Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-06 / 55. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14—16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Az egyéni vállalkozók járulékai határidő Egyéni vállalkozó olvasónk hallotta, hogy a korábbiakkal ellentétben idén január 1-jétől a saját járulékát is havonta kell megfizetni.- Az egyéni vállalkozók járu­lékfizetési határidejében való­ban történt módosítás 2006. január 1-jétől. Azonban nem mindenkire vonatkozik a havi járulékfizetés - bocsátotta előre Opauszki Éva, az APEH Békés Megyei Igazgatósága jogi és tájékoztatási osztály munkatársa. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók (ide tartoznak a nyugdíjasok is) a baleseti járulékot a tárgyévet követő január 12- éig kötelesek befizetni. Ez vo­natkozik a kiegészítő tevé­kenységet folytató egyszerű­sített vállalkozói adót (eva) választókra is. Az evás egyé­ni vállalkozók közül azok, akik tevékenységüket heti 36 órás munkaviszony mellett vagy nappali tagozatos tanul­mányaik mellett folytatják, továbbra is negyedéves gya­korisággal, a negyedévet kö­vető hónap 12-éig fizetik já­rulékaikat. Az összes többi vállalkozóra, vagyis a főfog­lalkozású és nem evás mun­kaviszonyosokra a tárgyhó­napot követő hónap 12-ei ha­táridő vonatkozik. Havonta négy százalék Az előírások szerint a főfog­lalkozású vállalkozók havon­ta négy százalék vállalkozói járulékot is állnak. A tételes egészségügyi hozzájárulás fi­zetésére kötelezett egyéni vál­lalkozók saját hozzájárulásu­kat havonta, a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedig napjáig kötelesek minden esetben megadni. Változás m Meghívó Erdős Norbert Fort Sándor Erdős Norbert Köröstarcsa és térsége országgyűlési képviselője és vendége, Font Sándor a Gazda Tagozat elnöke fórumot tartanak „Változás 2006 - a Mezőgazdaságban" cfmmel. Helyszín: Köröstarcsa, Művelődési ház Időpont: 2006. március 8. (szerda) 18“ Szeretettel várok minden kedves érdeklődőt. Tisztelettel: <£-L. Erdős Norbert Békés, Mezőberény, Doboz, Bélmegyer, Csárdaszállás, Kamut, Kétsoprony, Köröstarcsa, Murony, Tarhos, Telekgerendás országgyűlést képviselője. tuMsrnmitt Negyvennyolc forinttal jött nehézség Minden fillért pontosan be kellett osztania a családnak 1989 szeptembere. Egy fi­atal erdélyi magyar lány­nak végleg elege lesz a Ceausescu-diktatúrából, ezért két és fél éves gyer­mekével, valamint 48 fo­rinttal a zsebében átszö­kik Magyarországra. Papp Gábor Bíró Erika 1989-ben, nem sok­kal a gyűlölt rendszer rövid és dicstelen haláltusája előtt me­nekült el Romániá­ból. A diktatúra né­hány hónappal ké­sőbb, decemberben omlott össze. A te­mesvári felkelés ki­terjedt az egész or­szágra, s a politikai fordulat után néhány nappal ki­végezték a Ceausescu házas­párt. A fiatal nő két és fél éves gyermekével nem akart mene­külttáborba költözni, s lelt is magának albérletet, igaz, a la­kás tulajdonosa kikötötte, csak akkor adja ki a szobát, ha Erika néhány napon belül állást talál. A munkára szüksége is volt, mert csupán pár forinttal a zse­bében érkezett az anyaország­ba. Először az akkori áfész illat­szerosztályán helyezkedett el, majd Gerlán felszolgálóként dolgozott. Eközben elkezdett olaszul tanulni.