Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-24 / 120. szám

2006. MÁJUS 24., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Ép elmével ölt a tettes ítélet Az első szúrást elismerte, többre nem akart emlékezni Miért kellett meghalnia J. Dórának? A kérdésre ma sincs válasz. Ké­pünk tavaly, a dévaványai helyszínelésen készült. Az indítékhiány is felelősségre vonással jár Az első szakértői csoport a A Nemzeti Sírkert részévé vált tíz jeles szarvasi személy sírhelye A Nemzeti Sírkert részévé nyil­vánította tíz jeles szarvasi sze­mélyiség sírját a Nemzeti Ke­gyeleti Bizottság. Az erről szóló értesítés a napokban érkezett meg a város polgármesteréhez. Mostantól a Nemzeti Sírkert ré­szét képezi Benka Gyula (peda­gógus, tanítóképző-alapító), gróf Bolza József (arborétuma­lapító), Gruber Ferenc (mező­gazdász, egyetemi tanár), Hamaliár Márton (püspök, író, költő), Hanzó Lajos (történész) nyughelye. Ugyancsak a Nem­zeti Sírkerthez tartozik a továb­biakban Melich János (nyel­vész), Ruzicskay György (festő­művész), Tessedik Ferenc (jo­gász), Tessedik Sámuel (lel­kész, pedagógus, író, mezőgaz­dász) és Vajda Péter (költő, pe­dagógus) sírhelye. Magyaror­szágon a Nemzeti Sírkerthez a nemzet jeles halottainak teme­tési helye tartozik. E sírhelyek nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át. ■ L. J. A világtalálkozón megemlékeznek a kiűzetés 60. évfordulójáról Az augusztus első hétvégéjén Eleken megrendezendő világ- találkozóra több németországi településről több százan érkez­nek, az egykor a településen élő svábok, valamint leszárma­zottaik. Az önkormányzat szer­vezi a németséggel, kiűzeté­sükkel kapcsolatos legfonto­sabb rendezvényeket. — Az eddigiektől eltérően idén az önkormányzat rendezi a ha­gyományos sváb bált is, melyre mintegy nyolcszáz embert vá­runk - fogalmazott dr. Heim Lajosné. Az alpolgármester kifej­tette: erre azért volt szükség, mert az elszármazottak között egyre több az idős ember, akinek nehézséget okoz a szervezés. Máig el nem múló fájdalmat okozott a németség körében a kiűzetés, aminek a hatvanadik évfordulójáról több helyszínen is megemlékeznek, hangsú­lyozva az akkori események ál­tal ejtett és máig élő lelki és fi­zikai sebeket. ■ Cs. Á. Tegnap a Békés Megyei Bíróságon dr. Domokos Jenő büntetőtanácsa meg­állapította a különös ke­gyetlenséggel elkövetett emberölés tényét. A fiatal lányt 13 nagy erejű kés­szúrás érte, miközben udvarukon menekült, hátrahagyva papucsait. Szőke Margit J. Dóra halálát heveny belső vérzés okozta 2005. június 5- éről 6-ára virradó éjjel. A két család egymás mellett lakott, a két fiatal köszönő viszonyban volt egymással. Közöttük sem­milyen kapcsolat nem derült ki. Június 5-én este ugyanab­ban a dévaványai diszkóban szórakoztak, de nem egy társa­ságban. J. Dórát hazakísérték ismerősei, útközben találkoz­tak a szintén hazafelé kerékpá­rozó Salánki Sándorral. A lány bement a kapun és kinn ma­radt még levegőzni. Eközben Salánki Sándor átmászott a ka­pun, és az udvaron a nála lévő 11 centiméter pengehosszúsá­gú, rugós késsel a lányt szúrni, vágni kezdte. J. Dóra az udva­ron a kazánházig jutott el, ahol meghalt. Itt talált rá családja. Salánki Sándor ezalatt Gyomaendrődre kerékpározott. Egy romos házban éjszakázott, kését a város belterületén sö­vénybe rejtette. A fiatalembert még aznap elfogta a gyomaendrődi rendőrjárőr, aki­nek a kést is előadta. A bíróság két elmeszakértői csoportot hallgatott meg, akik­nek igen különbözött álláspont­ja a fiatalember elmeállapotá­— A cukorbetegek számottevő hányada nem vállalja betegsé­gét a nyilvánosság előtt - nyi­latkozta lapunknak Balogh Im­re. A Békési Cukorbetegek Élet­mód Egyesületének elnöke el­mondta, hogy az érintettek el­sősorban attól tartanak, hogy a munkaadók nem fogadják szí­vesen őket. Előfordulhat, hogy tett motiválatlanságára, a mozaikszerű emlékezetre