Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-23 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK TERULETFEJLESZTES Sikereink és lehetőségeink az Európai Unióban - 4. A környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás fejlesztése a Körös Komplex Programban Kéthetente megjelenő sorozatunk, amelyben szólunk az európai uniós támogatással megvalósult Békés megyei fejlesztésekről és a 2007. és 2013. közötti elképzelésekről, immár negyedik állomásához érkezett. Az előzőekben bemutattuk a megye 2004 óta elért európai uniós pályázati eredményeit és a következő hét évre tervezett fejlesztési keret- program prioritásai közül a közlekedési infrastruktúra és a gazdaságfejlesztést. Mai cikkünk a környezetvédelemmel, oktatással, egészségüggyel és szociális ellátással foglalkozik. A két hét múlva következő, egyben befejező részben a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elmúlt tízéves működésének legfontosabb történéseit és leglényegesebb eredményeit mutatjuk be. Környezetvédelem Ha Körös-vidék, akkor a vízgazdálkodás! Határokon átnyúló árvízvédelem A ma létező Körös-vidéki ármentesítés nemzetközi összehasonlítás szintjén is a legeredményesebbek közé tartozik. Az ármentesítések és a lecsapolások a biztonság és az egészségügyi feltételek megteremtésén túlmenően megsokszorozták a használható területek arányát. Az országhatáron átnyúló árvízvédelmi program keretében megteremtendő egy egységes integrált jelző rendszer az egész vízgyűjtőre kiterjedő módon (Berettyó és Körösök romániai és magyar területen egyaránt). Ezen kívül a meglévő hazai szükségtározók üzembiztonsági létesítményeinek és a kiépítetlen árvízvédelmi fővédvonalak fejlesztését tervezzük. Közös belvíz- és vízkészlet-gazdálkodás A programterület hazánk egyik leginkább belvízérzékeny térségének számít annak ellenére, hogy az elméleti belvízvédelmi kiépítettségi szint a legtöbb öblözetre vonatkozóan megfelelő. A kiépítettség és a mezőgazdaság által igényelt belvíz-mentesítési követelmények térbelileg egymástól elhatárolódnak. Az intenzív meliorációs és főművi fejlesztések az alacsony termőhelyi adottságú területeken valósultak meg, mintegy kiegyensúlyozandó az adott térség gazdasági hátrányait. A táj- és területhasználat új követelményeket támaszt a belvízrendszerekkel szemben. A belvíz-veszélyeztetettséget elsősorban a karbantartási és üzemelési színvonalban rejlő hiányosságok okozzák, melyeket mindenképpen orvosolni kell. A vízkészlet-gazdálkodási fejlesztésekhez szorosan kapcsolódik a vízminőségvédelmi program. Önálló projektként való szerepeltetését alátámasztja az a tény, hogy a nyári kis vízhozamú időszakokban a kis mennyiségű szennyeződések nagy koncentrációval vonulnak le a vízrendszereinkben, ezzel ellehetetleníthetik a vízhasználatot. A vízminőség szabályozására is alkalmas művi létesítmények (szakaszolók, tiltok, oldaltározók) építendők ki, amelyek a mennyiségi célokon túl a minőségi követelményeket is kielégítik. Az árvizek folyamatosan veszélyeztetik Békés megyét Hulladék- és szennyvízkezelés, ivóvízellátás A társadalom és a gazdaság hosszú távon fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen alapja a szennyezésektől mentes természeti és mesterséges környezet. A Körösök térsége fejlődésének lendületét meghatározóan befolyásolja a korszerű környezetgazdálkodás és környezetvédelmi infrastruktúra kialakítása. A környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében a környezetvédelmi infrastruktúrák területén a különböző szintű hulladékgazdálkodási tervekre épülő intézkedésekre van szükség. A térségben az utóbbi időszakban komoly lépések történtek az európai színvonalú környezetvédelmi infrastruktúra kiterjesztése terén, de még ezzel együtt is jelentős fejlesztések és intézkedések szükségesek ezen a téren. Kommunális hulladékgazdálkodási infrastruktúra-fejlesztés Szükséges a hulladékgazdálkodás komplex rendszerű tervezése, fejlesztése és megvalósítása, ami tartalmazza a hulladékok csökkentésének programját, a gyűjtés és szállítás korszerű rendszerének kialakítását, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, a szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozó ipari hátterének a kialakítását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációját, a teljes lefedettség alapján a térségi komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását Nagyon fontos feladat a hulladékszegény és környezetbarát technológiák elterjesztésének a szorgalmazása. Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésének infrastruktúra - fejlesztése A településeken képződő állati hulladékok régi rendszerű ártalmatlanításának (állati hulladék-temetők) megszűnésével komplex megoldás szükséges a képződő állati hulladékok gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására. Nagyon fontos feladat az állattartó telepeken képződő hígtrágya és almos trágya biztonságos tárolásának és hasznosításának a megoldása. A képződő veszélyes hulladékok ártalmatlanítása A térségben képződő veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása alapvetően megoldott. Gondot jelent a képződő veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, mivel azokat nagyobb távolságokra kell elszállítani, ami növeli az ártalmatlanítás költségeit. Ezt figyelembe véve szükséges volna a térségben egy közepes kapacitású veszélyeshulladék-ár- talmatlanító üzem (égetőmű) kialakítása, mely üzemben kerülnének ártalmatlanításra a térségben képződő korházi veszélyes hulladékok, illetve az ezzel együtt égethető egyéb veszélyes hulladékok. Korszerű térségi hulladékgyűjtő-rendszer kialakítása alapvető cél a Körös-völgyben Az ivóvíz-ellátási és szennyvízkezelési infrastruktúrafejlesztés Komoly kihívása a térségnek az új előírásoknak megfelelő ivóvíz biztosítása az itt élők számára. Folytatni fogjuk a dél-alföldi regionális ivóvízminőség-javító programot, jelentős előrelépés szükséges ahhoz, hogy a képződő kommunális szennyvizek zárt csatornahálózaton való gyűjtése minden településen megvalósuljon. A csatornahálózat növekedésével párhuzamosan növelni szükséges a szennyvíztisztítás kapacitását, illetve javítani szükséges a tisztítás hatásfokát, tekintettel a száraz befogadók magas arányára. Megújuló energiaforrások előállítása, feldolgozása és hasznosítása Gazdaságfejlesztési programunk megvalósításának középpontjában a megújuló energia előállítása és hasznosítása (biomassza-hasznosítás, fóldhő, napenergia), valamint a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági célú felhasználása (alapanyagok, félkész és késztermékek) állnak. Az eddig felmerült, részben kidolgozás alatt álló kezdeményezések a következők: bioetanol előállítása gabonából, kukoricából, csomagolóanyag előállítása fehérjéből, műanyagokat kiváltó textília készítése, kenderből készíthető műanyag keménységű anyag előállítása alkatrészek gyártására, mezőgazdasági melléktermékek és élelmiszeripari hulladékok, kifejezetten fűtőanyagnak szánt speciális növények feldolgozása (brikettálása, pelletálása) és elégetése - villamos és hőenergia-termelés céljából, a földhő geotermikus fűtőrendszerekben való hasznosítása. Vidéki térségeink fenntartható hasznosítása Fenntartható gazdálkodáshoz igazodó tájrehabilitáció A természetvédelem sajátos igényt támaszt a vízi létesítményekkel szemben. Az ökológiai szemléletű gazdálkodás és a vízvédelmi művek fejlesztése korántsem összeegyeztethetetlen feladat. Az ökoturisztika, valamint a település arculatát befolyásoló víz- gazdálkodás szoros kapcsolatban van természeti célú vízgazdálkodással, de nem ellentétes a termelési érdekeket szolgáló mezőgazda- sági célú vízhasznosítással sem. A vízkészlet-gazdálkodásnál meghatározott, több funkciót kielégítő létesítmény együtteseken túlmenően a megyében egyre több olyan tájrehabilitációhoz, ökológiához, idegenforgalomhoz kötődő víztér jön létre, melyek működtetése és kezelése a térségi vízgazdálkodással szemben új kihívásokat fogalmaz meg (pl. a mályvádi és a dobozi erdők vízpótlása, biharugrai tavak). Vidékfejlesztés - természeti és kulturális adottságok értékmegőrző fejlesztése A vidéki térségek fejlesztésénél az alábbiakban foglalhatjuk össze a tervezett intézkedéseket: ■ A települési értékek és arculati elemek javítása, épített környezet fejlesztése, településmarketing ■ A Körös-völgy kulturális, szellemi és tárgyi örökségek megóvása ■ Térségi központok térszervező erejének növelése, az aprófalvastanyás településrendszer újradinamizálása. Képzés - oktatás, egészségügy, szociális ellátás A kedvezőtlen statisztikai mutatókból is kiolvasható, hogy a térség önmagában is nagyobb igényt támaszt az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben, másrészt nagyobb teher hárul az aktív kereső lakosságra is. A foglalkoztatási kép javulását a humán- erőforrás oldaláról a képzések sokszínűségével, magas színvonalával, illetve az egészségturizmus és a szociális ellátás munkahelyteremtő képességével kívánjuk előmozdítani. Felsőoktatás, szakképzés, oktatás A felsőoktatásfejlesztése A megyében működő felsőoktatási intézmények (Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Orosházán) kapacitásainak és a kutatás-fejlesztési tevékenységeiknek a bővítése - a versenyképes gazdasági ágakra koncentrálva - áll az intézkedés középpontjában. Az itt folyó feltételeinek fejlesztése biztosítja a komplex program elemeinek tudományos megalapozását, elősegíti hazai és nemzetközi projektekben való részvételt (a régió sajátságos tudományos értékeinek megőrzését és növelését), illetve hozzájárul a régió nemzetközi kapcsolatainak és a szakmai turizmusnak a fejlődéséhez is. A gazdaság igényeihez igazodó közép- és felsőfokú szakképzési rendszer és felnőttoktatás kialakítása A fejlesztés célja a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodása, a képzési erőforrások koncentrálása, oktatási csúcstechnológia és technika bevonása. A Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) iskola- rendszerű képzésének megvalósulása után a szakképzést a felnőttképzésre is ki kell terjeszteni, elsősorban a már szakképzettséggel rendelkezők továbbképzése vagy piacképes szakképzésének elősegítése céljából. A megye déli és északnyugati részén további térségi integrált szakképző központok jönnek létre 2007. és 2013. között. Egészségügy, szociális ellátás A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés biztosítása, egészségturizmus feltételeinek megteremtése, fellendítése A lakosság munkaképességének helyreállítása érdekében létre kell hozni a komplex rehabilitációs szolgáltatások nyújtására képes intézményhálózatot a krónikus betegségcsoportok számára (szenvedélybetegségek, légzésrehabilitáció). Az egészségturizmus feltételeinek megteremtésével, illetve fellendítésével az egészségügy képes szerepet vállalni a munkahelyteremtésben. Ezen cél eléréséhez az országhatárokon túlnyúlóan kiaknázható eszköz lehet a határmentiség kínálta együttműködési lehetőség is. Intézkedések: ■ Egészségügyi ellátórendszer helyi szükségletekhez történő igazítása ■ Megelőzés, mozgáskultúra fejlesztése, rehabilitáció feltételeinek javítása ■ Egészséghez kapcsolódó képzési rendszerek kialakítása ■ Egészségturisztikai fejlesztések Az egészségturizmus és az egészségipar a megye egyik kitörési pontja Komplex szociális ellátórendszerek és felzárkóztatási programok fejlesztése A Körösök vidékének szociális felzárkóztatása, mint horizontális intézkedés, a regionális operatív programon vagy más komplex ágazati programokon keresztül valósulhat meg. Az Európai Unió a tisztán ágazati fejlesztésekkel szemben az ágazatok és szektorok közötti partnerségen alapuló programokat támogatja, ezért fontos, hogy a megvalósuló fejlesztések több ágazat együttműködésével kerüljenek kidolgozásra és megvalósításra, így a térség szociális felzárkóztatása sem valósulhat meg pl.: az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatás szereplőinek, szempontjainak és fejlesztési elképzeléseinek figyelembevétele nélkül. Az ágazati és regionális operatív programokkal összhangban a Körös-völgyben szükséges programelemek: ■ A meglévő szociális ellátórendszer felzárkóztatása ■ A jelenleg a szociális ellátórendszer vagy a munkaügyi központok különböző szolgáltatásait igénybevevő, munkaerőpiacra visz- szavezethető álláskeresők (pl.: kisgyermekes anyukák, megváltozott munkaképességűek) szociális célú foglalkoztatása, a szociális gazdaság erősítése ■ A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások pótlásának és igény szerinti kiépítésének, illetve a szociális gazdaság típusú fejlesztések infrastrukturális hátterének biztosítása ■ A szociális, gyermekvédelmi, ifjúsági területen dolgozó szakemberek képzésének, továbbképzésének biztosítása ■ A csökkenő lakosságszámú, illetve elnéptelenedő településekbe, térségekbe a szakemberek visszacsábítása. A Körös Komplex Program letölthető a www.bekestt.hu honlapról a „Tanulmányok, elemzések” menüpontból. Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat várjuk a korosprogram@bekesmegve.hu e-mail címre. FOTÓK: KISS ZOLTÁN FELVÉTELEI Varga Zoltán, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke
