Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-13 / 111. szám
8 INTERJÚ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 13., SZOMBAT A Körös-Sárrét nevettetője tréfás kedvű Kiss Gyula nem tudna viccek nélkül élni Örül, ha félje keringőre hívja kultúrház A civil szervezeteket nem kell pátyolgatni A nyolcvannegyedik életévében járó Kiss Gyula már gyermekkora óta a Körös-Sárrét legnagyobb nevettetője. Magyari Barna idősebbek is jobban vevők az elgondolkodtatóbb poénokra. A fiatalok pedig azt szeretik, hogy egyértelmű és azonnal ható legyen a vicc csattanója. — Úgy tudjuk, Gyula bácsi fiatalkorában vőfélyként is tevékenykedett. Mesélne erről?- Körösladányban laktunk, amikor tizenhét éves koromban először mentem lakodalomba vőfélynek. Aztán annyira megtetszett ez a foglalatosság, hogy kisebb-na- gyobb rendszerességgel tizenöt éven át csináltam. Örültem, hogy szórakoztathattam a lakodalmas népet, rendkívül boldoggá tett minden őszin- Ön sokat próbált ember, aki az orosz fogságot is megjárta. Ennek ellenére a jókedv sosem hagyta el. Mit jelent ön számára a humor? — Tulajdonképpen mindent, az egész életet. A problémákon a humor mindig könnyebben átsegített, mintha elkeseredtem volna. A nevetés, a jókedv egyes tudósok szerint gyógyítóan hat. S ebben lehet is valami, hiszen közel a nyolcvannegyedik életévemhez még mindig itt lehetek, itt beszélgethetünk. Úgy vélem: viccek nélkül nem lehetne ilyen hosszú életem. Kiss Gyula szerint mindenki másfajta vicceket szeret- Édesapám nagyon szeretett viccelődni, tréfálkozni. Ezt örököltem tőle én is. Gyermekkorom óta szinte naponta viccelődöm. így ma már több ezer viccet ismerek. Ezekkel elég sűrűn megnevettetem az embereket - mondta Kiss Gyula. — Tapasztalata szerint a hölgyek vagy a férfiak, a fiatalabbak vagy az idősebbek kedvelik ma jobban a vicceket?- Inkább úgy fogalmaznék: mindenki másfélét szeret. A hölgyek általában a pikánsabb vicceken nevetnek nagyobbat. A férfiak inkább a tréfálkozást kedvelik, amikor a kétértelmű szavakon van a hangsúly. Az Névjegy Kiss Gyula született: 1922. augusztus 19-én, Körösladányban. CSALÁDI ÁLLAPOTA: Özvegy. GYERMEKEI: három lánya, egy fia, hét unokája és négy dédunokája van. végzettsége: öntözéses agronómus. hobbija: tréfálkozás, viccelődés, kerékpározás. Megyeriné Csapó Ildikó egykor a táncparketten aratta sikereit. Ma Gyo- maendrőd kulturális életének egyik meghatározó egyénisége. Lipták Judit — Mikor és kivel táncolt legutóbb?- Szerencsére gyakran vannak a városban olyan ösz- szejövetelek, amikor a férjemmel együtt alkalmunk van hódolni szenvedélyünknek. A tánc egyébként is jelen van mindennapi életünkben, hiszen együtt vezetjük a Rumba Táncsport Egyesületet és a működését segítő alapítványt. — A férjét is a táncnak köszönheti?- Szó szerint így történt! Mindketten alapító tagjai voltunk a táncklubnak 1972-ben, s innen az ismeretség. Később együtt lettünk B osztályos magyar bajnokok. — Hat esztendeje kulturális vállalkozóként működteti a gyomai városrész művelődési házát. Nehéz dolog manapság a kultúra területén vállalkozni?- A könyvelést nézve ugyanolyan, mint bármely más területen vezetni egy vállalkozást, másrészt mégiscsak különbözik, mivel itt a termék, a szolgáltatás mögött elsősorban az embert nézzük. Lassan három évtizede foglalkozom népműveléssel, s úgy tapasztalom, az utóbbi években jelentősen megváltozott ez a munka.- Mennyiben? — Korábban az embereket irányítani kellett, ma egyre erősebb az önszerveződés. A civil szervezeteket, kulturális egyesületeket nem kell pátyolgatni, maguktól szerveznek, csinálnak mindent. Nekem menedzserként ma már elsősorban az a feladatom, hogy a sokszereplős kulturális élethez biztosítsam a feltételeket. A Katona József Művelődési Házban, melyet három alkalmazottam segítségével működtetek, naponta több százan megfordulnak, mintegy 25 egyesület, civil szervezet tartja itt rendszeresen összejöveteleit. Örömmel fogadom, ha a kezdő, kevesebb tapasztalattal rendelkező szervezetek segítségért fordulnak hozzám. Névjegy Megyeriné Csapó Ildikó született: Gyoma, 1958. 