Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-22 / 118. szám
2006. MÁJUS 22., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRIAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Súlyos milliókkal kevesebb jut idén kultúrára, sportra, iskolai oktatásra A haszon java a terjesztőké kner A tavalyi évben öt és fél millió könyvet nyomtattak ki A napokban helyezték üzembe azt a százmillió forintért vásárolt íves ofszetnyomó gépet, amely óránként 12 ezer lap mindkét oldalát képes kinyomtatni. Kaszaperen még tartják az egyensúlyt az önkormányzat gazdálkodásában, de a jelentkező többletköltségek előteremtése egyre nagyobb gond. Csür- hés István polgármester elmondta, 335,6 millió forint egyenleggel fogadták el a költségvetést, de az energiaárak növekedése miatt a második félévben egyelőre nem tudni, mi lesz. Nehezíti a helyzetet, hogy a kormány a támogatási jogcímeket jelentősen csökkentette. Kevesebb jut feladatfinanszírozásra, közművelődésre, az óvodai, iskolai nevelés egyes szakterületeire, a napközi és tanórai foglalkozásra, illetve a pedagógiai feladatokhoz, szakvizsgákhoz való hozzájárulásra. Megszűnt a települési sportfeladatok, az alapszolgáltatási központ, a kulturális, a diáksport és a bérkiadások kiegészítő támogatásai A fentiekre Kaszaper 13 millió forinttal kapott idén kevesebbet, mint tavaly. ■ H. M. Csárdaszállás: belvízkárok újabb harminc házban A csárdaszállási önkormányzat átutalta a Belügyminisztérium által, a tavalyi lakossági belvízkárokra biztosított 17 millió forintot az érintett 86 családnak. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a télen és tavasszal lehullott nagy mennyiségű csapadék több mint harminc házat károsított. Esetükben még nem dőlt el, hogy az állam miként segít majd az ingatlanok helyreállításában. ■ P. G. — Magyarországon egyelőre nem kell attól tartani, hogy az internet háttérbe szorítja a könyveket — véli Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda Zrt. vezérigazgatója. Lipták Judit Bármennyire óriásinak tűnhet a szám, mégis igaz: az országban ma több, mint tízezer olyan vállalkozás létezik, amely nyomdai tevékenységgel (is) foglalkozik. Évente 35 millió könyv jelenik meg, s a nyomdai megrendelések jelentős részét teszik ki a különböző nyomtatványok, újságok, reklámanyagok. A piac legnagyobb szeletén húsz olyan nyomda osztozik, melyeknek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Ebben a versenyben hosszú évek óta előkelő helyet foglal el a több mint százéves múlttal rendelkező Gyomai Kner Nyomda Zrt., ahol évente 2,5-3 millió könyv készül.- Tavaly a Nemzeti Tan- könyvkiadó megrendeléseinek köszönhetően ez a szám még magasabb lett, öt és fél millió könyvet nyomtattunk. A tan- könyvkiadó ötmillió kötetéből 3,4 millió nálunk készült - tájékoztatott Papp Lajos vezér- igazgató. — Megrendelőink között változatlanul ott van a Magvető, a Püski és a Magyar Nagylexikon Kiadó. Emellett árbevételünk mintegy húsz százaléka az APEH-nyomtatvá- nyok előállításából származott. A vezérigazgató rámutatott arra a tényre is, hogy az utóbbi években jelentősen megdrágult a terjesztés, ami tovább növelte Az árbevétel alakulása 2000 1 milliárd 250 millió 2001 1 milliárd 330 millió 2002 1 milliárd 600 millió 2003 1 milliárd 560 millió 2004 1 milliárd 480 millió 2005 1 milliárd 900 millió a könyvek fogyasztói árát. Míg korábban egy kötet árának átlagosan 30 százalékát tette ki a terjesztők jutaléka, ma ez az arány ötven százalék felett van. Papp Lajos, aki 1992 óta tölti be a vezérigazgatói tisztséget, A tankönyvek szerepét átveszi az internet? — Franciaországban, Angliában és általában Nyugat-Eu- rópában egyre többen olvassák interneten az újságokat, könyveket. Vannak, akik azt jósolják, hogy az Egyesült Államokban 2010-ben már nem is lesznek tankönyvek, a diákok az internetről tanulnak majd. Úgy vélem, nálunk hasonló helyzet egyelőre nem következhet be, nem lehet az ottani modellt ide átültetni. Ahhoz, hogy a digitális világ ennyire teret hódítson, nem egyszerűen számítógépekre, hanem sokkal komplexebb változásokra van szükség - fogalmazott PAPP LAJOS. úgy véli, sikerük fontos tényezője a jó szakembergárda. A közel kétszáz embert foglalkoztató nyomda hosszú évek óta saját maga gondoskodik a leendő ofszet gépmesterek és könyvkötők magas színvonalú képzéséről. Holnapig vehetik le a plakátokat Kolbászoltak Gerendáson és Tótkomlóson verseny A pikáns ízek mellett a hagyományőrzési praktikákat is méltányolták Holnap jár le a határidő, amikorra a pártoknak el kell távolí- taniuk a választási kampány során elhelyezett plakátokat.