- Nem volt könnyű időszak. Minden fillért be kellett oszta­nom - emlékezett vissza. Bíró Erika a nehézségek és a nélkü­lözés ellenére sem kért soha egyetlen forint segélyt sem. Nyelvtudásának viszont ha­marosan hasznát vette, turis: tákat kalauzolt. Egy szeren­csés véletlennek köszönhető­en — a vendégek között volt egy va­dász — kezdett el későbbi hivatásá­val, vadászatszer­vezéssel foglal­kozni. Közremű­ködésével mára évente 250-300 külföldi jön Magyarországra. Eközben Erika édesanyja is követte lányát. A család min­dennél fontosabb volt számuk­ra. A szeretett nagyi ugyanak­kor csak nagy nehézségek árán, hosszú tortúra után, jó­indulatú emberek segítségé­nek is köszönhetően kapta meg a letelepedési engedélyt. Bármilyen furcsa is, a magyar törvények szerint, ha a gyer­■ Bíró Erika a ne­hézségek és a nél­külözés ellenére sem kért soha egyetlen forint se­gélyt sem. á Bíró Erika vállalkozása, a vállfaüzem immáron tíz embernek ad munkát. mek követi a szüleit, az család- egyesítésnek számít, amennyi­ben a szülő a gyermekét, az már nem. Többéves várako­zást követően végül ezt az aka­dályt is leküzdötték, és ma már az Erika édesanyjának tu­lajdonában lévő békési ingat­lan biztosítja a helyet pár éve elindult vállalkozásuknak, a vállfagyártó üzemnek. A hölgy jelenleg spanyolul tanul, közreműködésével számos hispán vendég érkezik ha­zánkba. Tíz embernek ad munkát- Egy pillanatra sem volt vi­tás, hogy Magyarországon akarok maradni - szögezte le Bíró Erika. Vállalkozásuk fő tevékenysége továbbra is va­dászatszervezés: Békés megye roppant népszerű e szenve­dély külföldi rajongói köré­ben. Ezzel párhuzamosan az említett vállfaüzemet is sikere­sen működtetik, amely, nem mellesleg, tíz embernek bizto­sít munkát. 1 Támogatják a Belencérest alapítvány A békési néptáncosokért Informatika a jövő útja számítógép Segíti a mindennapokat Békésen a néptáncoktatás immá­ron több mint egy évtizedes múlt­ra tekint vissza. Az elmúlt tíz év­ben felnőtt egy tehetséges gene­ráció, amelynek tagjaiból tavaly nyáron alakult meg a Belencéres Néptáncegyüttes. A névválasztás­ban tulajdonképpen a múlt és a jelen kapcsolódik össze, hiszen a Belencéres a település egy olyan területének elnevezése volt, ahol a visszaemlékezések szerint a fi­atalok az 1930-as években még házi bálokat tartottak. A megfelelő népviselet be­szerzéséhez, az utazásokhoz és az állandó kísérőzenészek szer­ződtetéséhez azonban komoly pénzügyi háttérre van szükség. Egyebek mellett ebben kíván segítséget nyújtani az együttes­nek a közelmúltban — szülői kezdeményezésre Lehoczki Mi­hály és Barna Zoltán koordiná­lásával - létrejött Belencéres Alapítvány. A szervezet elsősor­ban a helyiek - szponzorok, szimpatizánsok — összefogásá­ra alapoz, hiszen Békés jó hírét az országhatárokon belül és külföldön egyaránt öregbíthetik a sikeres néptáncosok. ■ R G. Három éve indult útjára az eMagyarország Ifjúsági Prog­ram, melynek keretében nem­rég a medgyesegyházi művelő­dési házban ifjúsági napot tar­tottak az informatikai tárca megbízásából. Tóth Dániel programvezető elmondta: nyáron a 14-18 éve­seknek szerveznek táborokat az