08. 12. családi állapot: férjezett, férje Megyeri László, Gyomaendrőd aljegyzője. GYERMEKEI: Zoltán (26), Csaba (23). ISKOLÁI: népművelő-magyar szakos tanár (1984). PÁLYÁJA: 1976-tól a gyomaend- rődi kultúrház népművelője, majd igazgatója. HOBBIJA: olvasás, táncoktatás. Egyre inkább a keménypályás teniszé a jövő odafigyelnek Felkészült edzők nevelik, oktatják az utánpótlást a Dobozi úti sportcenterben Scháffer Szilárd is részt vesz az utánpótlás-nevelésben a békéscsabai, Dobozi úti sportcenterben. A gyermekek a kemény pálya előnyei miatt ezen a borításon hamarabb megtanulnak teniszezni. A világ teniszpályáinak több, mint 80 százaléka — hasonlóan a békéscsabai, Dobozi úti sportcenter pályáihoz — kemény borítású. Immáron hazánkban is egyre többen jönnek rá: ha valaki sikereket akar elérni e sportágban, kemény pályán kell elsősorban megtanulnia teniszezni.- Amikor 1998-ban hazaköltöztünk a férjemmel Kanadából, meglepődve tapasztaltuk, hogy a megyében nincsen kemény pálya - ecsetelte a Dobozi úti létesítmény tulajdonosa, Harangozó Ilona, Bimbi. - Amerikában ilyen borítású pályán tanultam meg én is teniszezni. Nem fél vagy egy év, hanem két-három hónap alatt. Bimbi sorolta a kemény pá-1 lya előnyeit: a labda egyenlete- | sebben és magasabbra pattan, J ez kiszámíthatóbbá teszi a játé- £ kot. A műanyag vonalról nem pattan el a labda, nedves időben nem csúszik el a vonalon az ember. A cipő, a zokni, a labda tiszta marad. — 1958 óta játszom kemény pályán, és a folyamatot nézve egyértelmű, hogy a jelen és a jövő is ezen borításé - hangsúlyozta Halmágyi Szabolcs. - Áramlanak az amerikai teniszakadémiákra a sportösztöndíjas tehetséges fiatalok Európa több országából, sajnos, Magyarországról kevesen érkeznek. Ez nem csoda, hiszen a keménypályás teniszben nagy a lemaradás. Emiatt szerényebbek a nemzetközi versenyeken elért eredmények is. Bimbi hozzátette: ki kell nevelni az új generációt, és az amerikai teniszszövetség paraméterei alapján megépített békéscsabai pályáikon erre adott a lehetőség. Eelkészült teniszedzők foglalkoznak hatéves kortól a gyermekekkel, és igyekeznek kis gyémántokra bukkanni. Persze az is jól jár, akiből nem lesz országos vagy nemzetközi szintű teniszező. Elsajátít egy olyan játékot, melyben kicsi a sérülésveszély, a mozgás révén egészséges, emellett szórakoztató, oldja a stresszt. Ami még nagyon lényeges, nem kell csapatot szervezni, a teniszhez elegendő két ember. — Egy-egy Békéscsaba nagyságú amerikai városban minimum egy teniszstadion van, és sokszor a harminc kemény pálya is kevés - magyarázta Szabolcs. - Olyan versenyeket rendeznek, melyeket a tévén keresztül akár itt, Békéscsabán is láthatunk. Mi most komoly tárgyalásokat folytatunk egy teniszakadémia békéscsabai létesítéséről. A békéscsabai Dobozi úti sportcenterben adnak arra is, hogy a sportoláshoz megfelelő körülmények párosuljanak. A pályák világítással ellátottak, fürdési lehetőséget biztosítanak, szauna, füstmentes büfé (nem kocsma) működik. Házi- bajnokságokat is szerveznek, és a játéktudásban azonos szinten állókat „összepárosítják”. A nyári szünetben hetente, hétfőtől péntekig tenisztábort rendeznek kellő számú jelentkező esetén. Természetesen a fallabda sem szorul háttérbe a tenisz mellett. A fallabdát két edző oktatja, egyikük a kezdőknek nyújt segítséget, másikuk a versenyzőket készíti fel. A A sportcenter elérhetőségei CSABA TENISZ ÉS FALLABDA CENTER. BÉKÉSCSABA, DOBOZI ÚT 208. TELEFON: (66) 451-640, (30) 452-3469. HONLAP: www.csabateniszcenter.freeweb.hu FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
