Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-24 / 70. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 24., PÉNTEK GYÓGYÍTÁS Speciális szakápolás kell! Az osztály patronálja a megyei ILCO Klubot, mely a sztómás betegek (kb. 170-en) segítésé­ben rendkívül nagy szerepet játszik. A sztómaviselők (művi bélkivezetéssel élők) fizikai és pszichés ápolása, segítségnyúj­tása - mely speciális sebészeti szakápolást igényel - sok eset­ben már a műtét előtt elkezdő­dik. Az elmúlt évben osztá­lyunkon 47 ilyen műtét történt. A műtétet követően már az in­tézetben megkezdődik a beteg vagy a hozzátartozó megtanítá­sa a sztóma ellátására, a segéd­eszközök használatára. A bete­gek kórházból való távozásával sem szakad meg a kapcsolat. Időszakonként végzett kontroli- vizsgálatokkal, valamint az ott­hon ápolás keretén belül törté­nik a betegek nyomon követé­se. ■ Deák Gyuláné sztómaterápiás nővér A sebészeti osztályon a tisztaság, a megfelelő higiénia biztosítása fon­tos a fertőzések elkerülése érdekében. MEGHÍVÓ. Március 30-án, csü­törtökön 15 órakor nyílik Ko­vács Anna Brigitta kiállítása a Pándy Galériában. Az alkotót bemutatja: Motyovszkiné Udva­ros Ida, nyugdíjas pedagógus. A műsorban közreműködnek: Lo­vász Mihály — gitár és Gál Gyu­la — klarinét. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu Az általános sebészeten alulfinanszírozott Ezek az osztályok kényszerből vesztességesek A hivatástudat és a jó munkahelyi légkör tartja az egészségügyi pályán a dolgozókat. A gyulai megyei kórház több mint 150 éves. Már az első' időkben előfordul­tak sebészeti beavatkozá­sok. Maga a sebészeti osztály önálló szervezeti egységként 1889-ben léte­sült, így az osztály Békés megye legrégebbi és leg­nagyobb tapasztalatokkal rendelkező sebészete. Az osztály jelenleg 70 ágyas, így gyakorlatilag a megye leg­nagyobb általános sebészete. Az ellátott lakosság létszáma 130 ezer, azonban a megyei se­bészeti osztály speciális felada­tokat is ellát, így a megye egész területéről jönnek ide betegek. Az évente elvégzett műtétek száma 2200-2300. Az osztály­hoz két integrált szakrendelés tartozik, ahol az általános sebé­szeti járó betegek ellátása fo­lyik. Működik egy proktológiai ambulancia is, ahol a végbéltá- ji panaszok miatt jelentkező pá­ciensek kivizsgálása, kezelése történik. Az osztály vezetője 2002 ok­tóbere óta dr. Ottlakán Aurél fő­orvos, aki Ph. D. tudományos fokozattal rendelkezik. A megyei sebészeti osztály­nak jelenleg 3 különálló műtő áll rendelkezésére. A 3 műtő közül az egyikben csak úgyne­vezett szupersteril beavatkozá­sok, elsősorban plasztikai mű­tétek történnek, amelyeket szakvizsgával rendelkező kollé­ga végez. Az osztályon jelenleg az osztályvezető főorvossal együtt 5 szakorvos és 5 rezi­dens (szakképzés alatt álló kol­léga) dolgozik. A szakorvosok mindegyike képes az osztály repertoárjában szereplő vala­mennyi műtét elvégzésére. A műtéti profil rendkívül széles. Ide tartoznak a pajzsmi­rigybetegségek, a gyomor, a vé­kony- és vastagbelek kóros fo­lyamatai, továbbá a máj, az epe és a hasnyálmirigy elváltozá­sai, a lép sebészete, az emlőda­ganatok, valamint a különböző típusú sérvműtétek. A leggyakoribb beavatkozás az epehólyag és epeutak műté­téi, ezekből évente több mint 600 eset fordul elő. Az epekö­vesség ugyanis népbetegség, a lakosság mintegy 20%-át érinti. Az epeműtéteket 1993 óta, egy­re növekvő számban laparosz­kópos úton végezzük. Ez az eljá­rás a köznyelvben „lézeres módszerként” ismert, azonban szó sincs lézertechnika alkal­mazásáról. Az endoszkópos, il­letve laparoszkópos eljárás so­rán néhány kicsiny hasfali nyí­láson keresztül speciális eszkö­zökkel történik a műtét. Ennek során, a közhiedelemmel ellen­tétben, nemcsak a kövek eltávo­lítást végezzük, hanem minden esetben kiirtjuk a beteg epehó­lyagot is. Fontos, hogy a beteg időben forduljon bajával se­bészhez, mert szövődményes esetekben (epeútkövesség, sár­gaság stb.) a laparoszkópos technika nem mindig alkalmaz­ható. A laparoszkópos műtétek egyre inkább meghódítják a se­bészet más területeit is, így ma már végzünk endoszkópos úton sérv-, rekeszsérv-, vakbél-, lép­és vastagbél-operációkat is. A rosszindulatú emlődaga­natok esetében egyre ritkábban végzünk teljes emlőeltávolítást, helyette előtérbe kerültek az úgynevezett szervmegtartó be­avatkozások, melynek során csak a rákos emlőrészletet érin­ti a műtét, illetve a hónaljárki nyirokcsomókat. A hónalji da­ganatos nyirokcsomók felisme­résére a műtét során, előzetes izotópos bejelölés után gamma­kamerát használunk. Osztá­lyunkon évente mintegy 160 vastagbélműtét történik, amely országos szinten is számottevő. Napjainkban egyre ritkábban kerül sor vendégnyílás (sztóma) kialakítására. Ezt a korszerű varrógépek teszik lehetővé. Ki­vételt csak a végbél legalsó har­madában elhelyezkedő rákos fo­lyamatok jelentenek. Nagy előrelépést jelent a kü­lönböző hasfali sérvek, de a lá­gyéksérvek műtétéinél is a szö­vetbarát műanyag hálók beve­zetése. A lágyéksérvek egy ré­szét laparoszkópos módszerrel operáljuk, a nagyobbik hánya­dát viszont hálóbeültetéssel, hagyományos módon oldjuk meg. Emlékezés a múltra Az igazi fejlődés a XX. század elején indult meg, ekkor meg­szaporodott az elvégzett műté­tek száma, jelentősen fejlesz­tették az eszköztárat, korsze­rű műtőt alakítottak ki és az akkori időkben szokásos min­denféle műtéti beávatkozást végeztek. 1986 óta csak álta­lános sebészeti betegeket lá­tunk el, különvált az uroló­gia, a baleseti sebészet, vala­mint a szájsebészet és az érse­bészet is. A tudományos munka Az ismertetett, igen kiterjedt mindennapi gyakorlat mellett osztályunkon tudományos munka is folyik. Igyekszünk minél több hazai és külföldi rendezvényen előadásokkal részt venni. Nagy súlyt helye­zünk az egyéni továbbképzé­sekre is, bár a központi meg­szorítások miatt egyre szűkülő anyagi lehetőségek ezt jelenté sen megnehezítik. A finanszí­rozásunk méltatlanul ala­csony. A szűrés életmentő Az utóbbi két évtizedben jelen­tősen megnőtt az emlő és vas­tagbél rosszindulatú dagana­tos megbetegedéseinek száma. Fontos, hogy a beteg időben, minél korábban kerüljön se­bészhez. E tekintetben nem le­het eléggé kihangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát. A népegészségügyi program ke­retében úgy tűnik, hogy erre egyre nagyobb lehetőség lesz erre, persze sok múlik a bete geken is. Nyílt levél A hazai sebészeti osztályok ve zetői nemrég megjelent nyílt le velükben hangsúlyozzák, hogy a sebészetek „általánosnak te kinthető vesztesége nem a hi­bás gazdálkodás, hanem a se bészet alulfinanszírozottságá­nak a következménye”. A ma­gyar egészségügy még