hi­vatkozott, a másik szerint ez utóbbi a bűncselekmény tuda­tos mentése volt. - A motí­vum nem tisztázott, de ez egy-egy állásinterjú során ked­vezőtlenebb elbírálás alá eshet­nek, vagy éppen a munkájuk is veszélybe kerülhet. Sokan szé­gyellik, hogy nem egészsége­sek, hátrányos tulajdonságként élik meg a gondjaikat. — Rengetegen nem tudják, hogy saját kezünkben van a sorsunk. A betegség ugyanis jól nem akadálya a felelősségre vonásnak. A vádlott elmeálla­potának kóros jelei nincse­nek. Salánki Sándor bűncse­lekményét beismerte, bár nemigen tehetett mást - szö­gezte le a bíróság. kezelhető, ha betartjuk a köte­lező „játékszabályokat" — szö­gezte le Balogh Imre. A mintegy 75 főt számláló ci­vil szervezet vezetője - aki ma­ga is harmincnyolc éve inzuli­nos cukorbeteg, így jól ismeri a problémákat — kifejtette, ügyel­ni kell a megfelelő diétára. Bi­zonyos ételek egyáltalán nem ról. Az egyik változó mélységű tudatzavart feltételezett, amit szerintük a mozaikszerű emlé­kezet is alátámasztott. Salánki Sándor ugyanis azt állította, hogy az első késszúrásra em­lékszik, a többire nem. A másik szakértőcsoport viszont határo­zottan amellett volt, hogy a fia­talember nem szenvedett elme- betegségben, tudatzavarban. Igaz, személyisége éretlen, de ez nem érte el a kóros szintet. Az ügyész perbeszédében emlékeztetett, a vádlottban ko­rábban is felmerült már más és önmaga életének kioltása. A 13 késszúrás tavaly június 5-éről 6-ára virradó éjszaka életfon­tosságú szerveket ért, az em­berölés szándéka egyértelmű. Salánki Sándor emlékezetkie­sése védekezésjellegű. A vád­lott fiatal kora, beismerő vallo­mása enyhítő, az indíték nélkü­li, a társadalomban zavart keltő gyilkosság súlyosbító körül­mény. Az ügyész határozott ide­jű fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A védő perbeszédében vi­szont amellett a szakértői véle­mény mellett volt, hogy az első szúrás után elmezavar állt be. A két szakértői csoport vélemé­nye közötti ellentétet nem sike­rült feloldani. A védő álláspont­ja szerint a különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölést nem lehet megállapítani. Salánki Sándor védője bünte­tésként az enyhébb börtönfoko­zatot indítványozta. A bíróság ítélete 12 év fegy­házbüntetés. Az ügyész súlyos­bításért fellebbezett, a vádlott és védője három nap gondolko­dási időt kért. Salánki Sándor előzetes fogva tartását fenntart­ják a jogerős ítéletig. fogyaszthatok, hiszen ezzel fel­borulhat a szervezet egyensú­lya. Hozzátette, hangsúlyt kell fektetni a megfelelő felvilágosí­tásra, hiszen túl sok téveszme kering a cukorbetegséggel kap­csolatban. Ezért is szervez az egyesület tájékoztató előadáso­kat az érintettek és az érdeklő­dők számára. ■ R G. Hátrányt jelenthet a cukorbetegség 3 JEGYZET FÁBIÁN ISTVÁN Nekem a Balaton, neked a Riviéra... SZERETEM ezt az örökzöldet: „Nekem a Balaton a Riviéra / Napozni ott szeretek, a ho­mokon.” így éreztem a mi tengerünk iránt az első talál­kozásunk idején, ötvennyolc nyarán is. Bár Kurucz tanár bácsi nem vezényelt Aligánál, mégis egyszerre ugrottunk a vonatablakhoz: micsoda élmény lesz a bélatepi két hét! Ahol az S kanyarban még szabadon verhettünk sátrat. sállá Säbor. a Magyar Turiz­mus Rt. vezére az elegáns Auróra Szállóban így fogal­maz: „Fontos célunk, hogy legalább egyszer idecsábít­sunk minden ifjú magyart.” A reprezentatív felmérésből kiderült, velük is van tenni­valója a balatoni pr-nek. Két­tucatnyi más adat is intő. A külföldi megkülönböztetett fi­gyelmet kap, drágák a tópar­ton az enni-innivalók, és még mindig sokan meggondolatla­nul beruháznak. Nem hiszik el, hogy a sufnit nem lehet ki- mutatványozni, úgyse térül meg hamarabb a kipingálás... .megnyugtató ugyanakkor, hogy a legerőteljesebb elis­merést maga a víz kapta. Az ugyanis újra csodás. El a tó, bárki bármit is beszél. Éde­sen... (Igaz, horvát megfigye­lők?) Akkor tehát vitorlát fel! Wossala mester Almádiban már felhúzta. Igaz, az egy éve nyitott, már emlegetett Auróra tizenkettedik emele­tén valaki a párnákat pasko- ló lelkes házigazdának meg­jegyzi: „Vagy én vagyok nagyigényű, meglehet hülye, de ez a dizájn pocsék...” Mö­götte a pironkodó kisasz- szony halkan megjegyzi, a minap jártak itt a szálloda- csoport megfigyelői inkogni­tóban, és a végén elárulták, a társaság európai hoteljei közül a miénk a legjobb... az apartmanból messzire, egészen Tihanyig szalad a tekintetem a hullámokon. Szóval, nekem (mégis) a Ba­laton... Itt fent is, meg lenn, a fövenyen is. Trefortos diákok Mikkeliben szakképzés Leonardo lehetőség a nyelvgyakorlásra is A vízügyes ajándéka Gyulának hagyaték Mosonyi Emil a városnak adja elismeréseit A békéscsabai Trefort Ágoston Villamos- és Fém­ipari Szakképző Iskola és Kollégium tíz tanulója szá­mára a Leonardo da Vinci- program egy hónapos finnországi elektronikai gyakorlatra ad lehetőséget. Niedzielsky Katalin Az első csoport április végén érkezett haza Mikkeliből, a testvérvárosból, a második ősszel utazik - tudtuk meg marton József igazgatótól. A finn-magyar baráti társaság­nak köszönhetően a diákok családoknál laktak, így jobban megismerhették az ottani éle­tet, szokásokat. Hétvégeken kö­zös programokon vettek részt, bepillanthattak a lékhorgászat és a szaunázás rejtelmeibe.- Az angol nyelv ismerete feltétel volt az utazáshoz, az is­kola és a család pedig jó alka­lom a nyelvgyakorlásra - mondta Marton József. - Diák­jaink a mikkeli szakképzőóráin és üzemlátogatáson vettek részt. Együtt tanultak a finn gyerekekkel, és például olyan feladatot oldottak meg, mint a vezeték nélküli távközlés. Az igazgató szerint a külföldi gyakorlat önbizalmat adott a magyar diákoknak és a taná­roknak is, akik összehasonlít­hatták tapasztalataikat, tudá­sukat, s nem volt okuk szé­gyenkezésre. A finn tanárok is elégedettek voltak a magyar di­ákokkal, a vendéglátók máig ír­ják a dicsérő e-maileket. A külföldi gyakorlattal egy időben a Trefort két mikkeli di­ákot fogadott, akik a kollégium­ban laktak és a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál teljesítettek gyakorlatot, az új közgé építkezésén dolgoztak. Gyulára hagyja összes kitünte­tését, könyveit és íróasztalát mosonyi emu, a vízépítés pro­fesszora. A 95 éves vízügyi szakember nevére legutóbb ak­kor figyelt fel a közvélemény, amikor néhány hónapja a köz- társasági elnök vonakodva írta alá a Széchenyi-díj adományo­zásáról szóló oklevelét. Sólyom Lászlónak azért voltak fenntar­tásai a szakemberrel szemben, mert úgy vélte, ő tervezte a bős­nagymarosi vízerőműrend­szert. A professzor ugyan még a háború előtt részt vett dunai vízlépcsők építésével kapcsola­tos tanulmányok készítésében, azonban 1965-ben elhagyta az országot. Az utóbbi negyven évben a németországi Karls­ruhe egyetemén tanított, kísér­leti laboratóriumot vezetett. Mosonyi Emil a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy összes kitüntetését, oklevelét, könyvét és íróasztalát Gyula városára hagyja. Azért éppen a fürdő­városra, mert első szakmai si­kerét a békésszentandrási duzzasztó tervezésével a me­gyében érte el. Másik fő mun­kája, a tiszalöki vízlépcső épí­tésének irányítása is ide köti azzal, hogy a létesítmény élte­tő vizet ad a Körösök völgyé­nek. Az ajándékot dr. Árpási Zoltán, lapunk előző főszer­kesztője hozta haza, akinek Mosonyi Emillel készített in- terjúkötete a napokban jele­nik meg. A németországi úton dr. Goda Péter, a Békés-Planum Kft. főmérnöke is részt vett, aki szintén szoros barátságot ápol Mosonyi Emillel. A dokumen­tumok a Magyar Vízügyi Mú­zeum leltárba vétele után Gyu­lára kerülnek. Idővel a Körös­vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által ki­alakítandó múzeumban helye­zik el azokat. ■ F. G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents