Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
16 TERULETFEJLESZTES BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Sikereink és lehetőségeink az Európai Unióban - 5. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács 10 éve Varga Zoltán, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Területfejlesztési sorozatunk az ötödik, egyben utolsó részéhez érkezett. Lehetőségeinkhez mérten azt mutattuk be, hogy mi minden történt az elmúlt néhány évben annak érdekében, hogy ezt a felzárkózási kényszerben lévő térséget, Békés megyét, megpróbáljuk közelíteni a fejlettebb régiókhoz. így sorozatunk első részében azt vettük számba, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv révén eddig milyen eredményeket sikerült elérni. Az első összegzések, amelyek szigorúan a számokra épülnek, azt mutatják, hogy közel 40 milliárd forintos fejlesztési pénz elnyerésével, jól vettük az első akadályokat. Az ezt követő - három részben - a Körös Komplex Program legfontosabb elemeit tártuk a nyilvánosság elé. Ez lehet az alapja, hogy az Európai Unió 2007-től közel négyszeresére bővülő forrásait a lehető legjobban használjuk fel. Míg mostani befejező fejezetben a területfejlesztési törvény életbe lépése óta eltelt tíz esztendő legfontosabb állomásait és eredményeit gyűjtöttük egy csokorba. A területfejlesztés és területrendezés szerepe A területfejlesztés és területrendezés célja, az ország valamennyi térségében a fenntartható, harmonikus fejlődés feltételeinek megteremtése, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében pedig a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, és az infrastrukturális feltételekben, közszolgáltatásokban megnyüvánuló - jelentős különbségek mérséklése. Törvényi keretek A Kelet-Közép-Európában elsőként Magyarországon elfogadott - 1996. évi XXI. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló - törvény alapvető reformokat indított el a hazai területfejlesztés intézmény- és eszköz- rendszerében. Az Európai Unió alapelveinek megfelelő törvény - amelynek végrehajtását országgyűlési határozatok és kormányrendeletek segítették - a kistérségi önkormányzati társulások erősítésével, a megyei, regionális és országos szintű területfejlesztési tanácsok létrehozásával a programozás és tervezés, illetve középszinten a decentralizáció feltétel- rendszerét teremtette meg. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács feladatairól A területfejlesztési törvény rendelkezéseinek megfelelően 1996. évben megyénkben is megalakult a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A tanács feladatait a területfejlesztési törvény állapította meg, így többek között feladatai között szerepel, hogy a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, valamint a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, vizsgálja és értékelje a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait, kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját és fejlesztési programját. A Békés Megyei Területfejlesztési Koncepciót 1997-ben, az arra alapozott területfejlesztési programot 1998-ban fogadta el a tanács. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács összetétele A tanácsnak szavazati joggal rendelkező tagja 1996. évtől - a területfejlesztési törvény 1999., évi módosításáig - a megyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város polgármestere, a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint a területi gazdasági kamarák, a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának, valamint a megyében működő területfejlesztési társulások statisztikai vonzáskörzetenként 1-1 képviselője (a megalakult 8 önkormányzati társulás 6 képviselője) volt. A területfejlesztési törvény 1999. évi módosítása eredményeként a tanács összetétele megváltozott, a tagok közül kikerültek a kamarák és a munkaügyi tanács képviselői, három főre csökkent az önkormányzati társulások képviselete, illetve tagsági viszonyt kapott a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, továbbá a regionális idegenforgalmi bizottság képviselője. Megyei hatáskörbe utalt források A tanács a megyei területfejlesztési koncepció figyelembe vételével dönthet a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról is. Ilyen pénzeszköz volt 1996. évtől kezdődően a megyék között elosztott területfejlesztési célelőirányzat, mely a vállalkozások számára nyújt lehetőséget támogatások igénylésére, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás, amely önkormányzatok beruházásaihoz biztosít támogatást. E két pályázati rendszer támogatási