Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-20 / 66. szám

5 2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ ­BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Mitől pánikol az ember? korunk betegségei Legjobb megelőzés egy kis önzés és beszélgetés Világszerte nő a pszichés betegek száma. A pánik­ról és a depresszióról, fi­gyelmeztető jelekről és pótolhatatlan emberi kap­csolatokról beszélgettünk Ferenczné Szarvas Anikó­val, a Tessedik Sámuel Főiskola adjunktusával, aki klinikai, munka- és szervezet-szakpszicholó­gus, tanít és gyógyít. Niedzielsky Katalin- A pszichés panaszokkal je­lentkezők között majdnem minden negyedik, ötödik em­ber pánikbeteg, nagyon erősen szorong, és emiatt kialakulnak különféle testi tünetek - ma­gyarázza Szarvas Anikó. - Az ilyen típusú problémák száma az utóbbi években nagyon megnövekedett. A tünetek min­denkinél másképp jelentkez­nek, mert minden ember más, másképp kell kezelni is. Vezető tünet a rohamokban jelentkező szorongás, ami főleg a szív, a légzés köré Csoportosul, szívdo­bogással, szívinfarktusszerű tünetekkel, légszomjjal, zsibba­dással, akár szédüléssel járhat.- Mi okoz legtöbbször szoron­gást?- A létbizonytalanság, a munkahely, a család, a szere­lem, a szeretet elvesztése. A pszichés betegségeknek mindig van előzménye; ha más nem, a hajlam, hogy valaki érzéke­nyebb a világra. Lehet terhelt­ség, amit egy újabb trauma, konfliktushelyzet betegséggé alakíthat. A megelőzésben so­kat segíthet, ha az ember figyel önmagára, törődik magával, ki­csit önző. így nagyobb az esé­lye, hogy sikerül egyensúlyban tartani a lelkét, ez azonban nem A kiegyensúlyozott lélek titka ■ Baráti kapcsolatok ■ Önmagunk elfogadása m Kötelezettségvállalás m Rendszeres sport m Idő önmagunkra ■ Problémák megbeszélése ■ Alkotómunka m Állandó önképzés m Segítségkérés • ■ Feladás helyett kitartás (FORRÁS: PSYCHOLOGICAL MEDICINE, 2004) A depresszió alaptünete a hangulati nyomottság- Míg a pániknál az alaptünet a szorongás, a depressziónál a kilátástalanság. A depressziós beteg kedMelen, úgy érzi, neki már minden mindég}; nincs to­vább, vége — magyarázza Szar­vas Anikó. — A depressziós erőtlennek érzi magát, a pánik­betegben még van energia, ki akar kerülni lehetetlen helyze­téből, a súlyos depresszióst vi­szont már semmi sem érdekli Ezért talán még veszélyesebb, mert el tud jutni az öngyilkos­sághoz, ez lényeges különbség. Mindkettő előfordulhat min­den korosztálynál. Ami a gye­rekeket talán megvédheti, az a nagyon jó, szerető család, a szülők! A gyerekek sok min­dent kibírnak, ahogyan a fel­nőttek is, ha érzik a széretetet.- Melyek a figyelmeztető jelek?- Amikor az ember már nem úgy él, mint korábban: sem em­beri kapcsolatai, sem a munkája nem a régi, semmihez sincs ked­ve, feszült. Ilyenkor segítséget kell kérni! Az is jó, ha először a rokonokhoz, barátokhoz fordul­nak, de aztán jobb a szakembert felkeresni. Nem szabad megvár­ni, amíg a test jelez! Meggyógyí­tani is könnyebb a beteget az ele­jén. Sajnos az emberek akkor jönnek, amikor már nagy a baj, vagy hozni kell őket — Inkább a nők kérnek segít­séget? — Igen, és főleg a negyvenes és a negyven feletti korosztály. A férfiak kevésbé önfeltárók, befelé élnek, a feszültségeiket nem beszélik ki, nehezebben kérnek segítséget. A nő pszi­chés sajátossága, hogy szereti fontosnak érezni magát a csa­ládban, a párkapcsolatában, és egy bizonyos életkor, a gyere­kek önállósodása után mindez már nem könnyű. — Korunk másik jellemző be­tegsége a depresszió.- Sokféle betegséghez társul­hat a depresszió, és nagyon sokféle formája ismert. Lehet mindig ele­gendő. S nincs fontosabb az örökletes, okozhatják kémiai változások, pszichés traumák. Igényelhet gyógyszeres vagy kombinált kezelést, egyikből ki lehet gyógyulni, a másikból saj­nos nem. Könnyebben kezelhe­tő az a fajtája, ami aktuális élet­helyzethez kötött (gyász, beteg­ség, veszteség, létbizonytalan­ság). Ezekből a szituációkból fel lehet állni, de akkor is segít­séget kell kérni. A pszichoterá­piás kezelésről Freud azt mondta: „beszélgető kúra”. A pszichológusnak az a dolga, hogy a beteggel közösen megta­lálja a baj okát és a gyógyulás útját. Nem tanácsokat osztogat, hanem segít, olyan, mint egy kísérő vagy útmutató: fogja a kezét, de meggyógyulni a be­tegnek kell. emberi kapcso­latoknál! Min­dent könnyebben elviselünk, ha van kivel megosztanunk a bajainkat. A főiskolai kis­csoportos foglal­kozás témája: 1 \ az emberi kapcsolatok fontossága a munka 4 világában. Minden áldozaton segítenek Idén januárban jelentő­sen átalakult a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segít­ségnyújtó Szolgálat Or­szágos Hivatala. A válto­zások, összevonások a hivatal Békés megyei szervezetét is érintették. Az átmenetről kérdeztük DR. RÁGYANSZKI GYÖRGYÖT, aZ intézmény igazgatóját. — Milyen feladatokat lát el most a névváltozáson is át­esett intézmény?- A január elsején meg­alakult Igazságügyi Hivatal, a már meglévő pártfogói te­vékenység és a szociálisan rászorulók számára felkí­nált jogi segítségnyújtás mellett a büntetőügyek áldo­zatainak, sértettjeinek le­hetséges támogatását is el­végezheti.- Konkrétan miben tudnak segíteni a bűncselekmények érintettjeinek? — Teljes körű a szolgáltatá­sunk, hiszen az állam közre­működésével a sértett jogai­nak, kötelezettségeinek is­mertetésén és érdekeinek ér­vényesítésén túl szakjogászi támogatást, azonnali pénz­ügyi segélyt, valamint kár­enyhítést is biztosíthatunk a hozzánk for­duló ügyfelek számára.- Mi befolyásolja a támoga­tás mértékét?- Az egyes áldozatoknak nyújtandó szolgáltatások fajtá­ját, időtartamát a bűncselek­ményjellege, az áldozatra gya­korolt hatása, továbbá az áldo­zat személyes körülményei ha­tározzák meg. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy jogeset­től függetlenül minden áldo­zattal foglalkozunk, megpró­bálunk minden felmerülő problémát orvosolni. — Vannak-e változások a pártfogói szervezet működé­sében?- Az átalakulás a pártfogói szakmai feladatokat nem érintette. Különbség az eddi­gi gyakorlattal szemben mindössze annyi, hogy míg korábban munkánkat az egyedi esetkezelés jellemez­te, addig mostanság főleg a csoportos tréningek kerültek előtérbe. ■ M. P. M. Engedje meg, hogy bemutatkozzam: PAPP jÁNOS dr. Kupa Mihály Tótkomlóson: 2006. március 21-én 18.00 órakor a Művelődési Központban, Tajovsky Erzsébet u. 2/a. Csoiváson: 2006. március 22-én 18.00 órakor a Szórakoztató Központban, Rákóczi u. 35. Vendég: dr. Kupa Mihály, a Centrum Párt elnöke. Csanádapácán: 2006. március 23-án 18.00 órakor a Széchenyi Tsz irodája. Tiszteljen meg bizalmával! Kérem, jöjjön el és mondja el véleményét! i ts r t Centrum A KÖZÉPEN HALADÓK VÁLASZTÁSA Szűkös folyosók helyett tornateremben mozognak Évekig senki nem hitt benne, szombaton mégis átadták Gyu­laváriban a Bay Zoltán Általá­nos Iskola tornatermét.-1977 áprilisában Gyulavári lakosai nehéz szívvel fogadták el, hogy a település Gyulához csatlakozik. Mégis aláírták a paktumot, abban bízva, hogy a város vonzásában a falu jobban fejlődik majd. Ezzel a tornate­remmel közel harmincéves adósságunk egy részét törleszt- jük - emlékeztetett dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere. Hosszas huzavona után való­sult meg a tornaterem. A gyulai közgyűlés még 2004-ben fogad­ta el az építkezés tervezetét. A befejezés azonban váratott ma­gára. Problémák adódtak, pél­dául azért, mert az első kivitele­ző nem fizette ki az alvállalko­zók egy részét. Dr. Perjési Klára ígéretet tett arra, hogy próbál­nak megoldást találni. A diáko­kat persze nem érdeklik az előz­mények. Nekik az a lényeg, hogy mostantól nem szűk folyosókon kell tornázniuk a lehető legna­gyobb csendben, hogy ne zavar­ják a többieket a tanulásban. Az új tornacsarnokban ráadásul szertornára is nyílik lehetőség, most már fedett helyen futbal­lozhatnak, kosár- és kézilabdáz­hatnak a tanulók. A mintegy 130 millió forintos beruházást ünne­pi műsorral köszönték meg az általános iskola tanulói. ■ (fgk) A szombat délelőtti ünnepségen műsorral köszönték meg a százmillió forintnál többe kerülő beruházást a Bay Zoltán Általános Iskola tanulói. i 4

Next

/
Thumbnails
Contents