Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-03 / 53. szám

2006. MÁRCIUS 3., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 15 ORVOS TUDOMÁNY „Ne legyen stigma a rák!” mammográfia Egészséges települések Békés megyében Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fe­lesége a közelmúltban több Békés megyei intéz­ményt is meglátogatott, a békéscsabai Réthy Pál kórházban például a mammográfiás szűrő­részleget tekintette meg. Beszélgetésünk során kiderült, Klára asszony az Egészséges Településekért Alapítvány el­nökeként és családanyaként is szívén viseli a rákmegelőzés propagálását.- Az Egészséges Települése­kért Alapítvány 2005-ben ala­kult civil szervezet, mely az egészség és az élet minőségé­nek javítását a közösségek és egyének alakító közreműködé­sével kívánja megvalósítani — tudtuk meg Dobrev Klárától, aki így folytatta: — 2005-ben összesen 41 millió forinttal tá­mogattuk azokat a városokat, községeket, falvakat, amelyek sikeres pályázati programot nyújtottak be lakóik egészsé­gének fenntartása érdekében. A települési egészségterv pá­lyázatra 145 település jelent­kezett színvonalas munkák­kal, összesen 229 millió forint támogatási igénnyel. Békés megyében Csanádapáca (778 000 Ft) táplálkozás- és moz­gásprogramokra, Pusztaföld­vár (300 000 Ft) reformkony­hára, Okány (565 680 Ft) kosárlab­dapálya felszere­lésére, Csorvás pedig (532 000 Ft) szánkódomb felújítására, tan­konyhára, sport­eszközökre kapott támogatást. Nagyon fontos tudatosítani, hogy az állam nem tud helyet­tünk egészséges lenni. Az ál­lam biztosítja a lehetőséget a megelőzésre, mint ahogyan például itt Békéscsabán is a mammográfiás szűrőközpon­tot, az pedig, hogy éljünk ezekkel a lehetőségekkel, az bizony ránk marad. Úgy gon­dolom, hogy a civil szerveze­teknek nagyon komoly szere­pük van abban, hogy a köz- gondolkodás e tekintetben is megváltozzon. Az egészségün­kért elsősorban mi magunk vagyunk a felelősek, nem tud­Dobrev Klára a képalkotó diagnosztikai osztály korszerű gépeit szemléli a kórházigazgató, Szabó Terézia (balról) társaságában. ■ Ma Magyarországon nincs olyan család, melyet valamilyen módon ne érintett volna a rákbeteg­ség. ja más ezt a felelősséget átvál­lalni. Az, hogy elmegyünk-e a szűrővizsgálatra, hogy ho­gyan élünk, mit eszünk, mennyit mozgunk, mind­mind azt befolyásolja, hány évet élhetünk egészségesen. Az orvosok mindig csak ezek után jönnek — hangsúlyozta az alapítvány elnöke a csabai kórházban.- Azt hiszem, ma Magyaror­szágon nincs olyan család, me­lyet valamilyen módon ne érin­tett volna a rákbetegség. Mégis úgy érzem, hogy rákbetegnek len­ni nálunk egyfaj­ta stigma. Szé­gyelljük ezt a kórt. Míg más betegségről nyu­godtan tudunk beszélni, addig a rákról nem, az elől valami miatt elbújunk. Márpedig nem lehet valamivel úgy szembeszállni, hogy időn­ként még a nevét sem merjük kimondani, nem merünk szem­benézni vele. Ezért is fontos er­ről sokat, sok he­lyen beszélni, vál­toztatni a közgon­dolkodáson. A mellrákszűrő kampány eredmé­nyeként az elmúlt három-négy évben 30-ról közel 60 százalékra nőtt a szűrésen megjelent nők aránya, s ez bizony éven­te több ezer nő életének meg­mentését jelentheti. A mell­rák, mely a vezető halálok volt a nők körében a rákbeteg­ségek közül, visszaesett a harmadik helyre. Nem azért, mert kevesebb a megbetege­dés, hanem azért, mert töb­ben mennek el a szűrésre, időben észreveszik a bajt, és a mellrák — mint tudjuk - ilyen esetekben 90 százalékban gyógyítható. Úgy hiszem, a ■ A mellrák, mely a vezető halálok volt a nők körében a rákbetegségek kö­zül, visszaesett a harmadik helyre. A helyi közeg is meghatározó Nagyon fontos, hogy az embe­reknek legyen kivel megoszta­ni a problémáikat, kibeszélni magukból a gondjaikat. Az általános közhangulat mel­lett a helyi közeg is meghatá­rozó. Nem az rontja a hangu­latunkat, amit a tévében lá­tunk vagy az újságban olva­sunk, hanem az, hogyha nincs ezt kivel megbeszélni, ha magányosak vagyunk. Én nagyon hiszek a közösség szerepében, ha összeáll né­hány egymásra figyelő ember, csodákra lehetnek együtt ké­pesek - hallhattuk Dobrev Klárától közbeszéd, a közgondolkodás is változott, itt van például rajtam is ez a rózsaszín kar­kötő, amiből ös­szesen alig mer­tünk tízezret ren­delni tavaly au­gusztusban, félve attól, hogy merik- e majd az embe­rek hordani. Most több mint 40 ezer el­adott darabnál tartunk. A Ma­gyar Postán lehet kapni egy feláras bélyeget, améllyel a mellrákkutatást lehet támo­gatni. Három hónap alatt 2,6 millió forint gyűlt össze csak ebből a pici dologból. A Kiske- gyed újság vásárlásával 10 fo­rinttal támogatta mindenki a mellrák elleni küzdelmet: 7 és fél millió forint gyűlt össze három hónap alatt. Tehát azt látom, hogy ezeknek a nagy kampányoknak igenis van olyan hatása, hogy az embe­rek egy picit elkezdenek gon­dolkodni, beszélni a dologról, s ez az első lépés. Természete­sen megvannak a korlátáink is. Azt lehet látni, hogy a szű­rőprogramokon a nagyváros­okban, ahol csak el kéne sé­tálni a rendelőig vagy felülni egy-két megállóig, ott keve­sebben mennek el, mint olyan pici községekben, ahol esetenként több tíz kilométert kell utazni a vizsgálat helyszí­néig. HÍREK A KÓRHÁZ ELETEBOL Szemészeti rendelés A Réthy Pál kórház-rendelőin­tézet tájékoztatja betegeit, hogy a szemészeti szakrendelésen délutáni rendelést iktatott be. Reggel fél nyolctól 16:30 percig várjuk betegeinket Ezzel a megnyújtott rendelési idővel szeretnénk kedvezni azon be­tegeinknek, akik munkájuk vagy egyéb elfoglaltságuk mi­att a délelőtti rendelést nem tudják igénybe venni. Sikeres ISO-ellenőrzés A napokban zajlott le a Réthy Pál kórházban az az audit-ellenőrzés, mely az ISO minőség-ellenőrző rendszer része. Az évente ismétlődő vizsgálat idén is sikeresen zárult, jgy az öt esztendeje elkezdődött folyamat töretlen marad. A kórház a szigorú ISO rendszer szerint műkö­dik tovább. Füst nélkül Az egészséges munkahely cím elérése érdekében új szabály lép életbe a csabai kórházban - tudatta dr. Sza­bó Terézia főigazgató. A ren­delkezés szerint az intéz­mény területének azon része­in, ahol a betegek tartózkod­nak, valamint a betegek köz­lekedési útvonalain (így a be­járatoknál is) tilos a dohány­zás. A végső cél, hogy belát­ható időn belül az egészség- ügyi intézményt teljes egé­szében füstmentessé tegyék. A laboratórium elemez A vastagbélrák - programban résztvevő páciensek ugyan­csak a háziorvosnak adják le a mintát, majd pedig a kórházi laboratóriumban kielemezzük azokat. Visszajelzést a negatív esetek is kapnak, akiknél pe­dig a székletben rejtett vérzés­re utaló jelet vagy fehérjét talá­lunk, azokat további vizsgálat céljából kolonoszkópos vizsgá­latra hívunk be. így felfedezhe­tőek azok a kisebb bélpolipok is, melyekből rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. A vastagbélrák kialakulásának folyamata akár 8-10 évig is tarthat, amikor a beteg tünet- és panaszmentes, s csak a székletből derülhet ki a lap­pangó betegség. Ezért nagyon fontos és hatékony is a szűrés. Ez idáig a programban több mint 600 ember vett részt, akiknek közel 7 százalékát kel­lett kolonoszkópiára behívni. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu Az idejében felismert betegség kielégítően gyógyítható! MEGELŐZÉS A mellrák mellett a vastagbélrákot is eredményesen szűrik a veszélyeztetett korosztályoknál A békéscsabai kórházban ko­molyan veszik a megelőzést, így nagy gondot fordítanak a rákszűrések szervezésére. A méhnyakrák és a mellrák szervezett szűrése mellett nemrégiben — az országban az elsők között - megkezdődött az érintett korosztály vastag- bélrák-szűrése is. Minderről a vizsgálatokért felelős szakem­berekkel, dr. Borbola Györg­gyel, dr. Boros Zoltánnal és dr. Szűcs Zoltánnal beszélget­tünk. A behívásos alapon működő szervezett mammográfiás szű­rés 2004 óta működik. A klini­kai mammográfia — olyan asz- szonyokon, akik betegségük miatt szorultak a vizsgálatra — már a 80-as évek óta létezik, ám ezt külön kell választani a rákmegelőző programtól - tu­datta dr. Borbola György radio­lógus főorvos, majd így folytat­ta: — A szűrés a 45—65 év kö­zötti korosztályt érinti. Ez idá­ig a behívottak (7065) 54 szá­zaléka (3828) jelent meg a vizsgálaton, s ez az arány jobb, mint az országos átlag. A leg­többen a 60-65 év közötti kor­osztályból jöttek el (1703), a legkevesebben pedig a 45-49 év közöttiek közül (622). Az összes megvizsgált nő közül 356-ot hívtunk vissza (9,3 szá­zalék), műtéti javaslat pedig 34 esetben történt. A szűrést kétévente meg kell ismételni. Nagyon fontos tudni, hogy az emlőrák a jól gyógyítható rák­betegségek közé tartozik. Ha a páciens még a betegség korai stádiumában - amikor nincs panasz és tünet - érkezik hoz­zánk, akkor jó eséllyel gyógy­ulhat meg. Ez a fajta vizsgálat jár egy pici kellemetlenséggel, ám ez csupán rövid ideig tart, s az eredmény bizony életmen­tő is lehet. Boros Zoltán, szülész-nő­gyógyász főorvos elmondta: a méhnyakrákszűrésre a rend­szeres nemi élet kezdetétől szükség van. A szűrés hazánk­ban már a 60-as évek óta elér­hető, ám ez nem szervezett formá­ban működött. 2004 óta az ÁNTSZ a 18 év feletti nők szá­mára megkezdte a szűrésre invitá­ló levelek kikül­dését. Békéscsa­bán két szakrendelőben zajlik a vizsgálat, s 2004-ben 5 ezer 400, míg tavaly 6, ezer 200 szű­rést végeztünk el, ami az érin­tettek 25-30 százalékát jelenti. Széles körben kell propagálni ezt a lehetőséget, hiszen az idő­ben felismert rosszindulatú el­változás jó arányban gyógyít­ható. Az elmúlt évben 150 eset­ben kellett visszahívni azokat, akiknél valami gyanúsat ész­leltünk, s 10 százalékuknál be­avatkozásra, operációra is sor került.- Annak érdekében, hogy minél többen jussanak el a szű­résre, évente több alkalommal is „kitelepülünk” a Békéscsaba környéki községekbe, 'ahol helyben végezhetjük el a vizs­gálatot. Emellett mindazok a nők, akik még nem kaptak be­hívólevelet, de szeretnék elvé­geztetni a szűrést, azok beutaló nélkül a kórház onkocitológiai állomásán (az új épületben) hétköznaponként 8 és 13 óra között jelentkezhetnek vizsgá­latra. Dr. Szűcs Zoltán, a vatagbél- rák-szűrő program kórházi ko­ordinátora. Mint mondta, a szervezett szűrés az elmúlt év második felétől kezdődött meg kórházban. Úttörőmunkát vé­geznek, hiszen az országban rajtuk kívül alig van olyan hely, ahol belevágtak egy ilyen programba. Békéscsabán 11 háziorvos vállalta a közremű­ködést, akik 50 és 70 év közöt­ti betegeik számára átadják a szűrésről tájékoztató anyagun­kat, egy kérdőívet, s a széklet­kazettát. ■ Békéscsabán két szakrendelőben zaj­lik a vizsgálat, s 2004-ben 5 ezer 400, míg tavaly 6 ezer 200 szűrést végeztünk el, ami az érintettek 25- 30 százalékát jelenti. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents