Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-03 / 53. szám

MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 3„ PÉNTEK VONALBAN VAGYUNK. Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14-16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Nem adták oda a panaszkönyvet bevásárlás Olvasónkkal csúnyán beszéltek egy üzletben, ezért panaszt szeretett volna tenni. A vásárlók könyvét azon­ban nem kapta meg. Vita abból kerekedett, hogy a férfi nem vett kosarat, hiszen csak egy doboz tejfölért ugrott be. A boltban az eladó ezt kifo­gásolta - jogtalanul. Az üzlet­ben ugyanis sehol nem tüntet­ték fel, hogy kosár használata kötelező, így a vevő sem járt el szabálytalanul, ha a kezében vitte a kiválasztott terméket. A panaszkönyvet pedig oda kellett volna adni, és nem szabadott volna arra hivat­kozni, hogy éppen nincs az épületben.- A vásárlót nem lehet ab­ban a jogában megakadá-. lyozni vagy befolyásolni, hogy a sérelmét jelezze - mondja a törvény. A vevő ezt szóban is megteheti, de sok­szor érdemesebb írásban megjegyezni a vásárlók könyvében. A könyv hitelesí­tett, számozott oldalakból áll, és minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló helyen lennie kell. Bírságot kiszabhatnak A kereskedő, aki a vásárlók könyvét szabálytalanul keze­li, a fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség intézkedésével, akár ötvenezer forintig terje­dő pénzbírsággal számolhat. A vásárló által tett bejegy­zést érdemben meg kell vizs­gálni és az intézkedésről tá­jékoztatni kell. A HÍRLAP UTÁNAJÁRT SMS számunk: (30) 4060-110 Nem mondják meg a perceket A Hungarotel miért nem hajlandó megmondani, hogy hány per­cet beszéltünk le az Otthon csomagokban? Azt állítják, nem tud­ják mérni. Akkor a telefonszámla a végén hogy jön ki? A telefonszámlán minden esetben fel van tüntetve, hogy ügyfelünk az adott hó­napban öszszesen hány per­cet telefonált az ingyen le­beszélhető percek terhére - mondta a cég munkatársa. — Arra pillanatnyilag való­ban nincs lehetőségünk, hogy a hóközi állapotokról információt adjunk. Az ada­tok nem titkosak és nekünk is célunk, hogy ügyfeleink kérdéseire válaszolni tud­junk, de éhhez még techni­kai fejlesztések szüksége­sek, amelyen már dolgoz­nak kollégáink. Elajándékozta, mégis fizet Az unokaöcsémnek ajándékoztam a lakásomat. A fiú a lakás­ban hatalmas közüzemi számlát halmozott fel, ráadásul az ille­téket sem fizette ki Most ki állja a cechet? Attól tartunk, olvasónk. Amíg ugyanis az ajándéko­zás illetékét nem fizeti meg az unokaöccse és nem vezetik át az ingatlan-nyil­vántartásban, hogy a la­kástulajdonos változott, hi­vatalosan levélírónké a la­kás. így ön felel az adóssá­gokért is. Végig Verecke híres útján történelmi út Zrínyi Ilonától Rákóczi Ferencig, Munkácsy Mihályig Visszakanyarodva az időben, a nagyságos, bujdosó fejedelem páten­se, majd a Tarpa hely­ségnévtáblát látva „a tal­pasok ezereskapitánya” ötlik hirtelen eszembe Vásárosnamény környékén. Both Imre Cirill betűs űrlapokat lök elénk a morózus, usankás határőr a kék-sárga zászló alatt. Három­negyed óra, mire eleget te­szünk a bürokráciának. Igaz, nem jó háromszáz esz­tendőt, de néhány évtizedet visszakanyarodunk az időben a ma Ukrajnához tartozó Kárpát- aljára érkezve is. Lepukkant Zsigulik százai, s kontraszt­ként jó néhány, forintban is több tízmilliós luxusjárgány közlekedik, nem éppen európai szabályok szerint a valamikori Bereg vármegye székhelye, Be­regszász utcáin. Útitársam Mácsai Sándor, a Politúrsz fantázianevű alkalmi, baráti utazási társaság vezetője, hiába kísérletezik rádiótelefon­ján. Sehogy se sikerül hívást kez­deményeznie, így nem tehetünk mást, a megbeszélt helyen vá­runk későbbi vezetőnkre, Hor­kai Sámuelre, a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium, illet­ve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátal­jai Magyar Főiskola óraadó taná­rára. Ötven-hatvan emberből ál­ló csoportosulás tülekedik a jár­dán egy bejárat előtt. Közelebb kerülve tűnik fel, hogy a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulá­tusának beregszászi ügyfélszol­gálati irodája előtt állunk. Ma­gyar szót hallani. Beszédbe ele­gyedve megtudom: nem öröm a kárpátaljai magyarságnak, hogy csak vízummal érkezhetnek az anyaországba! Amint beszélge­tőpartnerem, János szavaiból ki­derül, nem turistaként keresik fel hazánkat. Kőművesként, hat éve rendszeresen, Budapesten keresi meg családjának a bete­vőt.. Csikorgó fékkel áll meg egy sötétített ablakú Mercedes-cso- da, s legalább százötven kilós, borotvált fejű „üzletember” száll ki belőle, miközben rádiótelefon­ján oroszul üvölt. Háromnegyedes irhabundájá­ban szaporáz felénk Horkai Sá­E HELVEN ÁLLT PZ P HÁZ.MELVBEN \8PM FEBR 20-ÁN SZÜLETÉST MUNKÁCSY MIHÁLY Történelmi tú­ravezetőnk Horkai Sámuel (balra) Mácsai Sándorral. A hát­térben a munká­csi vár, s felül a Munkácsy Mihály szülőházának em­léket állító tábla. muel. Hamiskás mosollyal üdvö­zöl, aztán irány Munkács. Gátot érintve kiderül: itt látta meg a napvilágot Kovács Vilmos, a kár­pátaljai magyar irodalom egyik legjelesebb alakja. A Szinyák or­ma, majd a kétfejű sassal vívott harc szimbólumává lett, a bujdo­só fejedelem anyja, Zrínyi Ilona által 1685-1688 között sikerrel Ezeregyszáztizenegy esztendővel a magyarok után Mácsai Sándor 40-45 fős csa­patával 10 évvel ezelőtt a Mün­cheni Építőipari Biennálém uta­zott először. Azóta Firenzét, Rá mát, Lengyelországot is megjár­ták, s immáron negyedik esz­tendeje a történelmi Magyamr­HONSZERZÖ ÁRPÁD E HELVÜ7T PIHENNE KI NAGV ÚTJÁT SAS SZEME ITT VILLANT ŐSE HAZÁJA FELE ITT SZÜLETETT MUNKÁCSY MIHÁLV INNEN KELE ÚTRA. S ÚJ ESZMÉNYI HAZAT HODITA LANG ECSETE. állíttatta fi RAKOCZI-KORIH92NOV.I4 * vézó felirat felett a Rákóczi Kör által 1992-ben készíttetett em­léktábla állít mementót. A kocsiban - amit Horkai Sá­muel rendszeresen szekérnek nevez -, immár visszaúton, a 28 ezres, 47 százalékban ma­gyarok lakta Beregszász felé megtudom: az ukrán minimál­bér 332 grivnya (14 ezer 100 fo­rint). Egy grivnyát ugyanis 42,5 forint árfolyamon váltott még Munkácsra indulásunk előtt alkalmi üzletemberünk (egy jól fizetett középiskola igazgató keres ezer grivnyát, körülbelül 42 ezer forintot ha­vonta). Érthető hát, hogy a minimálbérből élők jövede­lem-kiegészítés után kénytelenek nézni, s éppen ezért erre­felé legfeljebb csak a fegyveres maffiózó folytat illegális tevé­kenységet. Más mindenki üzle­tel. Ki mivel tud: üzem­anyaggal, alko­hollal, cigaret­tával. Egy liter gázolaj ugyanis 80, míg egy liter 95-ös oktánszá­mú, ólommentes benzin 100—110 forinttal ol­csóbb a magyar áraknál. Egy doboz piros Marlboro 180 fo­rintba kerül, s 3,5 grivnyáért már egy fél liter vodkaként áru­sított szeszes italt lehet venni.- Ez már nagyon drága, az átlagembernek itt majdhogy’ megfizethetetlen - mondja 30 grivnyába kerülő, 7 decis vod­kakülönlegességeinket látva Beregszászon a magyarul meg­szólaló pénztáros kisasszony. Beregsuránynál újabb jó há­romnegyed óra, mire a vámel­lenőrzésig jutunk. A csomagtar­tóba bepillantó fiatal tiszthelyet­tes önként bevallott vodkáinkon túl mindössze annyit kérdez: „Cigarettát mennyit hoznak?” Értetlenül néz ránk, amikor be­valljuk, hogy nem hozunk! védett Munkács vára tűnik fel szemünk előtt. Úti célunk a Csil­lag hotel, a valamikori Árpád fe­jedelem, ma Béke téren találha­tó. Szemben az inasévei, s mos­tanság „ásító inasai” révén Bé­késcsabához is ezer szállal kötő­dő Munkácsy (Lieb) Mihály szü­lőházával, a valamikori sóházzal.' Szülőházának a cirill betűs Ká­sáig Trianon által elszakított ré­szeit veszik célba. A magyarok bejövetele után 1111 esztendő vei idén márciusban a Békés- csaba-Beregszász-Munkács- Ungvár-Vereckeihágó útvona­lon járnak „Mácsai magyarjai Kevesen tudják, hogy a gyulai 1848-49-es Hon­védtiszti Emlékhely dísz­tégla falába beépítették az aradi Szabadság-szo­bor posztamensének egy darabját. Szőke Margit- A gyulai 1848-49-es Honvéd­tiszti Emlékhelyet ezrek előtt avatták 1989. augusztus 22-én.- A honvédsereg Világosnál tette le a fegyvert, a honvédtisz­tek megtarthatták kézifegyve­rüket - mondta dr. Szigeti Zol­tán, aki az avatás idején a város egyik vezetője és a honvédtiszti- Kiket kértek fel az alapít­vány tagjainak? — Az emlékhely védnöksége 44 tagú volt, többek között Sík Ferenc, a Nemzeti Színház fő­rendezője, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője, Simonyi Imre költő, Koszta Rozália fes­tőművész, Nagy László és Táborszky László lelkész tagsá­gával. A kuratórium felhívással fordult a lakossághoz, támogas­sák az emlékhely létrehozását. A város 500 ezer forintot bizto­sított, közadakozásból több mint 4 millió forint gyűlt össze. alapítvány társelnöke volt. - Az alacsonyabb rendfokozatú kato­nákat a sarkadi fogolytáborban helyezték el, a tisztek többségét az oroszok augusztus 19-én hozták át Gyulára. A honvéd­tisztek lefegyverzésére augusz­tus 22-én került sor a vár előtti téren. Az esemény emlékére 1927-ben a váron bronztáblát helyeztek el. Közeledve a fegy­verletétel 140 éves évfordulójá­hoz, több fórumon, baráti be­szélgetéseken felvetődött, hogy szobrot, emlékkövet kellene ál­lítanunk. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága 1988. május 28-án úgy határozott, hogy em­lékhelyet létesít. Ennek érdeké­ben alapítványt hozott létre. Az aradi szobor egy darabja a gyulai emlékhelyen- A város egyik vezetőjeként Aradon rákéideztem a Szabad­ságszobor ügyére. A polgármes­ter elmondta, a mrpincében van, a katonaság őrzi Remény sem mit arra, hogy újra álljon Aradon a szobor. Felvetődött, alapjának egy darabját építsük be a gyulai emlékhelybe. Az aradi polgprmester díszdoboz­ba csomagolva adta át a már­ványdarabot 1990. március 15- én Gyulán, a honvédtiszti emlékhelynél Beépítettük a falába, a helyet bronztáblával jelöltük, amit azóta elloptak. A Békés Megyei Népújságban felhívás jelent meg, csekkel mellékeltünk. Kértük az olva­sókat, 10 forinttal járuljanak az építéshez. Volt olyan nap, ami­kor 75 átutalás érkezett. Az egyik szelvény hátoldalán ezt olvastuk: „Csak húsz forintot, mert ketten vagyunk az öre­gemmel”. Csonka Barna hang­versenyt adott, Bállá Tibor, Ká­dár József és Kiss László ková­csoltvas perselyeket készített a gyűjtéshez. Dr. Szigeti Zoltán: — Országos visszhangot váltott ki az összefogás a közös ügyért, ami napjainkban sajnos hiányzik. „Csak húsz forintot, mert ketten vagyunk az öregemmel” közadakozás Az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelyet a vár előtti fegyverletétel 140. évfordulójára emelték.

Next

/
Thumbnails
Contents