Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

12 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 17., PÉNTEK SÉTA Milyen az ideális tanár? íhk $A7Tó ti nnuiti Az ideális ta­nár nagyon jó ember: megér­tő, és elnézi, ha a diák az esti kajaszer­zés miatt már 3 éve nem adta be az Antigonét (hoppá, azt’szem elszóltam magam...). Az ideális tanárra mindig témazáró közben jön rá az éhezés, és le kell mennie a büfébe. Az ilyen oktató nem ad fel házit, mert tudja, hogy az osztály fele úgyse fogja megcsi­nálni. A másik sem. Nem akar feleltetni, mert annak sincs ér­telme, akár csak a dolgozat­nak. „Úgyis kipuskázzák meg lesúgják.” -gondolja, és ezért Inkább mosolygásért osztá­lyoz’. Az ideális tanár tudjon he­lyesen írni. De ha nem tud, az se zavar, mert akkor már túl tö­kéletes lenne. Egy tanár nem lehet egyszerre ideális és egy­szerre jó. Az ideális tanár való­színűleg velem foglalkozna so­kat. Nem szólna, ha a szabad­időmben rossz dolgokat csiná­lok. Ami egyébként nem rossz, csak akad, aki annak nevezi. Ilyen tanárral akár bulizni is lehetne. Mindazok ellenére, hogy elég laza, azért bejár órá­ra. Kártyázni. És ha vesztésre áll, akkor tanulunk egy picit, de nem sokat. Ilyen helyen nincs tanulás, meg „éreccsé- gi”, csak suli. De ilyen a világon nincs. ■ Kiss Ádám 12/b. Hunyadi János Középiskola, Mezőkovácsháza Külföldi diákkapcsolatok A többéves cserediák-kapcso- latnak köszönhetően a szeg­halmi Péter András Gimnázi­um tanulói lehetőséget kaptak és kapnak külföldi diákok megismerésére. Ebben a tanévben az osztrák testvériskola diákjai látogattak el gimnáziumunkba. Néhány osztálytársunk vendégül látta a 4 napra ideérkező, velünk egykorú fiatalokat. Iskolánk különböző programokat szer­vezett számukra, melyek során ismerkedhettek a magyar kul­túrával és az ország nevezetes­ségeivel. Az osztrákok híresek nyíltságukról, így az itt kiala­kult kapcsolatot azóta is tartják magyar barátaikkal. A követke­ző tanévben iskolánk viszonoz­za látogatásukat. 2002-ben az angol testvéris­kolánk növendékei utaztak vá­rosunkba. Sajnos azóta nem jártak nálunk. Az angoltanárnő segítségével levelezőtársat sze­rezhettünk magunknak. Ennek köszönhetően egyikünknek már megadatott, hogy elláto­gasson Nagy-Britanniába, és megismerje az angol kultúrát. Elutazhatott Londonba, és meg­tekinthette a város nevezetessé­geit, többek között a Buckin- gham-palotát, a Trafalguar te­ret, a Downing Sreetet és sok híresség viaszszobrát a Ma­dame Tusseaud múzeumban. ■ Kovács Ivett, Somogyi Barbara 10/c Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző, Szeghalom Nyelvtanulási kétségek A világon több ezer különféle nyelv létezik. Vajon milyen le­het az összes nyelvet ismerni? Sőt, nem elég ismerni, beszél­ni is kell őket, hiszen ez a kom­munikáció alapja. De ha valaki képes is kommunikálni az ösz- szes nyelven, honnan tudja, hogy mikor melyiket kell hasz­nálnia? Elvégre nincs minden ember arcára írva, hogy milyen nyelven tud beszélni. A problé­mát megoldja egy közös nyelv, az angol használata. Általános iskolás korunk óta tanuljuk, las­san beférkőzik hétköznapjaink­ba, és végül már nem vesszük észre a különbséget anyanyel­vűnk és az angol között. Én sze­retem ezt a nyelvet, de egy do­logtól tartok, valaki rájön, hogy van könnyebb nyelv is, és az át­veszi a világnyelv szerepét, így az összes erőfeszítésem, amit a nyelvtanulásba fektettem, sem­mivé válik. ■ Bélák Ildikó 11/f Széchenyi István Két Taní­tási nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola, Békéscsaba Helyileg védett terület lett madárvilág A természet és a madarak sokszínűsége megnyugtató Madárlesen Durkó Lajos, ez megnyugtatja és a kedvencek természetét is alaposan megfigyeli. Durkó Lajos, a békési Farkas Gyula Mezőgazda- sági, Ipari Szakképző Is­kola és Gimnázium tizen­egyedik osztályos tanuló­ja már nyolcadik éve ma­darásznak vallhatja ma­gát. Kezdeményezésére egy területet Békésen nemrégiben helyi véde­lem alá vontak. — Honnan ered az érdeklődé­sed a madarászat iránt? — Édesapám a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület Békés megyei cso­portjának egyik alapítója volt, belenevelked­tem. Gyerek­ként a békés- csatárkerti te­__________ mieten sok időt tö ltöttünk a családdal. — Ez ma már természetvédel­mi terület, éppen neked köszönhetően...- 2003-ban egy társammal együtt kezdeményeztük, hogy egy öt hektárnyi terület legyen helyi természetvédelem alá vonva. A városvezetés ezt elfo­gadta, így ma már zavartala­nabbul tudjuk kutatni az itt élő fokozottan védett madarakat.- Hol szoktál még madarászni?- Legutóbb például dr. Szép Tibor professzorral a Tisza fel­ső szakaszán voltam partifecs­ke kutatáson, valamint rend­szeresen járok Biharugrára a halastavakhoz, ahol nagyon gazdag a madárvilág. Több or­szágos madártani felmérésben, gyűrűzésben és vonuláskuta­tásban is részt vettem. — Megörökíted a kutatásaidat? — Szoktam fotózni, főleg azért, mert szeretném, ha minél töb­ben látnák, milyen szépek a ma­darak. A fényképekből a békési polgármesteri hivatal épületé­ben éppen most kiállítás látható. — Mennyi időt töltesz a sza­badban?- Hetente legalább három­szor kimegyek a terepre, még télen is. Amikor több időm van, akár naponta. — Mely madarak állnak hoz­zád a legközelebb?- Elsősorban a parti- és a ragadozó madarak. A Ma­gyarországon megtalálható 380 madárfaj közül eddig kö­rülbelül 230-at megfigyeltem már. ■ Turbucz Ibolya, 11/f média tagozatos Farkas Gyula Mezőgazdasá­gi, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium Békés Kicsi a bors, de igen erős Fogadjuk el a másságot! LIPCSEI LÁSZLÓ számos bajnok­ságon jeleske­dett.- Mit takar a fekvenyomás megnevezés? — Kérdeztük a bajnokot.- Egy vízszintes helyzetű pá­don fekve a súly függőleges mozgatását jelenti a karok segít­ségével, a mellkashoz való leen­gedést és a mellkastól eltolást.- Milyen versenyeken és ho­gyan szerepeltél?- Jelentősebb verseny a Diák­olimpia volt 2005 áprilisában, a döntőben második helyezést ér­tem el. AIV. Erőemelő Csapatbaj­nokságon csapatban első, egyéni­leg szintén első lettem, a verseny során 5 országos csúcsot döntöt­tem meg. Ezen kívül részt vettem még a Szeghalmi Fekvenyomó Csapatbajnokságon, ahol máso­dikként végeztem.- Hogyan zajlott a felkészü­lés?- Versenyidőszakban heten­te négyszer edzek 2-2 órában. Általában a békési sportpályá­ra járok, havonta egyszer pedig Orosházán van felmérő edzé­sem. Trénerem, Musztafa Imre (I. kategóriás nemzetközi bíró) sokat segít a felkészülésben.- Mennyi az egyéni rekordod?- Fekvenyomásban 110 kg (ebben a súlycsoportban - 52 kg — az összes korcsoport országos csúcsa 103,5 kg). Az erőemelő sportághoz tartozik a guggolás és a felhúzás is. Guggolásban legjobb eredményem 135 kg, fel­húzásban pedig 130 kg. Júniusban a junior válogatot­tal Pozsonyba utazunk az Euró­pa bajnokságra. Itt a korcsopor­tom és súlycsoportom világcsú­csának megdöntését tűztem ki célul (126,5 kg). Augusztusban Indulok a szófiai világbajnok­ságon. ■ Kardos Judit Rózsa Ferenc Gimnázium 11/d Békéscsaba Bizonyára már mindenki látott olyan embert, aki „más”, mint a többi - a testi és szellemi visszamaradottságra gondolok -, hiszen ilyen embereket na­ponta látunk. De mégis, hogy viselkedünk ekkor? Sajnálkoz­va rájuk nézünk, és közben áldjuk az eget, hogy nem ve­lünk történt ilyen. Esetleg riad­tan elkapjuk a tekintetünket. Netán elmegyünk egy-egy ilyen személy mellett, mintha mi sem történt volna? Bizonyá­ra mindenki másképp reagál egy ilyen „élményre”. Akkor lettem figyelmes a je­lenségre, mikor a buszon haza­felé utazva megláttam