Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-04 / 103. szám

2006. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A városi vagyon kismértékben, de tavaly már csökkent Békésen — A város vagyona, ha kismér­tékben is, de csökkent 2005- ben. Ez pedig ellentmond azok­nak az állításoknak, hogy tele­pülésünk folyamatosan gyara­podik - jelentette ki Mészáros Sándor önkormányzati képvi­selő, a Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör keddi saj­tótájékoztatóján. Vámos László ugyanakkor a pedagóguslét­szám folyamatos csökkenését, az elbocsátásokat kifogásolta. Mint elmondta, a folyamat nem indokolható a feladatok csök­kenésével. A tanároknak évről évre nehezebb körülmények között kell dolgozniuk, helyze­tük fokozatosan romlik — tette hozzá a városatya. ■ P. G. Szülői hálózat létesül, várják a jelentkezőket Helyettes szülőket keresnek j Füzesgyarmaton. A helyi csa­ládsegítő szolgálat építi fel a há­lózatot, várják a jelentkezőket. A hálózat célja, hogy az átme­neti gondozásra szoruló gyer­mekek családi környezetben ne­velődjenek, s így készítsék elő visszahelyezésüket a vér szerin­ti családba. A helyettes szülők az ellátás idejére nevelési díjat és ellátmányt kapnak. Informá­cióért a Füzesgyarmati Egyesí­tett Szociális Intézményekhez fordulhatnak. ■ M. B. Környezetszépítő versenyt hirdettek Gyomaendrődön Környezetszépítési versenyt hir­detett a napokban a gyoma- endrődi önkormányzat. Az első alkalommal kiírt „A tisztább és ápoltabb Gyomaendrődért” elne­vezésű nemes vetélkedésre há­rom kategóriában lehet nevezni, június 30-áig. A héttagú zsűri véleménye alapján díjazzák majd a legszebb virágos közin­tézményt, magánházat, illetve utcát is. A jutalmakra 200 ezer forintot különítettek el a helyi költségvetésből. ■ L. J. JEGYZET Fiatalon győzte le a rákot gyógyulás Az anyaságról nem mondott le, méreganyagot nem eszik Baloghné Rajki Petra vegetáriánus. Amióta meggyógyult, tejet és tojást is használ az ételek elkészítésénél, ezekre gyermekei sem allergiásak. Az orosházi fiatalasszony a rákot úgy győzte le, hogy közben szíve alatt hordta második gyermekét. Ma boldog, nagycsaládos édes­anya, vegetáriánus. Csete Ilona- A bőrrákból a műtét, a gyógy­szeres kezelj után sem tud­tam kigyógyulni, orvostól orvo­sig járkáltam. Mindenkitől se­gítséget reméltem, de már a ke­moterápia alkalmazásával rio­gattak. Kilenc évvel ezelőtt tör­tént mindez - a megdöbbentő történetet egy 32 éves orosházi hölgy osztotta meg olyan anyu­kákkal, akik ugyanabba az óvo­dába járatják gyermekeiket, mint Baloghné Rajki Petra. Azért avatta be szülőtársait éle­te legdrámaibb hónapjaiba, mert olyan életmódbeli változá­soknak köszönheti életét, me­lyeket vállal, elkötelezettként. Példájával a hozzá hasonlók­nak akar segíteni. Főzés köz­ben beszélgettünk. A 12 éves Márk, a 8 éves Claudia és az 5 éves Renátó is otthon ebédelt.- így van ez mindennap? A nagyok napközisek, reg­gel én csomagolom nekik is az ebédet, az uzsonnát.- Mi az, ami az orvostudo­mány mellett képes a gyógy­ulást garantálni?- Amikor kiderült, hogy a ke­moterápia az utolsó esélyem, a vizsgálatok közben azzal is szembesültem, hogy babát vá- íok-Azt mondtam az,orvosom­nak, én ezt a gyermeket meg akarom szülni. Azt válaszolta, előbb gyógyuljak meg. Akkor ismertették meg velem a vegaétrendet. A kizárólag növé­nyi eredetű alapanyagok fel- használásáról, főzési techniká­járól kaptam leírást. Se húst, se tejet, se tojást nem ehettem. Magvakat, zöldségféléket, gabo­naféleségeket viszont igen.- Nem volt ez költséges váltás? Szegényes volt a reformtáp­lálkozás étrendje kilenc évvel ezelőtt. Akkoriban Petra ma­ga készítette a szójatejet, ott­hon sütötte a kenyeret. Ma már kapható gabonakolbász meg szójatúró (tofu), a kíná­- Semmi se számított, hiszen 8 hónapom volt második gyer­mekem érkezéséig.- Hogyan fogadta férje és kis­fia az új étrendet?- Kezdetben nekik azt főz­tem, amit megszoktak. Majd íz­lelgették az én ételeimet, és ők is kérték.- A vegaétrend a gyógyulás folyamatát felgyorsította, de mi lett a folytatással?- Miután megtanultam ezek­kel a praktikákkal főzni, főző­tanfolyamokat indítottam. Ta­nulok Szegeden, az egészségtan tanári szakon. Az óvodába is el­vittem azt a tudást, ami már az enyém. A kóstoló engem igazolt. Úgy gondolom, az egészséges táplálkozás és az egészség meg­őrzése minden család érdeke. lat bőséges. Hás helyett bar­narizst, hajdinát, durum- lisztből, teljes kiőrlésű liszt­ből készült tésztaféléket ké­szít, miközben rengeteg zöld­séget, gyümölcsöt fogyaszt a család nyersen. Rántott tofu PANÍRHOZ A HOZZÁVALÓK: fél CSŐ­sze zabpehely, 34 evőkanál ku­koricaliszt, fél teáskanál vegamix és só. A hozzávalókból turmíxol- junk hígabb palacsintatésztát A tófűt forgassuk a lisztbe, majd mártsuk a masszába. Majd for­gassuk zsemlemorzsába és olajo- zott •tepsiim mindkét oldalát süssük aranybamára. Mielőtt sü­tőbe tennénk, olajozzuk mega te­tejét, így nem szárad ki Diókolbász hozzávalók: 5 tojás, 1 csomag füstölt tofu, 15 dkg darált dió, 6 evőkanál gríz, 5 evőkanál víz, 1 fej fokhagyma, 1 evőka­nál pirospaprika, vegeta és őrölt kömény. A felvert tojásokat a vízzel ösz- szekeverjük, beletesszük a grízt és állni hagyjuk 2 órán át, majd belekavaijuk a diót, a reszelt tófűt, a zúzott fokhagymát, a pi­rospaprikát, a vegetát és a kö­ményt A masszából rudakat for­mázunk, olajozott tepsiben kisüt­jük. Amikor megsült, öntünk rá 1 dl vizet, lefedjük fóliával és ad­dig sütjük míg a víz elpárolog, kisülés után takarjuk le. Kenyeret otthon süt, a bioboltokkal is elégedett LIPTÁK JUDIT Kis parcella, nehéz örökség VALAHA VALÓSÁGOS kincs volt mifelénk egy darabka föld, főleg a jó helyen fek­vő gyümölcsöskert. Mond­ják, hamarosan újra így lesz. Való igaz, a nagyobb földek értéke szépen megy fölfelé. Elég azonban egy rövidke sétát tenni a váro­sok, falvak külterületein, hogy lássuk: az egykoron virágzó zöldséges- és gyü­mölcsöskertek mára gaz­tengerré változtak. SZARVASON PÉLDÁUL a KÖrÖS- holtág ölelésében fekvő Nyúl-zugban, Macóban vagy Mótyóban már szinte ritka­ságnak számít a megművelt földterület. Tévedés ne es­sék, máshol sem jobb a hely­zet, a példa véletlenszerű. egyszerű volna csupán a tulajdonosokat okolni ezért. Érdemes azonban mélyebb­re tekintenünk a bajok gyö­keréhez. Ezek a kiskertek valaha fontos megélhetési forrást jelentettek a csalá­dok számára. Azóta nagyot változott a világ. Az egyko­ri parasztcsaládok gyerme­keinek egy része továbbta­nult, s nem is tértek vissza ide. Az idősebb korosztály pedig, ha egyáltalán él még, ereje fogytán van, nem győzi a föld művelé­sét, műveltetését. ismerek olyan Budapesten élő házaspárt, akik mindkét részről megörököltek egy- egy eladhatatlan békési ta­nyát jó nagy földdel. Ráadá­sul pár száz négyszögöles földdarabkák, gyümölcsös­kertek is gyarapítják vagyo­nukat. A kicsiny földek el­adhatatlanok, műveltetésük jóval drágább a remélhető haszonnál (Pestről végezni ezt nem is könnyű), bérbe nem veszi senki, s a pici te­rület a Nemzeti Földalapnak sem ajánlható fel. egyelőre ezeken a földeken csak a parlagfű terem, ami­ért most már büntetnek is. Tenni kellene valamit, hogy a kicsiny földek ne váljanak terhes