ország különböző települé­sein. Az évközi rendezvények hetente három helyszínen zaj­lanak, amit régiók szerint vá­lasztanak ki. Mindez azért fon­tos, mert egy korábbi felmérés szerint azok a fiatalok, akiknek nincs számítógépük, nem jár­nak teleházakba, úgy vélik, hogy ilyen ismeretre nincs is szükség. A cél ezen a gondolko­dásmódon változtatni, megis­mertetni a fiatalokkal, hogy az élet számos területén segítsé­get kapnak általa, fontos infor­mációhoz jutnak. Ezeken a na­pokon a játékos tanulás mellett technikai újdonságokkal is ta­lálkozhatnak. A medgyesi programon a környező községekből is sok ér­deklődő vett részt. ■ H. M. Mindegy hova utazik Szombati, csak ne hallja a hangját rádió Élő adásban, a szemébe nézve szavaltak a leggyönyörűbb érzésekről, a szeretetről, a tisztességről Miután végez a Csaba Rá­dió reggeli műsorában, a Békés Megyei Rendőr-fő­kapitányságon folytatja a napját sajtóreferensként Szombati Andrea. Fekete G. Kata — Gyerekkorában milyen fog­lalkozás érdekelte? — Apukám miatt autószerelő­nek készültem. Aztán szlovák­tanárnak. Majd geográfusnak. Ezt a csabai egészségügyi szak- középiskolának köszönhetem, ahol egy nagyon szigorú - ma úgy mondanám: határozott — tanárnő tanította a földrajzot, Babósné Veress Amália. Ami néni tanított meg küzdeni a cél­jaimért. — Ezek után miért éppen rá­dió?- Véletlenül. Amikor érettsé­giztem, 1995 nyarán a Csaba Rádióba beszélő embereket ke­restek. Szándékosan nem mon­dom, hogy hírszerkesztőt vagy műsorvezetőt, mert egyiknek sem feleltem volna meg. így utólag furcsa, hogy kedvet érez­tem hozzá, mert mindig vissza­húzódtam, a szomszéd bácsi­nak is féltem köszönni. — Melyek a legmaradandóbb élményei munkájából?- A rádiózás tele van szép él­ményekkel. A hallgatók nagyon őszinték. Egyszer adásban ar­ról beszélgettünk, hogy felhív­juk Uhrin Benedek bácsit, vagy személyesen készítsünk inter­jút. Ekkor valaki írt egy sms-t, hogy neki teljesen mindegy, hogy a Szombati hová utazik, csak jó darabig ne hallja a hangját. Ilyen is kell, egyen­súlyban tart. A másik meghatá­rozó élményem az volt, amikor Szerencsi Hugó színművész egy Simonyi Imre-verset mon­dott el nekem. Élő adásban vé­A rendőrök megszállottak, hétvégén is dolgoznak Szombati Andrea rendőrségi munkája miatt jogot tanul. -A rendőrségi kommunikáci­óban amit lehet „civilesltünk”. Ahhoz viszont, hog}> ne csak érthetően, hanem szakszerű­en is fogalmazzak, kell a jog. Most a kollégák segítenek, órákat szánnak rá, hogy kér­déseimre válaszoljanak. Mel­lesleg a rendőrök nem annyi­ra merevek, mint amilyennek tűnnek. Inkább megszállot­tak, hétvégén is dolgoznak, ha be vannak osztva, ha nem - fogalmazott a sajtóreferens. gig a szemembe nézve szavalt a leggyönyörűbb érzésekről, a szeretetről és a tiszteletről. Sajnos Hugó bácsi már nincs közöttünk, ahogy Kalapos Laci bácsi hangját is csak felvételen őrizhetjük.- Párja is rádiós...- Igen, tíz éve talál koztunk először. Akkor egyikünk sem akart semmit a másiktól. Aztán 2004 nyarán megfordult a vi­lág. Nem a legegysze­rűbb, mégis tökéletes a kapcsolatunk, bár ő Pesten dolgozik, én pe­dig Csabán - fogalma­zott SZOMBATI ANDREA.

Next

/
Thumbnails
Contents