Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-17 / 64. szám
12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 17., PÉNTEK SÉTA Milyen az ideális tanár? íhk $A7Tó ti nnuiti Az ideális tanár nagyon jó ember: megértő, és elnézi, ha a diák az esti kajaszerzés miatt már 3 éve nem adta be az Antigonét (hoppá, azt’szem elszóltam magam...). Az ideális tanárra mindig témazáró közben jön rá az éhezés, és le kell mennie a büfébe. Az ilyen oktató nem ad fel házit, mert tudja, hogy az osztály fele úgyse fogja megcsinálni. A másik sem. Nem akar feleltetni, mert annak sincs értelme, akár csak a dolgozatnak. „Úgyis kipuskázzák meg lesúgják.” -gondolja, és ezért Inkább mosolygásért osztályoz’. Az ideális tanár tudjon helyesen írni. De ha nem tud, az se zavar, mert akkor már túl tökéletes lenne. Egy tanár nem lehet egyszerre ideális és egyszerre jó. Az ideális tanár valószínűleg velem foglalkozna sokat. Nem szólna, ha a szabadidőmben rossz dolgokat csinálok. Ami egyébként nem rossz, csak akad, aki annak nevezi. Ilyen tanárral akár bulizni is lehetne. Mindazok ellenére, hogy elég laza, azért bejár órára. Kártyázni. És ha vesztésre áll, akkor tanulunk egy picit, de nem sokat. Ilyen helyen nincs tanulás, meg „éreccsé- gi”, csak suli. De ilyen a világon nincs. ■ Kiss Ádám 12/b. Hunyadi János Középiskola, Mezőkovácsháza Külföldi diákkapcsolatok A többéves cserediák-kapcso- latnak köszönhetően a szeghalmi Péter András Gimnázium tanulói lehetőséget kaptak és kapnak külföldi diákok megismerésére. Ebben a tanévben az osztrák testvériskola diákjai látogattak el gimnáziumunkba. Néhány osztálytársunk vendégül látta a 4 napra ideérkező, velünk egykorú fiatalokat. Iskolánk különböző programokat szervezett számukra, melyek során ismerkedhettek a magyar kultúrával és az ország nevezetességeivel. Az osztrákok híresek nyíltságukról, így az itt kialakult kapcsolatot azóta is tartják magyar barátaikkal. A következő tanévben iskolánk viszonozza látogatásukat. 2002-ben az angol testvériskolánk növendékei utaztak városunkba. Sajnos azóta nem jártak nálunk. Az angoltanárnő segítségével levelezőtársat szerezhettünk magunknak. Ennek köszönhetően egyikünknek már megadatott, hogy ellátogasson Nagy-Britanniába, és megismerje az angol kultúrát. Elutazhatott Londonba, és megtekinthette a város nevezetességeit, többek között a Buckin- gham-palotát, a Trafalguar teret, a Downing Sreetet és sok híresség viaszszobrát a Madame Tusseaud múzeumban. ■ Kovács Ivett, Somogyi Barbara 10/c Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző, Szeghalom Nyelvtanulási kétségek A világon több ezer különféle nyelv létezik. Vajon milyen lehet az összes nyelvet ismerni? Sőt, nem elég ismerni, beszélni is kell őket, hiszen ez a kommunikáció alapja. De ha valaki képes is kommunikálni az ösz- szes nyelven, honnan tudja, hogy mikor melyiket kell használnia? Elvégre nincs minden ember arcára írva, hogy milyen nyelven tud beszélni. A problémát megoldja egy közös nyelv, az angol használata. Általános iskolás korunk óta tanuljuk, lassan beférkőzik hétköznapjainkba, és végül már nem vesszük észre a különbséget anyanyelvűnk és az angol között. Én szeretem ezt a nyelvet, de egy dologtól tartok, valaki rájön, hogy van könnyebb nyelv is, és az átveszi a világnyelv szerepét, így az összes erőfeszítésem, amit a nyelvtanulásba fektettem, semmivé válik. ■ Bélák Ildikó 11/f Széchenyi István Két Tanítási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola, Békéscsaba Helyileg védett terület lett madárvilág A természet és a madarak sokszínűsége megnyugtató Madárlesen Durkó Lajos, ez megnyugtatja és a kedvencek természetét is alaposan megfigyeli. Durkó Lajos, a békési Farkas Gyula Mezőgazda- sági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium tizenegyedik osztályos tanulója már nyolcadik éve madarásznak vallhatja magát. Kezdeményezésére egy területet Békésen nemrégiben helyi védelem alá vontak. — Honnan ered az érdeklődésed a madarászat iránt? — Édesapám a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés megyei csoportjának egyik alapítója volt, belenevelkedtem. Gyerekként a békés- csatárkerti te__________ mieten sok időt tö ltöttünk a családdal. — Ez ma már természetvédelmi terület, éppen neked köszönhetően...- 2003-ban egy társammal együtt kezdeményeztük, hogy egy öt hektárnyi terület legyen helyi természetvédelem alá vonva. A városvezetés ezt elfogadta, így ma már zavartalanabbul tudjuk kutatni az itt élő fokozottan védett madarakat.- Hol szoktál még madarászni?- Legutóbb például dr. Szép Tibor professzorral a Tisza felső szakaszán voltam partifecske kutatáson, valamint rendszeresen járok Biharugrára a halastavakhoz, ahol nagyon gazdag a madárvilág. Több országos madártani felmérésben, gyűrűzésben és vonuláskutatásban is részt vettem. — Megörökíted a kutatásaidat? — Szoktam fotózni, főleg azért, mert szeretném, ha minél többen látnák, milyen szépek a madarak. A fényképekből a békési polgármesteri hivatal épületében éppen most kiállítás látható. — Mennyi időt töltesz a szabadban?- Hetente legalább háromszor kimegyek a terepre, még télen is. Amikor több időm van, akár naponta. — Mely madarak állnak hozzád a legközelebb?- Elsősorban a parti- és a ragadozó madarak. A Magyarországon megtalálható 380 madárfaj közül eddig körülbelül 230-at megfigyeltem már. ■ Turbucz Ibolya, 11/f média tagozatos Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium Békés Kicsi a bors, de igen erős Fogadjuk el a másságot! LIPCSEI LÁSZLÓ számos bajnokságon jeleskedett.- Mit takar a fekvenyomás megnevezés? — Kérdeztük a bajnokot.- Egy vízszintes helyzetű pádon fekve a súly függőleges mozgatását jelenti a karok segítségével, a mellkashoz való leengedést és a mellkastól eltolást.- Milyen versenyeken és hogyan szerepeltél?- Jelentősebb verseny a Diákolimpia volt 2005 áprilisában, a döntőben második helyezést értem el. AIV. Erőemelő Csapatbajnokságon csapatban első, egyénileg szintén első lettem, a verseny során 5 országos csúcsot döntöttem meg. Ezen kívül részt vettem még a Szeghalmi Fekvenyomó Csapatbajnokságon, ahol másodikként végeztem.- Hogyan zajlott a felkészülés?- Versenyidőszakban hetente négyszer edzek 2-2 órában. Általában a békési sportpályára járok, havonta egyszer pedig Orosházán van felmérő edzésem. Trénerem, Musztafa Imre (I. kategóriás nemzetközi bíró) sokat segít a felkészülésben.- Mennyi az egyéni rekordod?- Fekvenyomásban 110 kg (ebben a súlycsoportban - 52 kg — az összes korcsoport országos csúcsa 103,5 kg). Az erőemelő sportághoz tartozik a guggolás és a felhúzás is. Guggolásban legjobb eredményem 135 kg, felhúzásban pedig 130 kg. Júniusban a junior válogatottal Pozsonyba utazunk az Európa bajnokságra. Itt a korcsoportom és súlycsoportom világcsúcsának megdöntését tűztem ki célul (126,5 kg). Augusztusban Indulok a szófiai világbajnokságon. ■ Kardos Judit Rózsa Ferenc Gimnázium 11/d Békéscsaba Bizonyára már mindenki látott olyan embert, aki „más”, mint a többi - a testi és szellemi visszamaradottságra gondolok -, hiszen ilyen embereket naponta látunk. De mégis, hogy viselkedünk ekkor? Sajnálkozva rájuk nézünk, és közben áldjuk az eget, hogy nem velünk történt ilyen. Esetleg riadtan elkapjuk a tekintetünket. Netán elmegyünk egy-egy ilyen személy mellett, mintha mi sem történt volna? Bizonyára mindenki másképp reagál egy ilyen „élményre”. Akkor lettem figyelmes a jelenségre, mikor a buszon hazafelé utazva megláttam