­gosan azzal \ált híressé, hogy jo­gaival heiéjtea bárányokat sokak számára meglepő szak­mai fogást őseitől tanulta, hiszen egykor a herélésnek ez a módja hétköznapinak számított ruhaipari gyárak, amelyek még használnak gyapjút, jobb minő­ségre, de olcsóbb árra vágynak - tudatta egy másik szeghalmi mezőgazdasági termelő. Sántha István 1987 óta tart birkákat, s a Sárréten ma ő ren­delkezik az egyik legnagyobb juhállománnyal.- Jelenleg kétezer anyajuh­hal, és azok szaporulataival rendelkezem. Ekkora tételben ma is gazdaságos a birka. A bá­rányeladásból, a vágásokból, gyapjúból összesen származik annyi bevételem, hogy érdemes legyen juhtartással is foglalkoz­nom — mondta. A szakemberek szerint az is gond, hogy jelenleg hiánycikk a juhászképzés. Ez az oktatás 1959-ben indult, ám 1995 óta szünetel. Biztonsági csomagolás az érettségi tételeknek A pénzszállításnál használt biz­tonsági tasakokban érkeztek, ér­keznek meg az érettségi feladatso­rok megyénkbe is. A jegyzőktől, il­letve megbízottjaiktól veszik át a vizsga megkezdése előtt másfél órával a csomagokat az intéz­ményvezetők. Békéscsabai közép- iskolások csodálnák, ha a szigorí­tások ellenére nem szivárogná­nak ki feladatsorok. Szerintük vannak, akik mindent elkövetnek a tételek idő előtti megszerzéséért Ha sikerrel járnak, biztosan felte­szik a feladatokat az internetre. Blahó János, az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója ki­emelte: botránymentes, nyu­godt érettségire számít.- Azt szeretném, ha ez a nap végre csak a tudásról szólna - hangsúlyozta. - Persze, érzem azt is, nagy a várakozás, hogy „íze” legyen az érettséginek. Remélem nem lesz. Blahó János kifejtette: miután ma reggel átveszi az iskolájuk­ban érettségiző 170 diák ma­gyartételeit őrző csomagot, szol­gálati autóval viszi a gimnázi­umba. Mivel a Táncsics az emelt szintű érettségi vizsgaközpont­ja, az intézményben szarvasi, battonyai, mezőkovácsházi, tótkomlósi fiatalok is számot ad­nak tudásukról. Az ő írásbeli munkáikat délután Békéscsabá­ra juttatják el az önkormányzat autójával. ■ Cs. I.-Ny. L. JEGYZET FÁBIÁN ISTVÁN Teknővájás vagy számítógép Jó, Jó, A teknővájásról nem a humángimnáziumok vég­zősei jutnak elsőre az eszünkbe. Abban az értelem­ben viszont gondolatminta lehet, amit az egyik nagypo­litikus, a téma jó ismerője évek óta szorgalmaz. Vagyis a felemelkedést (kiemelke­dést?) például a cigány fiatalok körében is előre te­kintve érdemes szorgal­mazni,támogatni — akár évti­zedekben is gondolkodva. Aki csetelni képes, már ön­maga is „kapásból” nyitot­tabb lesz a világra, a teknő- készítés meg maradjon hob­binak... TETSZIK, NEM tetszik, napja­ink legégetőbb kihívása a foglalkoztatásban és a mun­kaerőpiacon: azt tanulni, amire szüksége van a gazda­ságnak, ha úgy tetszik, a ve­vőnek. Ez pedig egyre kevés­sé lehetséges magas(abb) fo­kú általános ismeretszerzés nélkül. Mint egyik megyénk- beli oktató találóan fogalma­zott: „a fellendüléshez szelle­miség is kell!” UGYANAKKOR, MARADVA a „mire van igény” kérdésnél, micsoda képtelenség példá­ul, hogy néhány éve az egyik szomszédos megyében több százan végeztek el média­tanfolyamot... Még szép, hogy ők csak szaporítják a munkanélküliek számát, már persze, ha mindenáron riporterkedni akarnak... nem vigasztaló, hogy a tér­ség országainak többsége is küzd a munkanélküliség­gel, az EU-s ráta 8,3 száza­lék. Még aggasztóbb, hogy a 15-24 éves fiataloknál ez az arány 20,2 százalékos. Még akkor is, ha bekalku­láljuk, Békésbe diplomás fi­atalt 200 ezer forintos nettó bér alatt elég nehéz csábíta­ni. Csak szorítani tudok hát az ország legjobb végzős ács szakmunkásának Is - aki történetesen békéscsa­bai -, s aki sok társával együtt nem tudja, hol foly­tathatja a nyártól. A tűzoltót az izgalom élteti az év legjobbja Oltotta a lángoló nádast pénteken este A legfélelmetesebb elemi erő­től, a tűztől való rettegés keltet­te életre Szent Flórián kultu­szát. A tűzoltók máig védő­szentjükként tisztelik a tüzet oltó katonát, akire május 4-én emlékeztek az orosháziak. Ám az ünnepi várakozást, készülő­dést pénteken este egy .váratlan riasztás árnyékolta be. — Hatalmas lángok csaptak fel a Makói út végén lévő ná­dasban, amit illegális hulla­déklerakóként is használnak az emberek. Égett ott minden. Félő volt, hogy a magasfeszült­ségű vezetékek is lángra kap­nak. Mire besötétedett, két víz­sugárral sikerült eloltanunk a tüzet - sorolta szombaton reg­gel, az ünnepélyes szolgálat át­adás-átvétele előtt Hajdú Péter tűzoltóparancsnok legfrissebb élményeiket. A gomolygó feke­te füstnek és a sáros terepnek a nyomait sem láttuk a felsora­kozott, egyenruhájukba öltö­zött tűzoltókon, autóik is ra­gyogtak a tisztaságtól. így vár­ták a parancsnok megemléke­zését, aki a várát és emberei életét mentő Szent Flórián alakját idézte fel, majd átadta a jók közül is a legjobbaknak já­ró előléptetéseket, jutalmakat. Miután a gyerekeknek meghir­detett rajzverseny győztesei megilletődve ugyan, de nagy örömmel átvették az egyenru­hásoktól ajándékaikat, Hajdú Péter kihirdette Az év tűzoltója Orosházán kitüntető cím idei díjazottját. — Az elismerés azt illeti meg, aki kiemelkedő munkát vég­zett, munkaköri feladatait az át­lagosnál magasabb színvona­lon és eredményességgel látta el. Ő nem más, mint a nagyszénási Sztvorecz Tibor fő­törzsőrmester, aki 1997 óta munkatársunk. — Információ­ink szerint a 30 éves fiatalem­ber a katonaságnál ejtőernyős volt, speciális felderítőként szolgált. Amikor hivatást vá­lasztott magának, akkor adre- nalinszint-fokozó, izgalmakat ígérő munka után nézett Oros­házán. ■ Csete Ilona Az év legjobb tűzoltója kíváncsi volt, a rajzverseny győztese, a tótkomlósi Forró Szilvia hogyan látja munkájukat. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents