Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-29 / 124. szám
2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 29., HÉTFŐ uniós előírások A korábbinál szigorúbb egészségügyi határértékek. A Dél-Alföldön évtizedek óta a viszonylag magas arzéntartalom okozza a legnagyobb gondot. Békésből eddig közel hatvan település csatlakozott a minőségjavító programhoz. TISZTA VIZET ÖNTENI A POHARAKBA A Dél-Alföld és azon belül is Békés megye ivóvíz szempontjából az egyik legnehezebb helyzetben lévő térség az országban. A nyolcvanas évek minőségjavító programja jelentősen csökkentette ugyan a kockázatokat, az uniós jogszabályok azonban az eddigi hazai szabályozásnál lényegesen szigorúbb határértékeket írnak elő. A legnagyobb gondot a viszonylag magas arzéntartalom jelenti. Munkatársainktól A megyén belül is magasnak számít Hunyán az arzéntartalom, igaz, jelenléte az egészségügyi határérték alatt marad, így nem veszélyezteti a közép-békési településen lakókat. A nyugdíjas Cserenyecz Mihály születése óta él a faluban, s mint elmondta, soha semmilyen problémája nem volt az ivóvízzel. Ha választania kellene, ásványvíz helyett is csak azt inná. Hasonlóan vélekedett Giricz Mihály, az egyik helyi postás.- Hunyán ihatjuk a környék legjobb vizét, nincs ehhez hasonló a vidéken - fogalmazott határozottan. Ő is hallott arról, hogy viszonylag magas az arzéntartalom, de még nem találkozott senkivel, aki emiatt megbetegedett volna. Hunya Tiborné, a település polgármestere elmondta, hogy a községben két fúrott kút biztosítja az ivóvízellátást, s az arzéntartalom évek óta magasnak számít. Az önkormányzat önerőből nem tud változtatni ezen. A víz megtisztítása túl nagy terhet róna a településre, ugyanakkor a néhány éven belül elkezdődő minőségjavító program megvalósulásával Hunya minden bizonnyal egy másik vízbázisról kapja majd az ivóvizet. Csak néhány település van a megyében, ahol az unió által A hunyaiak, így az általános iskolás gyerekek is szívesen isszák a településen a vizet A viszonylag magas arzéntartalom miatt néhány éven belül máshonnan kaphatják az éltető elemet. előírt határértéket jelentősebb mértékben meghaladja, de a hazait nem lépi át a víz arzéntartalma, ezeken a helyeken 30-50 mikrogramm közöttit mértek. Az „arzénlistát” Kertészsziget vezeti, és többek között Hunya, Újkígyós, Csorvás, Kondoros, Kardos és Medgyesegyháza- Bánkút szerepel rajta. —A megyében tíz éve nagyjából változatlanok a körülmények, 1999-re pedig megoldódott a korábban problémás Gyomaendrőd és Csárdaszállás helyzete is - értékelt a Békés Megyei Vízművek Rt. osztály- vezetője, RUNG ATTILA. Megkavarta viszont az állóvizet hazánk uniós csatlakozása. A közösségben érvényes szabályok szerint a nálunk elfogadott 50 mikrogramm/liter alatti arzéntartalom már nem kielégítő, a határértéket 10 mikro- gramm/literben jelölték meg.- Nem a magyarországi viszonyokra szabták ezt a ruhát, de nekünk nem vitatni kell a rendelkezést, hanem megvalósítani - ecsetelte Rung Attila. A szakember azért hozzátette, nem biztos abban, hogy a Maros-hordalékkúpban rejlő tartalékok - melyek a megye nagy részét ellátják jó minőségű ivóvízzel - elegendőek lesznek. A víz minőségének további javítását az osztályvezető vagy a víz hosszabb távon költséges helyi tisztításában, vagy a rövid távon drágább, ám hosszabb távon kifizetődőbb távvezetékes szállításában látja. Király Zoltán, a dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító programjának projektmenedzsere elmondta, egy európai uniós rendelet szabályozza az ivóvízEgészségügyi határértékek az uniós szabályozás szerint Aizén 10 mikrogramm/liter Mangán 0,05 milligramm/liter Ammónium 0,5 milligramm/liter Nittlt 0,5 milligramm/liter Vas 0,2 milligramm/liter Bőr 1 milligramm/liter ben található anyagok határértékét. A jogszabály előírásait hazánk is átvette, így Magyar- országon ugyanazok a kritériumok a kötelezőek, mint az EU-ban. A legjelentősebb eltérés, meglátása szerint is, az arzéntartalomban van. — A különbség jelentősnek tűnik, de a lakosságnak nincs miért aggódnia, hiszen a jelenlegi szabályozás is biztonságot ad - szögezte le a szakember. A három megyét magában foglaló térség 254 települése közül 217 érintett a kérdésben, ezen városok és községek 95 százaléka már belépett a program kapcsán létrejött konzor■ ,A különbség jelentősnek tűnik, de a lakosságnak nincs miért aggódnia, hiszen a jelenlegi szabályozás is biztonságot ad.” KIRÁLY ZOLTÁN ciumba. Békésből 59 település tag, és további nyolc csatlakozása még kérdéses. A szakember érdeklődésünkre kifejtette, a konkrét kivitelezést komoly, mintegy 2 milliárd forintba kerülő tervezési munkálatok előzik meg. Ezek 2008-2009 tájékára készülhetnek el, ezután lehet pályázni uniós támogatásra. Az EU a költségek 70-80 százalékát állhatja, amit a magyar állam kiegészít 90 százalékra, így az érintett településeknek csak a fennmaradó tízszázalékos önrészt kell biztosítaniuk. A kivitelezés 2009 végén, 2010 elején kezdődhet el. Az artézi kutakban hússzoros is lehet az arzén A víz az élet, főleg ha tiszta. A mérések mindig megerősítik, hogy megyénkben a fúrott, artézi kutakban igen magas koncentrációban van jelen az arzén. Békéscsabán, a nagytemplom mögötti kútban ez az érték 150-200 mikrogramm körüli literenként, de a megyeszékhelyen máshol sem alacsony, bó ven meghaladja nemhogy az uniós, de még a magyar határértéket is. Vizük ezért nem minősül ivóvíznek, ami azonban a környéken lakókat, vagy az épp arra járókat nem zavarja túlzottan, gyakran látni, amint nemcsak jót kortyolnak a kút hús vizéből, hanem még haza is visgik műanyag fiaskókban, demizsonokban. Nehéz is lenne egy nyolcvanéves embernek elmagyarázni, hogy ne igya ezt a vizet, mert mérgező... A bőr-, tüdő-, vese- és hólyagrák felelősét keresik Magyarország dél-alföldi régiója is csatlakozott egy néhány évvel ezelőtt kezdett angol kutatáshoz Szlovákiával és Romániával együtt azt vizsgálják, hogy néhány betegség, például a bőr-, a tüdő-, a vese- és a hólyagrák kialakulásáért az arzén-e a felelős. Egyelőre csak feltételezik az összefüggést. A doktorok sem tudnak többet- Nem mondhatnám, hogy a napi gyakorlatban foglalkozunk a víz arzéntartalmával- mondta dr. sonkoly iván békéscsabai háziorvos. - Az arzén évek alatt épül be az emberi testbe. Mire kialakul egy daganatos megbetegedés, már nehéz visszakövetni, pontosan mi okozta a bajt. A szer kimutatásához különben is rengeteg vizsgálat, pénz és idő kellene. Erre a háziorvosoknak nincs idejük. Arzén nemcsak a vízben van. A nikotin és a kátrány mellett a cigaretták is tartalmazzák, ahogy további, mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari termékekben. Néhány szakember szerint a Békés megyében gyakori hörgőrák nemcsak a cigarettára vezethető vissza, bár tagadhatatlan, hogy a dohányzás rossz hatással van a szervezetre. Az ásványvizesek lehúzták a magyar csapvizet S, hogy melyik a jobb: az ásványvíz vagy a csap\iz? A közelmúltban komoly vitti bontakozott ki a vezetékes ivóvíz szolgáltatói és az ásványvízszövetség között. A szópárbaj a MASZ (Magyar Ásványvíz Szövetség) azon nyilatkozatával kezdődött, amelyben arra hívták fel a hazánkban élők figyelmet, hogy Magyarországon a vezetékes ivóvíz döntően felszíni vizekből származik, amelyek sokszor erősen szennyezettek, így az ivóvizet csak különbó ző tisztító és vegyszeres fertőtlenítő eljárásokat követően teszik emberi fogyasztásra alkalmassá. A Magyar Víziközmű Szövetség a kijelentésekre reagálva határozottan leszögezte, a magyarországi csapvíz Euró pában az egyik legjobb, minó sége sokszor meghaladja még az ásványvizekét is. Közleményükben kiemelték: az ásványvízipar által említettel szemben a felszíni vizekből kiterjne.lt, biológiai és vegyi tisztításra szoruló víz nem többet, mint csupán két százalékot tesz ki a teljes vezetékes vízmennyiségből. „A vezetékes ivóvíz-szolgáltatók szigorú minőségbiztosítási rendszereket működtetnek, ezért a vezetékes ivóvíz az egyik legalaposabban ellenőrzött élelmiszer szerte az országban" - tudatta közleményében a szövetség, amely összességében indokolatlannak nevezte a Magyar Ás- ványvíz Szövetség bírálatát. FOTÓ: KISS ZOLTÁN