egy tizenhat év körüli fiút, akinek le volt bénulva a fél oldala. Mondanom sem kell, hogy mikor felszállt a buszra, az emberek bámulták. Az arcukban hol a sajnálkozást, hol a megbotránkozást láttam. Vajon milyen érzés lehetett ez neki, hogy szinte mindenki őt nézi csak, mert nem olyannak született, mint mások? Ez a srác mégis állta az emberek pillantását és miközben hátrabicegett, egyiknek- másiknak még oda is köszönt... Amikor leszálltam, pillantásom rátévedt és láttam, ahogyan felhőtlenül nevet egy vele egyidős fiúval. Boldognak tűnt abban a pillanatban... Olyannak, mint bármely másik fiatal. Erősen gondolkodóba ejtett ez a dolog. Ennek a fiúnak naponta szembesülnie kell testi nyomorúságával, és mégsem sajnáltatja magát, nem siránkozik, hanem megpróbálja elfogadni így az életet, és így boldog lenni. Ez a tulajdonság kevés emberben rejlik. Nem tudjuk értékelni a számunkra természetes dolgokat. Sokszor bele sem gondolunk, hogy menynyivel rosszabb is lehetne... ■ Szilágyi Orsolya Ady-Bay Gimnázium, Sarkad BÜSZKESÉGÜNK. Az Aranysámli-díjat SÉTA-csapatunk A Magyar Sajtó Napjára kapta 2006-ban az orosházi Táncsics Gimnázium diákjaitól. Köszönjük a szellemes megemlékezést! Az oldalt a SÉTA II. program diákjainak írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. A diákok írásai elérhetők még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vagya www.beoI.hu/seta címen. Elet - éles diákszemmel A gimnazista- vagy diákélet lehet, hogy egyesek szerint fárasztó és kemény, de az biztos, hogy egyáltalán nem unalmas. Nálunk - a Vajda Péter Gimnáziumban - sem telnek eseménytelenül a hónapok. Az osztályok nem csak a hagyományos megemlékezéseken vesznek részt, de számtalan más program is lehetőséget ad arra, hogy megfelelő keretek között hasznosan töltsük el a délutánokat. A Gyíkbál természetesen minden évben a tanulók kedvenc mulatsága. Az elsőévesek „beavatása” mellett más nemzetek kultúrájával is megismerkedhetünk. A Hallo- ween-partyn felelevenítjük áz angol-amerikai halottak napját, a Finn-napon a csodálatos finn kultúrába nyerünk betekintést, amelynek egyik fő eseménye egy kis vetélkedő, ahol a fiatalok felmérhetik, mennyire tájékozottak ebben a témában. Megünnepeljük a zene világnapját is. Nemrégiben pedig az Elővárosi Gyermek- és Ifjúsági Ön- kormányzat megszervezte a tanár-diák activityt. Én igazán élvezek minden — a suliban megrendezett - programot, mert az egyiken szórakozhatok, míg máskor pedig tudásomat tehetem próbára. Tehát most már biztosan állíthatom, hogy egyáltalán nem unalmas az iskolai élet, főleg a mi iskolánkban nem. ■ Králik Nóra 9/b Vajda Péter Gimnázium Szarvas A dohányzás ártalmairól A mai fiatalok közül sokan áldozatai a szenvedélybetegségnek, a dohányzásnak. Az alkoholt sem vetik meg. Azt hiszik, hogy ha rágyújtanak vagy éppen alkohollal mérgezik szervezetüket, akkor jobban fogják érezni magukat. Sarkadi Zoltán így vélekedik a dohányzásról (interjú- alanyunk 21 éves fiatalember):- Mit gondolsz a dohányzásról?- Káros szenvedélybetegség, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy dohányzik-e.- Számos szórakozóhelyen hatalmas a füst.- Elkerülöm azokat, ahol nem lehet dohányozni. Mindenkinek joga van a füstnélküli élethez, nekem pedig a füsthöz.- Mióta dohányzol?- Hét éve szívom.- Hogy szoktál rá?- Rágyújtottam, azt hittem, hogy jó lesz.- Hány szál cigit szoktál elszívni naponta?- Tíz-tizenöt szálat.- Próbáltál már leszokni a dohányzásról?- Igen, de csak annak sikerül, aki valójában le akar mondani.- Mit gondolsz a kiskorúak dohányzásáról?- Ellenzem, mert túl fiatalok ahhoz, hogy rágyújtsanak és nagy kockázat a dohányzás. ■ Fejes György 10/d Radványi György Szakképző és Szakközépiskola, Elek i A