jelenleg is európainak tekinthető szín­vonala elsősorban az egészség­ügyben dolgozók hivatástuda­tának és áldozatos munkájá­nak köszönhető. Meghatározó a nővérke személyisége, szaktudása, modora ápolás Átmenetileg csökken a beteg önellátó képessége, támogatásra szorul, kedvességre vágyik Az általános sebészeti osztályra érkező beteg — szinte kivétel nélkül — ápolóval, nővérkével talál­kozik először. Ez a találko­zás jelentősen befolyásol­ja, meghatározza az osz­tályról kialakított képet. E felelősség tudatában igyekszünk segítőkészen és mosolyogva fogadni a hozzánk betérőket. A műtéttel a szervezet egyensú­lyi állapota felborul, csökken a betegek önellátó képessége, át­menetileg ápolásra és lelki tá­mogatásra szorulnak. Betegeink ápolását igen ma­gasan képzett ápolói team vég­zi. Az osztályon dolgozó ápolók szakképzettségi aránya (a je­lenleg folyó beiskolázásokat is figyelembe véve - 2 fő) 100%. Az ápolói szakképzettséget te­kintve 5 diplomás ápoló, 1 sztómaterápiás szakasszisz­tens, 13 felsőfokú ápoló, 2 fel­nőtt szakápoló, 1 általános ápo­ló, 1 ápolási asszisztens dolgo­zik, illetve az osztályos szak- rendeléseken 2 felnőtt szakápo­ló, a járóbeteg-szakrendelésen 1 felsőfokú ápoló és 1 általános ápoló és asszisztens látják el a mindennapi munkát. Az osz­tályvezető ápoló egyetemi okle­veles ápoló, jelenleg a Semmel­weis Egyetem doktori iskolájá­nak hallgatója. Az osztályon rendszeresen történő gyakor­lati oktatás ke­retén belül egyetemi, főis­kolai, valamint felsőfokú kép­zésben részt vevő ápolóhall­gatók, szociális gondozók, ápo­lási asszisztens hallgatók, vala­mint ápolástani gyakorlatukat töltő orvostanhallgatók vesz­nek részt. Az osztályon 2 diplo­más ápoló végzettségű szakok­tató végzi és koordinálja a gya­korlati oktatási munkát. Az osztály minden évben részt vesz a gyakorlati vizsgáztatás­ban, mely a betegágy mellett történik az osz­A gyakorlati oktatási munka elismeréseként a Pándy Kálmán kórház oktató osztálya kitünte­tő címet tudhatjuk ma­gunkénak. tályon fekvő betegek bevo­násával, írás­beli engedélyé­vel. A gyakorlati oktatási mun­ka elismeréseként a Pándy Kál­mán kórház oktató osztálya ki­tüntető címet tudhatjuk ma­gunkénak. Az osztály szakdolgozói nyi­tottak az új eljárásokkal szem­ben. Az ápolási dokumentáció országos szinten az elsők kö­zött (1991-ben) az általános se­bészeti osztályon került beveze­tésre. Az ápolók is rendszeresen vesznek részt színvonalas elő­adásokkal helyi, területi, orszá­gos, valamint nemzetközi ren­dezvényeken, illetve publikál­nak szaklapokban. A kolléganők elvándorlása kismértékű. Közös programok­kal, gyakori beszélgetésekkel igyekszünk megtartani a jó munkahelyi légkört. Az osztályon fekvő betegek ellátásában, kényelmük bizto­sításában nagy szerep hárul az ápolókon kívül a betegszállítók­ra, takarítónőkre, adminisztrá­torokra is, akik a műtő munka­társaival szorosan együttmű­ködve hozzájárulnak a betegek elégedettségéhez. Az ápolási munkánk során célunk, hogy a beteg holiszti­kus szemlélete érvényesüljön, melynek során nem csak a be­teg testi problémáit, betegségét, fájdalmát, de lelki és szociális gondjait is figyelembe vesszük. Igyekszünk minél többet moso­lyogva, a betegek megelégedé­sére végezni munkánkat. ■ Raskovicsné Csernus Mariann osztályvezető főnővér

Next

/
Thumbnails
Contents