Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-04 / 54. szám
2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 Beszélgetős esték: az egészség Barangolások a tudomány és a kultúra szigetein címmel téli beszélgetős estéket tartottak nemrég Medgyesbodzáson. A Med- gyesbodzás-Gábortelep Baráti Kör és a művelődési központ által szervezett egészségügyi ismeretterjesztő előadáson dr. Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvosa tartott előadást a Betegségek megelőzése és egészségtudatos magatartás címmel. Laduver Ferenc, a baráti kör elnöke, az ÁMK igazgatója reméli, hogy rendszeressé válnak az ilyen előadások. ■ H. M. Torkos csütörtök napja, kétféle megközelítésben Búcsú a költőtől, vigasz a versben Újházy László 1945. április 12-én született Jánoshalmán, a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, továbbtanulása származása és politikai állásfoglalásai miatt meghiúsult. A hatvanas évek vége óta publikálta verseit napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Jlárom önálló kötete (Kövek között, 1981; A béke jegyében, 1985; Hold alatt repülő szekér) jelent meg és tucatnyi antológiának volt a résztvevője. 1975 óta élt Békés megyében, előbb Battonyán, majd 1983 óta Békéscsabán. Gyakori szerzője volt a Békés Megyei Népújság Köröstáj rovatának, dolgozott az Új Auróra munkatársaként, az elmúlt években a Bárkában érezhette leginkább otthon magát, 2001-ben az elsők között részesült Bárka-díjban. Nincs még egy éve, hogy tizennégy Békés megyei írótársa, hatvanadik születésnapja alkalmából a verseit elemző, méltató kiadvánnyal lepte meg Újházy Lászlót Civü gesztus volt ez, de túlmutatott az alkalmi baráti köszöntőn. Azért hoztuk létre, mert úgy éreztük, hogy sem a múltban, sem a jelenben nem részesült érdemeihez illő megbecsülésben költészete. S ha ezt jóvá tenni nem is tudjuk, talán erőt adhatunk neki a további alkotómunkára. Olyan költő volt, aki vallotta, hogy „nyelvünk, hazánk csak egy van, / mint édesanyánk”, aki még hitt „a szavak mágikus erejében”, s aki tudta, hogy „a való világba világosságot / csak kemény szavak vágnak”. Kemény világban nehéz életet élt, legyen neki könnyű a jánoshalmi föld. Mi pedig őrizzük meg az emlékét, és vigasztalódjunk majd, ha másképp nem tudunk, hát épp versei által. ■ Elek Tibor kérre tették és ágyastól kivitték a határba, ott egy dűlő- fóid közepére tették. Hajnalban, a hideg józanító hatására fölkelő ember igen elcsodálkozott, hogy hol van. Társai az út fái mögül lesték, mit csinál.- Az időszak legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással társul a dőre-, vagy Bakkusz-járás. Idetartoznak a megszokott bálteremben vagy házaknál előadott, dramatikus halottas, betyár-, vagy lakodalmas játékok, melyeket mi is felidéztünk szombaton a Szélrózsa együttes egyórás gálaműsorával - számolt be büszkén a szokások átörökítésében beállott szünet utáni új időszámításról Harangozó Imre. Újkígyóson farsang idején a szekér helye sokszor a pajtatetőn volt. Éjszaka a szekeret szétszedés után fólhordták a dohánypajta vagy az istálló tetejére, és ott összerakták. El lehetett képzelni a gazda ábrázatát, amikor reggel meglátta szekerét a tetőn. Farsang farkán fölfüggesztik a törvényt, hogy egész és kerek maradhasson a világ. Ilyenkor az ünnepinél Is gazdagabb evés-ivás, tánc a jellemző. Más alkalommal egyik disznóvágásra készülő társuk portájára lopakodtak be éjszaka, és kihajtották helyéről a hízót, az ólba egy kecskét csempészve. Másnap hajnalban a kerítésen át lesték, milyen képet vágnak a böllérek a mekegő jószág láttán.- A farsangvégi és a nagyböjteleji szokások eleink csodálatos erkölcsi tartásáról mesélnek. Az ember együtt kell hogy éljen, lélegezzen az őt körülvevő világgal — intett az értékek megóvásának fontosságára Harangozó Imre. Földesi kapcsolatok A farsangfarki szokások színvonalas bemutatása vezette az elmúlt szombaton Újkígyósra a hajdú-bihari Földesről a Szélrózsa táncegyüttest, gyönyörű zsig- mond, a harmincéve működő együttes vezetője az előadásban most a tánc mellett a mas- karázás és — természetesen a farsanghoz illően — a mókázás mellett tette le voksát ÁRPÁSI ZOLTÁN szó, ami szó, a nagy ízutazás alaposan felkavarta a torkos csütörtök körüli vitát. S persze hozzásegített a gyomrok megtöltéséhez is, mégpedig kedvező áron. Marco Ferreri híres filmjének címét idézve: a nagy zabálás napja volt a tegnapelőtti. Az akcióba benevezett éttermek teltházat könyvelhettek el - haszon nélkül vagy minimális haszonnal. De él a remény, hogy akik egyszer jól érezték magukat féláron, azok talán legközelebb és gyakrabban is ajtót nyitnak a vendéglősre, akkor már teljes áron. DE térjünk vissza A vitához! Olvasom a lapokban, az interneten és a Magyar Turizmus Rt. közleményében, hogy mi indokolta a Nagy ízutazás akció torkos csütörtökhöz való kötését Eszerint a magyar néphagyományban és szokásrendben a farsang végét, a farsang farkát jelző három jeles nap: húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök. Bár a negyvennapos böjt hamvazószerdán kezdődik, de a következő napon még szabadott - sőt némely helyen kötelező volt - húst enni, a farsangi maradékokat elfogyasztani. Ezzel szemben - írják az egyházi lapok -, akik komolyan veszik a vallásukat, torkos csütörtök és néphagyomány ide vagy oda, szigorúan betartják a nagyböjtöt Vagyis, 1 hamvazószerdáig felfalják a farsangi maradékokat, hogy aztán húsvétig búcsút mondjanak a kulináris élvezeteknek. ha jól gondolom, torkos csütörtök ügyében a néphagyomány és a vallási előírás vívja a harcát. Nehéz megmondani, ki vagy mi lesz a győztes. Mint ahogy arról sincs adatunk, hányán kezdték nagyböjtjüket - a torkos csütörtök miatt — egy nappal később. Kétségtelen, szerencsésebb lett volna olyan időpontot, napot választani a Nagy ízutazásra, ami nem „lóg” bele a nagyböjtbe. A siker az ötvenszázalékos kedvezmény miatt akkor is borítékolható lett volna. most már mindegy. Torkos csütörtök volt, van és várhatóan lesz is. Örüljünk annak, hogy valami megmozdult a magyar vendéglátásban. Farsangfarki mulatságok megőrzik Újkígyóson nem engedik feledésbe merülni a hagyományt Farsang farka az esztendő legvidámabb és legbolondosabb napjai közé számított a hajdanvolt magyar falvakban. Maskarás, kormos ördögpofák jártak az utcákon, nyársaikkal a lányok szoknyáját emelgették a fonóházakban. Csiszér Áron — A régi újkígyósi legények, ha olyan lányt találtak, aki nem ment férjhez ezen a farsangon, bár rajta volt a sor, csúfságból tüsköt húztak az ablaka alá — idézte föl nem kevés derültséggel a régmúlt szokások egyikét harangozó imre néprajzkutató, aki az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola elnökeként kísérletet tett az eredeti farsangi hagyományok feltámasztására. — A házasemberek ugyancsak egymást ugratták. Mesélik, hogy a kocsmában leitatott társukat hazakísérték, lefektették a kiskonyhában, majd mikor már mélyen aludt, szeAJANLO Jobbá tenni az életet könyv Őszentsége, a XIV. dalai láma könyveinél már megszokhattuk, hogy a kötetekből egy felejthetetlen ember alakja rajzolódik ki. Nincs ez máshogy a Múlandóságról című műben sem. Ahogyan írásaiból látszik, Őszentsége nem csupán egy szigorúan vallásos ember, hanem ízig-vérig modern is, aki rávilágít, hogy a tudomány nélkülözhetetlen út az „isteni” kutatásához. A kötet elolvasása segíthet, hogy jobban megbecsüljük az egyébként hitványnak, lényegtelennek, szürkének tartott életünket, és megfelelően felkészülhessünk a következőre. Tenzin Gyatso kétszáz oldalon okítja, hogyan tehetnénk jobbá napjainkat (y) A Kispálra emlékeztet cd A napokban kerül a boltokba a 30Y új korongja Csészényi tér címmel. Pécs feltörekvő ifjú titánjai főleg az alternatív zenekedvelők között váltak ismertté az elmúlt öt év alatt. A zenekar vidéki klubok, nyári fesztiválok és egyetemi rendezvények állandó meghívottja. Zenéjüket sokan a Kispál és a Borz világához hasonlítják, akikkel nemcsak „fóldik”, hanem jó barátság is fűzi össze őket. Többek között a Kispál és a Borz turnéján vendégeskedtek már, sőt a Kispál 2004. december 11-ei lemezbemutató koncertjén, a Petőfi Csarnokban háromezer néző előtt a 30Y melegítette be a terepet, (y) JEGYZET A tíz negyedéves hallgató mellett három tapasztalt színész Is részt vett a hétfői előadásban. Tízperces vastapssal ünnepeltek végeztek A színházművészeti hallgatók elköszöntek A Csak egy szög című előadással búcsúztak el a békéscsabai Fiatal Színházművészeti Szakközép- iskola hallgatói a közönségtől hétfőn. Még nem tudni, kinek hogyan alakul a sorsa. Fekete G. Kata A Békés Megyei Jókai Színház mellett működő Fiatal Színház- művészeti Szakközépiskola vizsgaelőadásra szóló meghívójában minden diákról közölnek egy komoly és egy mosolygós fotót. Aklan Szilvia, Czitor Attila, Dénes Gergely, Gál Zsuzsa, Kányádi Szilárd, Kisfalusi Tímea, Mihály Dóra, Tápod Antal, Ürögdi Katalin, Vecsernyés Nóra búcsúzik a hallgatói jogviszonytól. Legalábbis Békéscsabán. Többen tervezik, folytatják a tanulmányaikat. — Van, aki nem marad Magyarországon, vágyik vissza a Hargitára - mondta Jancsik Ferenc színművész, osztályfőnök, amikor a diákok jövőjéről beszélgettünk. Hozzátette: nem irigyli a fiatalokat. Régebben a gyakornokok még valóban bizonyíthattak. A főiskolán végzetteket évekre elhelyezték egy vidéki társulathoz, ahol beletanulhattak a szakmába. Ma már a meghallgatás a bevett szokás. Van olyan diák, aki már három-négy-öt ilyen megmérettetésen vett részt. Szomorú, de a fordulók nem feltétlenül a talentumról szólnak.- Talán a másik osztályfőnök, Kovács Edit színművész nevében is mondhatom, ez volt az egyik legjobb, legtehetségesebb osztályom. Ezt a kétrészes, zajos előítéletet Kaposváron hatvanan adták elő, Békéscsabán tizenhármán. A négyórás darabot kétszer 45 percre húztuk meg úgy, hogy minden jelenet megmaradt. Megérte a munkát, igaz, elfogult vagyok. A nézők viszont nem azok. Tízperces vastapssal ünnepelték a „gyerekeket”, és nem csak a hozzátartozók és a barátok - mondta Jancsik Ferenc. h r * < i t