- Jól haladnak a pártok a munkálatokkal, de meg kell várnunk a határidőt - tájékoztatott a csabai önkormányzat önkormányzati csoportvezetője, dr. Kiss Gyula. ■ Cs. Á. — Ez igazi tótos íz! — szólt elismerően egy kóstoló a gerendási kolbászgyúró versenyen, amit hatodik alkalommal hirdettek meg. Priskin János- né, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke stílusosan véres reggelivel várta a nevezőket szombaton. A Békés megyeiek mellett érkeztek kolbászolók a Vajdaságból és a szlovákiai Diószegről is. A zsűri a pikáns ízek mellett még a gyúráskor tapasztalt hagyományőrzési praktikákat, a népi kellékeket is méltányolta. így született meg a végeredmény: 1. Csorvási Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, 2. Szerbia - Tornyos, 3. Csorvás, Nosztalgiacsapat. Tótkomlóson, a dél-alföldi szlovákok találkozóján, a vastagkolbászok versenyén az Országos Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke, Fűzik János által vezetett zsűri a legízle- tesebb kolbász címet István Jánosnak adta, második lett Zelman Ferenc, harmadik Klement János (mindhárman komlósiak). ■ Cs. I. JEGYZET SZŐKE MARGIT Magyar lány német utcán ditzingenben a magyar lány olyan jól beszélte a nyelvünket, hogy azt hittem, német - mondott egy példát a jól működő testvérvárosi kapcsolatra Michael Makurath főpolgármester Gyulán. A magyar lány tehát ott sétált Ditzingenben, megállította a főpolgármestert és megkérdezte, hol lehet itt a legjobb fagylaltot kapni. Amire ő, mint főpolgármester nem válaszolhatott, hiszen egy városvezetőnek ilyen kérdésekben is pártatlannak kell lennie. Tanulságként azonban megmaradt, hogy egy magyar lány nézelődött Ditzingenben és igen jól beszélte a helybeliek nyelvét. szép A kép. Az ember elképzeli, hogy egy szép német város napfényes utcáján egy szép magyar lány finom fagylaltot akar enni. A német főpolgármester a várbeli ünnepségen egyéb mondataiban is szépet szerető embernek bizonyult. azt fejtegette, Európa nem attól közös, hogy a krumplinak előírják a méretét, hanem társadalmi, kulturális értékei miatt egy. Közös a múlt, közös a kultúra, ilyen alapon lehet sikeres a közös jövő. És ezt tudatosítani kell. igaza mn. ezt kell tudatosítani - gondoltam, míg Gyulán a várból elértem a belvárosig. Bontottak egy régi házat, sokáig lakatlanul állt. A buldózer markolta a poros téglát. Ott állt még egy falrész és benne az ablak üvegtáblával. Amely mögül valamikor ki-kinéztek az utcára. A ház a szemem előtt tűnt el a semmibe. így dolgoztak a buldózerek a horvátországi Vir szigetén is, ahol a templomnak sem volt építési engedélye, de a magyarok nyaralóinak nekiestek. Közös múlt, kultúra? Igaza van főpolgármester úr, ezt még tudatosítani kell Európában. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KOCCINTOTTAK. Másfél évtizede Gyula németországi testvérvárosa Ditzingen. A hét végén a német város küldöttsége látogatott Gyulára Michael Makurath főpolgármester vezetésével. Szombaton a vár lovagtermében dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere és Michael Makurath főpolgármester jubileumi nyilatkozat aláírásával erősítette meg a két város közötti együttműködés folytatását. Az ünnepi ebédet a vár udvarán költötték el a ditzingeniek és a gyulaiak. A menü pácolt puiykakakas combja volt petrezselymes burgonyával és pezsgős lilakáposztával. Képünkön balról Michael Makurath, valamint Tóth Sándor és Juhász János gyulai alpolgármesterek, illetőleg dr. Becsyné Szabó Márta, Gyula jegyzője. Végleg felvonnák a sorompót határnyitás Körösgyéres sem a sült galambra vár A mihamarabbi végleges határnyitást sürgette Pasca loan Körösgyéres és Makra Tibor Körös- nagyharsány polgármestere vasárnap az immár hatodik alkalommal megrendezett egynapos nyitás apropóján. Both Imre A majd' hatezer lelket számláló, 15 százalékban magyar ajkú, négy település — Körösgyéres (Girisu de Cris), Körösszeg (Cheresig), Köröstarján (Tarian) és Vizesgyán (Toboliu) - alkotta partiumi község kérte a határ megnyitását. Az 1750 lelket számláló Köröstarjánban- ahol még 42 százalékban magyarok laknak —, másodízben rendeztek falunapot. Útban Tarján felé a hajdani körösszegi vár ma Csonka-toronyként emlegetett maradványa sejlik fel. Kun László — utolsó előtti Árpád-házi királyunk- 1290-ben bekövetkezett meggyilkolása ötlik eszembe.- Örülünk annak, hogy Körösnagyharsány, Biharugra s a magyar közutas szektor közel négyszázmillió forintot nyert a határhoz vezető szakasz felújítására. Természetesen a beruházás megvalósulása esetén a gazdasági fellendülésben bízunk. A mi pályázatunk is a megyei tanács asztalán fekszik, a 2 ezer 200 méter megépítéséhez 10 milliárd régi lejre van szükségünk. Ezt saját erőből a község sose tudja megvalósítani - végez gyors gazdasági elemzést már a tarjáni pálya füvén Rézik László, Körösgyéres RMDSZ-es alpolgármestere. Ismerősként fogad a köröstar- jáni római katolikus eklézsiát 13 esztendeje vezető Németh László plébános, s külön örül a Makra Tibor polgármester szállította magyar történelemkönyveknek. Mint újságolja, tavaly óta fejlesztettek: holland testvérgyülekezetük jóvoltából százszemélyes közösségi termet hoztak létre.