előirányzata magasabb összegű volt, mint a hasonló népességű, de fejlettebb megyék támogatási lehetősége. Mindkét támogatási forrás igénylésének feltétele volt, hogy a beruházás, fejlesztés területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségben, vág)' településen valósuljon meg. Ezeket a forrásokat egészítette ki 1998. éytől kezdődően a céljellegű decentralizált támogatás előirányzata, melyből valamennyi helyi önkormányzatnak lehet támogatást nyújtani beruházásaikhoz, felújításaikhoz, a település kedvezményezettségi besorolásától függetlenül. Kiemelt kormányzati támogatás Békés megyében A területi fejlettségbeli különbségek mérséklése érdekében az Ország- gyűlés kiemelt feladatának tartotta az ország legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéinek felzárkóztatását, ezért azokba a megyékbe, ahol az egy főre jutó GDP mutató nem érte el az országos átlag 70 százalékát, a mindenkori költségvetési törvényben többlet-támogatási forrásokat decentralizált. Ebbe a kiemelten támogatandó megyei körbe került mutatói alapján Békés megye is. A Magyar Köztársaság 2000. évi költség- vetéséről szóló törvénye az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megye - Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy megye - leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek felzárkózatása érdekében támogatási lehetőséget biztosított a megyei területfejlesztési tanácsok részére. Az előirányzatok felhasználása pályázati úton történhetett, így jelentősen megnövekedtek a megyei támogatási források és a tanács által támogatásban részesíthető célok. Ez a többlet-támogatási forrás 2000-ben Békés megyében valamivel több mint egy milliárd forint volt, amelynek felhasználásával 7,6 milliárd forint beruházási érték valósulhatott meg. 2000-től jelentősen megnövekedett a vállalkozásoknak, gazdasági szervezeteknek nyújtható támogatási lehetőség. Békés megye kistérségeinek, településeinek a területfejlesztési támogatások igénybevétele szempontjából történő besorolása 1 Alwt4*lí*m»r4í 2 Megw űcinbt?yftíK ? Kadömtegyiitz * l>wotw*lc* 5 Ruí3s«ttlaka 6 ÚjSíífcM* <S*30M. <JV. )í.) foiarmd runet t ’AéXG fl lA) Kor* titufii TßflOJ. 0-1 Aj Krxt*.r«}<tb«. KKirp.'?' iíMOS btetoyof htbzttü A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvény az ország legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéi - ettől az évtől a kedvezményezett megyék kiegészültek Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kis- kun megyékkel - felzárkóztatása érdekében egyes minisztériumi előirányzatok 36 százalékát különítette el, melynek megfelelő összegekből Békés megyét 12 százaléknyi támogatási keret illette meg. A 2004. évi költségvetésről szóló törvény arról rendelkezett, hogy 2004-től kezdődően a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék felzárkóztatása helyett, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására különít el forrást. Az érintett minisztériumok terhére elkülönített támogatási keretösszegek felhasználását az adott előirányzatok rendeletéi határozták meg, így érdemes megvizsgálni, hogy a 2005. év végéig felhasznált mintegy 16,4 milliárd forint milyen célokat támogatott. ■ Agrártámogatás ■ Gazdaságfejlesztés ü Infrastruktúra □ K + F 0 Környezetvédelem 0 Ónkormányzati Intézmények 0 Szociális felzárkóztatás 0 Turisztika A diagram is mutatja hogy a megyei területfejlesztési források jelentős része a műszaki infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés támogatására került felhasználásra. Ezeken telül meghatározó szerepet töltött be az önkormányzati intézmények, az agrárberuházások, továbbá a szociális felzárkóztatást szolgáló közhasznú- és közmunka programok, valamint a szociális válságkezelő programok támogatása. A költségvetési törvény 2003-ban új szabályként fogalmazta meg, hogy az elkülönített keretek felhasználásakor a területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelniük a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek - Békés megyében a mezőkovácsházi, a sarkadi és a szeghalmi kistérségek - felzárkóztatását. A 2006 évi támogatási források 76,6 százaléka ezekben a kistérségekben kerül felhasználásra, ezzel is segítve felzárkózásukat. A leghátrányosabb helyzetű 3 kistérségben él a megye minden 100 lakosából 29 fő, a rájuk jutó - a megyei területfejlesztési tanács által 2006-ban elosztott - támogatási források egy főre vetített fajlagos mértéke nyolcszorosa a megye többi 5 kistérségében élőkének. A megye régiós forrásai A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DaRFT) 2003-tól ír ki pályázatokat decentralizált források felhasználására. A meghirdetett pályázati rendszer alapvető célja a régió elmaradott területeinek felzárkóztatása a munkahelyteremtést és -megtartást szolgáló, a humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás, szociális és kulturális ellátás), a termelő infrastruktúra, és az alsóbbrendű, négy- és ötszámjegyű utak felújításának támogatása. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnak 2004-től lehetősége nyílt arra, hogy támogassa a közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztést, játszóterek építését, a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztését, a szennyvízelvezetést célzó projektek, valamint a települési belterületi, szilárd burkolatú utak felújítását is. Megyei és régiós források összesen (ezer Ft) 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 . □ R égiós támogatások □ Önkormányzatok megyei támogatása 0 Vállalkozások megyei támogatása m Kiemelt kormányzati támogatás_____________ 19 96. 1998 . 2000 . 2002 . 2004 2006 A PHARE-program Békés megyében A DaRFT Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinálásával 1998 óta működnek a PHARE- programok a Dél-Alfóldön. Az első volt ezek közül a PHARE Kísérleti Program, amely még teljes egészében a régiót képviselő regionális fejlesztési tanács irányításával valósulhatott meg: a régió gyakorlatilag kötöttségektől mentesen határozhatta meg a támogatandó területeket, a pályáztatást és döntés-előkészítést a regionális fejlesztési ügynökség bonyolította le, a projektek kiválasztásáról pedig a regionális fejlesztési tanács hozhatott döntést. A PHARE Kísérleti Program összességében a régió stratégiai fejlesztési irányaihoz illeszkedő programnak tekinthető, Békés megyében 13 projekt valósulhatott meg összesen mintegy 241 millió forintos támogatással, és közel 800 millió Ft-os összköltséggel. A területfejlesztés egy nagyszabású dolog Egy felzárkózási kényszerben lévő térségnek egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés. Ha felmértük helyzetünket, ha meg fogalmaztuk a fejlődési irányokat, ha számba vettük a rendelkezésre álló forrásokat, s ha meghatároztuk a mindenki számára elfogadható, betartható játék- szabályokat, ha kiírtuk a pályázatokat, s ennek nyomán elindultak a beruházások, amelyek később az itt élő embereket szolgálják - akkor mindezt joggal nevezhetjük területfejlesztésnek. A honi területfejlesztés magán viselve mindennapjainkat, szinte állandó változásban volt és van. Az utóbbi időben határozottan erősödni látszik a régiós területfejlesztési tanácsok feladat- és hatásköre - s ma még nagy kérdés, hogy 2007. január elsejétől Magyarország hány fejlesztési régió lesz a brüsszeli döntéshozók szemében. Ha Békés megyei viszonylatban visszatekintünk a területfejlesztés elmúlt egy évtizedére, akkor, ha elégedettek nem is, de elégedetlenek semmiképpen nem lehetünk. Mert bár mindig lehetett volna többet és jobbat tenni, ám a területfejlesztés révén megvalósult beruházások összértéke - beszámítva más források felhasználását is - több tíz milliárd forintot tesz ki. A területfejlesztés életünk része. Tágabb értelemben folyik települési, kistérségi, megyei, régiós, valamint országos és európai uniós szinten. A most zajló I. Nemzeti Fejlesztési Terv lényege sem más, mint a területfejlesztés. Külön öröm elmondani, hogy ebben a tekintetben Békés megye nagyon jól szerepelt, a megszületett döntések nyomán eddig a 40 milliárd forinthoz közelít az elnyert források nagysága, amellyel az egy főre jutó elnyert pénzösszeg tekintetében országos elsők vagyunk. Szakembereink gőzerővel készülnek az eddiginél is jóval nagyobb forrásokat biztosító II. Nemzeti Fejlesztési Terv térségi projektjeinek kidolgozására. Mindez közép- és hosszabb távon a modernizációnkat biztosítja, amely záloga a fejlettebb térségekhez történő felzárkózásunknak. Egy évtizedet visszafelé tekintve tudjuk, s jó egy évtizedet előre nézve látjuk: a területfejlesztés egy nagyon nagyszabású, összetett'és sok- szereplős darab, amely több felvonásból áll. És mi ennek vagyunk hol a fő-, hol a mellékszereplői. De mindenképpen cselekvő részesei. A Tanács hatáskörébe utalt források 1996-2006 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 A ;------------7-----------—..................... 1......, ....7...........>..........S........................... ....;....................— 77”-------------1.................................. / j ÍÍ2SB P fi 1 |í gjpi J J J J a f Í ifirivB ....T; H i?TTg . 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. a Források évente (ezer Ft-ban)
