Békés Megyei Hírlap, 2006. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-01 / 77. szám
4 MAGAZIN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 1., SZOMBAT INTERJÚ Emberarcok Vitray Tamással Vasárnap este 19 órától a Békés Megyei Jókai Színház színpadán világhírű, nagytehetségű emberekkel találkozunk. A házigazda vitray tamás Kossuth-díjas, kiváló művész lesz. Vele beszélgettünk a rendezvény kapcsán. — Remélem, nem zavarom?- Hétfőn és csütörtökön tanítok, mára befejeztem, parancsoljon - szólt közismert udvariasságával.- A jótékonysági gálahangversenyről, az Emberarcokról szeretnék hallani.- „A rák ellen az emberért, a holnapért” kiemelkedően közhasznú társadalmi alapítvány gálahangversenyének második sorozatával mutatkozunk be Békéscsabán. Az alapítványunk huszonegy éves, igyekszünk segíteni azoknak, ■ akiknek csa- I ládjában meg- I jelenik ez a I rettenetes be- I tegség. A fellé- I pő művészek i között találjuk Tokody Ilona Kossuth-díjas, kiváló művészt, Kézdy György Jászai-díjas, érdemes művészt, Kállay Bori érdemes művészt. — A plakátokon szerepelnek még a többi hírességek. — Az opera- és operettirodalom legjobbjait hallhatják tőlük, de prózai műveket is. Fonyó Barbara, Teremi Trixi, Maros Gábor, Pándy Piroska, Gerendás Péter Liszt-díjas, Berkes János, Bozsó József, Káldy Kiss András, Riha Emil szerepelnek a kétszer 50 perces műsorban. A világbajnok magyar ugrócsoport produkciója is fantasztikus! (Jegyek a színházi szervezőben is kaphatók.) ■ B. Zs. HÍRESSÉGEK, SZTORIK Oszter a Kondorosi Csárdában Scholtz Endre festő mar sok neves színészt elcsábított a megyébe, hogy nyissa meg a kiállítását.- Sportot űzök belőle, hogy megszerezzem azt, akit szeretnék - mondta. - Avar Istvánt, Koncz Gábort már meghívtam. Kállai Fen bácsit is szeretném vendégül látni, főleg azért, mert endrődi születésű. Pár pillanatig úgy tűnt, Oszter Sándorról le kell mondania Scholtz Endrének, aki nem véletlenül ragaszkodott a színészhez. Oszter Sándor alakította Rózsa Sándort, ki illett volna hát jobban a Kondorosi Csárdában rendezett kiállításhoz. — Amikor felhívtam a művészt, azt mondta, tárgyaljak a menedzserével. Másnap már nem én telefonáltam, hanem Poliák Judit, mint az én menedzserem. így végül igent mondott Oszter Sándor, aki csak egy Scholtz-képet kért a megnyitóért. A szög persze kibújt a zsákból, gyorsan kiderült, hogy Poliák Judit csupán alkalmilag képviselte Scholtz érdekeit. Poliák Judit első kötetes békéscsabai író, akinek novelláit az érdemes művész tolmácsolta nemrég a kiállítás-megnyitón a népes közönségnek. (fgk) Elszámolta magát Pintér Tibor A Sziget Színház igazgatója autóval jött a társulata után múlt héten szombaton Békésre, hogy előadják A padlást. Az előadás késett. Pintér Tibor bevallotta a közönségnek, négy óra után indult Budapestről a hatkor kezdődő műsorra. S bár telefonon szóltak Békésről a rendőröknek, hogy lehetőleg ne kekeckedjenek a művésszel, már késő volt. Szarvasnál elkapták a zsandárok gyorshajtás miatt. Sőt, a végén több rendőr kísérte a művelődési házhoz a színész fekete sportautóját. Nem a sebesség miatt, hanem hogy ne késsen el még jobban, (y) Falatnyi ételtörténelem berényi disznótor Német hurka, tót kolbász, magyar toros káposzta Németek, tótok, magyarok körében különleges ünnep volt hajdanán a disznótor. Az a jó herényi disznótor, ahol a hurka német, a kolbász tót és a toros káposzta magyar — tartja a mondás a közép-békési városban. Papp Gábor A Mezőberényben élő három nép egyedi gasztronómiai kultúrát hozott létre, amelyet a mai napig élénken őriznek a településen. Csete Gyula, az Orlai Petries Soma Muzeális Gyűjtemény vezetője elmondta, hogy korábban a disznóhúsnak volt a legnagyobb becsülete. A vágás valamennyi nemzetiség körében nagy ünnepet jelentett. A szlovákok szalmával perzseltek, és az ételek készítésénél a frissen kisütött szalonna zsírját használták fel. A tót kolbász ugyanakkor fűszeresebb és lényegesen csípősebb volt, mint a magyar vagy a német. Érdekesség, hogy a szlovákok csak az 1920-as évektől készítenek disznósajtot, a szokást valószínűleg a németektől vették át. A németek a sok zsírt adó mangalicát tenyésztették, s a leszúrt állatot - egészen különleges módon - teknőben tapasztották, és nagyméretű asztalon bontották fel. A kolbászt disznógyomorba töltötték. Egyedi ételnek számított a velős kolbász, amelyet romlandósága miatt gyorsan el kellett fogyasztani. A magyaroknál nem volt nagy különbség a jómódúak és a szegényebbek között. Nyáron háromszor, télen kétszer étkeztek naponta. A disznótor itt