egy ti­zenhat év körüli fiút, akinek le volt bénulva a fél oldala. Mon­danom sem kell, hogy mikor felszállt a buszra, az emberek bámulták. Az arcukban hol a sajnálkozást, hol a megbotrán­kozást láttam. Vajon milyen ér­zés lehetett ez neki, hogy szin­te mindenki őt nézi csak, mert nem olyannak született, mint mások? Ez a srác mégis állta az emberek pillantását és miköz­ben hátrabicegett, egyiknek- másiknak még oda is kö­szönt... Amikor leszálltam, pillantá­som rátévedt és láttam, aho­gyan felhőtlenül nevet egy vele egyidős fiúval. Boldognak tűnt abban a pillanatban... Olyan­nak, mint bármely másik fia­tal. Erősen gondolkodóba ejtett ez a dolog. Ennek a fiúnak na­ponta szembesülnie kell testi nyomorúságával, és mégsem sajnáltatja magát, nem sirán­kozik, hanem megpróbálja elfo­gadni így az életet, és így bol­dog lenni. Ez a tulajdonság ke­vés emberben rejlik. Nem tud­juk értékelni a számunkra ter­mészetes dolgokat. Sokszor be­le sem gondolunk, hogy meny­nyivel rosszabb is lehetne... ■ Szilágyi Orsolya Ady-Bay Gimnázium, Sarkad BÜSZKESÉGÜNK. Az Aranysámli-díjat SÉTA-csapatunk A Magyar Sajtó Napjára kapta 2006-ban az orosházi Táncsics Gimnázium diákjaitól. Köszönjük a szellemes megemlékezést! Az oldalt a SÉTA II. program diákjainak írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. A diákok írásai elérhetők még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vagya www.beoI.hu/seta címen. Elet - éles diákszemmel A gimnazista- vagy diákélet le­het, hogy egyesek szerint fárasz­tó és kemény, de az biztos, hogy egyáltalán nem unalmas. Ná­lunk - a Vajda Péter Gimnázi­umban - sem telnek eseményte­lenül a hónapok. Az osztályok nem csak a hagyományos meg­emlékezéseken vesznek részt, de számtalan más program is le­hetőséget ad arra, hogy megfele­lő keretek között hasznosan tölt­sük el a délutánokat. A Gyíkbál természetesen minden évben a tanulók kedvenc mulatsága. Az elsőévesek „beavatása” mellett más nemzetek kultúrájával is megismerkedhetünk. A Hallo- ween-partyn felelevenítjük áz angol-amerikai halottak nap­ját, a Finn-napon a csodálatos finn kultúrába nyerünk betekin­tést, amelynek egyik fő esemé­nye egy kis vetélkedő, ahol a fia­talok felmérhetik, mennyire tá­jékozottak ebben a témában. Megünnepeljük a zene világnap­ját is. Nemrégiben pedig az Elő­városi Gyermek- és Ifjúsági Ön- kormányzat megszervezte a tanár-diák activityt. Én igazán élvezek minden — a suliban megrendezett - programot, mert az egyiken szórakozhatok, míg máskor pedig tudásomat te­hetem próbára. Tehát most már biztosan állíthatom, hogy egyál­talán nem unalmas az iskolai élet, főleg a mi iskolánkban nem. ■ Králik Nóra 9/b Vajda Péter Gimnázium Szarvas A dohányzás ártalmairól A mai fiatalok közül sokan áldo­zatai a szenvedélybetegségnek, a dohányzásnak. Az alkoholt sem vetik meg. Azt hiszik, hogy ha rágyújtanak vagy éppen al­kohollal mérgezik szervezetü­ket, akkor jobban fogják érezni magukat. Sarkadi Zoltán így vé­lekedik a dohányzásról (interjú- alanyunk 21 éves fiatalember):- Mit gondolsz a dohányzás­ról?- Káros szenvedélybetegség, mindenkinek szíve joga eldön­teni, hogy dohányzik-e.- Számos szórakozóhelyen hatalmas a füst.- Elkerülöm azokat, ahol nem lehet dohányozni. Minden­kinek joga van a füstnélküli élethez, nekem pedig a füsthöz.- Mióta dohányzol?- Hét éve szívom.- Hogy szoktál rá?- Rágyújtottam, azt hittem, hogy jó lesz.- Hány szál cigit szoktál el­szívni naponta?- Tíz-tizenöt szálat.- Próbáltál már leszokni a dohányzásról?- Igen, de csak annak sike­rül, aki valójában le akar mon­dani.- Mit gondolsz a kiskorúak dohányzásáról?- Ellenzem, mert túl fiatalok ahhoz, hogy rágyújtsanak és nagy kockázat a dohányzás. ■ Fejes György 10/d Radványi György Szakképző és Szakközépiskola, Elek i A

Next

/
Thumbnails
Contents