örökséggé! Román ortodox püspökség hatvan éve Magyarországon Hatvan éve, 1946. március 27- én, a 19 magyarországi román ortodox parókia lelkészeiből és világi küldötteiből álló Magyar- országi Román Egyházi Kong­resszus kimondta az ortodox püspökség megalakulását. Az eseményre emlékeztek nemré­gen Gyulán, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye püspöki székhelyén és Buda­pesten. A gyulai Szent Miklós- székesegyházban kiállítás nyílt a zsákai táborban készült mint­egy félszáz, üvegre festett ikon­ból. Tudományos szimpóziu­mon tekintették át az elmúlt 60 esztendő történéseit a temp­lomban, majd a Román Kultu­rális Szövetség székházában a püspökség megalapítását fel­idéző fotó- és dokumentumkiál­lítás nyílt. Főpapi istentisztele­tet tartottak a székesegyház­ban romániai egyházi méltósá­goknak, Teoctist pátriárka kép­viselőjének, püspököknek, ér­sekeknek a részvételével. Itt rendezték meg az ötödik egy­házzenei fesztivált is magyar- országi és romániai kórusok részvételével. A fővárosban püspöki misét tartottak, majd a budapesti román hívők megko­szorúzták Emanuil Gozsdu (Gojdu) ügyvédnek, országgyű­lési képviselőnek, a románság egyik legnagyobb mecénásá­nak síremlékét a Kerepesi úti temetőben. ■ Sz. M. Szellemiség kell a fellendüléshez főiskola Oktatás és kutatás - az elmaradott térséget felemelő műhelyek Az oktatás és a kutatói munka térségfejlesztés­ben játszott szerepét is értékelte múlt heti békés­csabai tanácskozásán a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizott­ságának Békés megyei testületé. Niedzielsky Katalin Az MTA megyei testületét ép­pen tíz évvel ezelőtt, 1996 ápri­lisában alapították Békéscsa­bán. Akkoriban a regionális eszme még nem volt annyira „népszerű” és meghatározó, mint manapság. Az alapító nyi­• latkozatot ötvenen írták alá, ma száznegyven a taglétszám. Cél­juk, hogy a megyében tudomá­nyos munkát végzők, oktatók, kutatók, művészek, kulturális és tudományos centrumok kép­viselőit összefogják annak ér­dekében, hogy ezt a térséget szellemileg felemeljék. — Békés megye szellemileg is lejt - idézte Tóth József profesz- szor szavait dr. Micheller Mag­dolna főiskolai tanár, a tudomá­nyos testület titkára a múlt heti értekezleten. - Azért kevesebb itt a kiművelt emberfő, mint például Csongrádban, mert Szegeden hosszú évtizedek óta működik egyetem. Békéscsa­bán húszéves a főiskola, de a térségben is csak felsőfokú technikumok voltak korábban. A tudós tanároknak, kutatók­nak azért kell összefogni, hogy megteremtsék a térség fejlődé­sét meghatározó szellemi bá­zist. Ezt a szerepet igyekszik betölteni a Tessedik főiskola. Mint ismert, a szarvasi felső­fokú technikumok (mezőgazda- sági és óvóképzés), a gyulai egészségügyi intézet és a békés­csabai főiskola összevonásából jött létre és vette fel Tessedik Sá­muel nevét hat évvel ezelőtt a megye egyetlen főiskolája. — Ahhoz, hogy tudományos műhelyek működhessenek, kellenek a megfelelő intézetek, karok, oktatók, kutatók, és fő­leg olyan személyiségek, akik ezt a küldetést fontosnak tart­ják, és ezért valóban aktívan te­vékenykednek — hangsúlyozta Micheller Magdolna. A békéscsabai tanácskozás napirendjén szerepelt a főisko­lai építkezés megtekintése is. A házigazdák büszkén sorol­ták a részleteket a gazdasági kar bővítéséről. Elhangzott többek között,, hogy a fogya­tékkal élőkre, a mozgáskorlá­tozottakra is gondoltak a ter­vezők; a tehermentesítést lift­tel oldják meg, ahogyan a könyvek szállítását is. S a fő­lépcső is szélesebb lesz, két ember egymás mellett beszél­getve tud majd közlekedni.

Next

/
Thumbnails
Contents