is családi ünnepnek számított. Az „ölés” egy rátermett férfi dolga volt a rokonságból, aki a munkát is irányította. A szlovákokhoz hasonlóan szintén szalmával perzseltek és orjára, „gi- rincre” bontották a disznót. A kolbászkészítésre szintén nagy figyelmet fordítottak. A Városvédő és Városszépítő Egyesület minden évben rendez hagyományőrző disznótort. Dr. Kis János elmondta, hogy a jeles ünnepen Mezőberényben német hurkát, az átlagnál csípősebb kolbászt és toros káposztát készítenek, amelyhez friss szalonnából sült zsírt használnak. Az asztalra reggelire friss hagymás vér krumplival, ebédre orjaleves kerül. Gyakran a szlovákok és németek savanykás levesét is felszolgálják, amely - fogalmazott dr. Kis János — kifejezetten jólesik a nehéz ételek után. Az édesség mindig hájastészta. Gasztronómiai verseny A Honismereti Kör 1994-ben először rendezett borminősítő versenyt Mezőberényben, amely 2000-ben savanyúságversennyel egészült ki A megmérettetés előbb területi, majd kistérségi szintű eseménnyé bővült A hagyományosnak számító bor-, szárazkolbász- és savanyúságversenyt tegnap, lapzártánkkal egy időben rendezték a Petőfi Sándor Művelődési Központban, s idén a megyéi döntőnek is a város ad helyet MÍVES HÍMESEK. (a) Hímes világ címmel nyílt kiállítás Békéscsabán, a Munkácsy múzeumban. Az április 30- álg látogatható tárlaton a tojáscsodákban nemcsak gyönyörködni lehet, hanem a húsvét közeledtével akár ötleteket is meríthetünk. Felpezsdítenék Lökösháza életét- A lakosság bevonásával szeretnénk felpezsdíteni a település kulturális, közösségi életét - foglalta össze terveit Viszokai János országos hírű sütőmester, akit a napokban választottak meg a Lökösházáért Közalapítvány kuratóriumának elnökévé. A lökösi kenyér atyja kifejtette, hogy a megújult tagsággal együtt nagy lelkesedéssel vágnak bele feladataikba, melyek között az egész falut megmozgató programok mellett kiemelt szerepet kap a tehetséges fiatalok segítése. A tervek szerint egy köztéri színpadot is felállítanának. ■ (a) A festőművész is nagypapa, két kisunokájának otthon Gyurka hitvallás Az életben a legfontosabb mindig a család, ^gkés, nyugodt légkör, a kiegyensúlyozottság, a biztonság Gergő és Máté természetesen bármikor leveszi lábáról „Gyurkát”. Csutagyuri - így, egybeírva. Fogalom és műfaj, magas mérce, valódi érték: emberség és művészet. Alkotásaiból, ahogyan egész személyiségéből, a szeretet sugárzik. Unokáinak Gyurka. Niedzielsky Katalin- Gyerekkoromban semmi más nem érdekelt, csak a rajzolás. A barátaim úgy emlékeznek rám, a pici kölyökre, hogy mindig húztam magam mögött a hatalmas rajztáblát, mentem a szakkörre - meséli Csuta György festőművész. Minden játéknál fontosabb volt számára a színes ceruza és a kréta, nyolcadikban más nem jöhetett szóba, csakis a szegedi Tömörkény gimnázium. Pályáját grafikusként kezdte, mára országosan és nemzetközileg elismert művész. Mindkét leánya kiskorától sokat rajzolt, Edit egész életét a rajzolásnak szenteli. Az alkotói légkörbe született bele az idősebb Csuta lány, Éva két kisfia: Gergő hét-, Máté hároméves. Mint minden rendes nagypapát, bármikor leveszik a lábáról „Gyurkát”.- Imádják a műtermet, szeretnek rajzolni is, de nekik még fontosabb a kuctózás. Egy műteremben annyi minden található: asztalok, állványok, falhoz támasztott képek, ahol kuckókat lehet építeni és elbújni. Gergőn már látható, ügyes, jó a kompozíciós készsége. Kiváló érzéke van a rajzhoz, de még inkább a számoláshoz; hároméves korától már számolt, pedig senki nem tanította. Cseppet sem lepett meg Csutagyuri válasza arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb az életben.- A család! A békés, nyugodt légkör, hogy lássam a gyerekeim és az unokáim szemében a Csuta Györgyről köztudott: munkája a hobbija, hobbija a munkája. Az alkotás nem szorítható nyolc órába, nem szabdalható fel munka- és szabad időre. Szép, de veszélyes életforma; sokszor fárasztó, önpusztító lehet. A művésztelep jelenti a pihenést, a kikapcsolódást, a feltöltődési, amikor elutazik ittkiegyensúlyozottságot, a biztonságot, hogy nyugodtan itthon hagyhatom őket pár hétre. S természetesen nagyon fontosnak tartom az egészséget, a műveltséget, a baráti kapcsolatok ápolását. honról. Az idén Kínába készül. A mai világban magas művészi és erkölcsi mércével élni és alkotni nem könnyű. Ars poeticája szerint nem is lehet másképp, kizárólag kiegyensúlyozott, szeretetteljes családi háttérrel; ahonnan az ember erőt, hitet merít. Szavait 33 év boldog házasság hitelesíti. Művészi hivatás és hobbi különválasztható? * i A A
