Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-14 / 62. szám
2006. MÁRCIUS 14., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HfRLAP ÜNNEP 5 emlékezés Irányi Dánielt az 1848-as forradalom egyik főszereplőjeként tiszteli az utókor A márciusi eszmékhez demokrata képviselőként is végig hűséges maradt RÓMAI JELLEM A MAGYAR POLITIKÁBAN Irányi Dániel a márciusi ifjak nemzedékének tagja, vezető szerepet vállalt az 1848-as forradalomban. A kiegyezés után az Országgyűlés békési képviselőjeként puritánságáról, jellemszilárdságáról volt nevezetes, így méltán érdemelte ki a „Ház töretlen Catója” címet. Borbély János Irányi a szepesi szász Hal- bschuh család sarjaként született 1822. február 24-én Topomon. Családjáról keveset tudunk: apja evangélikus lelkész volt, ami nagy befolyással lehetett fia erkölcsi tartásának és szilárd jellemének kialakulására. Több testvére közül a legismertebb István bátyja, aki szintén ügyvédként tevékenykedett, majd a szabadságharc bukása után segítette öccse menekülését (Irányi Dánielnek kiadva magát őt fogták el). Dániel Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón járt gimnáziumba. Annak elvégzése után Eperjesen hallgatott bölcseletet és jogot. Ügyvédi vizsgát Pesten tett, itt is kezdett praktizálni saját ügyvédi irodájában. Nagyon fiatal, amikor a reformkori magyar liberalizmus születőben lévő eszmeköre megérinti. Ennek hatására magyarosította nevét, s a reformpárti ellenzék lapjának, a Pesti Hírlapnak a cikkírója lett. Ezek után nem meglepő, hogy az 1848. március 15-ei forradalom egyik főszereplője lett: délelőtt magyarul és németül (Buda és Pest lakosainak jelentős része ekkor még német ajkú) mondott lelkesítő beszédet a Länderer és Heckenast nyomda előtt. Délután a Nemzeti Múzeumnál ő javasolta, hogy vonuljanak át Budára a Helytartó- tanácshoz, s fogadtassák el a 12 pontot, illetve szabadítsák ki Táncsics Mihályt. Irányi mindvégig a forradalom, majd a szabadságharc győzelméért küz■ Kossuth legközelebbi munkatársa és barátja volt, cikkeivel népszerűsítette a magyar szabadság eszméjét. A Véver Oszkár kiadásában megjelent képeslap a hangulatos békési látképpel a tizenkilencedik századból üzen. dött, 1849-ben pártolta a Habs- burg-ház trónfosztását, és szorgalmazta a köztársaság kikiáltását. Világos után el kellett hagynia az országot - távollétében halálra ítélték és jelképesen kivégezték. Az emigrációban Kossuth legközelebbi munkatársa és barátja volt, cikkeivel és könyveivel próbálta népszerűsíteni a magyar szabadság eszméjét. Szerepet vállalt a Magyarország felszabadításának koordinálására hivatott Magyar Nemzeti Igazgatóságban. Miután a függetlenség kivívását a nagyhatalmi érdekek nem tették lehetővé, Irányi a kiegyezés után hazatért. Itthon törvényes eszközökkel, a parlamentben próbálta győzelemre vinni a függetlenség ügyét. 1868-ban Pécsett választották országgyűlési képviselővé a Kossuth ajánlólevelével érkező politikust (ekkoriban Kossuth ajánló szavai szinte biztos sikert jelentettek a választásokon). 1872-ben a kormánypárt mégis meg tudta buktatni, ám a függetlenségi fellegvárnak számító békési kerület elsöprő többséggel felkérKépeslapra kívánkozott a református gimnázium patinás épülete Is. Az iskolaépület ma Is egyik dísze Békésnek. Ellenjelölt nélkül Irányi Dániel népszerűségére jellemző, hogy 1872-1892 között többször ellenjelölt nélkül választották meg. Évente tartott képviselői beszámolói Békés életének jelentős eseményei közé tartoztak, a lakosság lelkesen ünnepelte a választókerületébe látogató képviselőt. A tízéves évfordulón Békés város választói díszalbummal lepték meg Irányi Dánielt tízéves képviselői jubileumán. A budapesti díszművészeti műhelyben készített míves ajándékról és a belejegyzett méltató szavakról a Békés című hetilap 1882. július 2-ai száma szolgált részletes leírással. Irányi Dániel (1822-1892) elhivatottságból példát adott. te képviselőjének. Ettől kezdve Irányi mintegy hat cikluson keresztül volt Békés község küldöttje a parlamentben. Elhivatottsága annyira nyilvánvaló volt, hogy azt ellenfelei sem kérdőjelezhették meg. Demokrata képviselőként nem csupán a közjogi ellenzékiségre, vagyis a függetlenség elérésére helyezte a hangsúlyt. Társadalmi téren a teljes jogegyenlőség megvalósítására törekedett: leginkább neki köszönhető, hogy 1869-től egészen a törvénybe iktatásig, 1895-ig napirenden 'maradtak az egyházpolitikai reformok, ugyanis minden évben beterjesztette a vallásszabadságot célzó javaslatát. Továbbá szorgalmazta az általános választójog bevezetését. Népképviselősége tehát nem valamiféle demagógiát vagy szocializmust jelentett (nem ígért földosztást, mint az orosházi képviselő, Táncsics), a kor többi demokratájához hasonlóan a jogkiterjesztés általánossá tételét hangsúlyozta. Az 1876. évi cselédtörvényt azért kritizálta, mert az újfent törvényesítette a cselédek alárendeltségét, patriarchális függőségét, ugyanez okból küzdött a testi fenyítés eltörléséért és a börtönviszonyok megjavításáért. Irányi nem csupán azért érdemelte ki a „Ház töretlen Catója” címet, mert következetesen kitartott elvei mellett. A békési képviselőnek dédelgetett ideája volt a tiszta erkölcsű társadalom, ezért vett részt 1886-ban az Országos Erkölcsnemesítő Egyesület megalapításában. Az egyesület létrehozásának gondolata a nyolcvanas évek eleje óta érlelődhetett Irányiban. Ekkortól ostorozta ugyanis parlamenti filip- pikákban a budapesti színházakban egyre több teret hódító sikamlós, frivol darabokat, ahol nem a színésznő művészete, hanem ledér öltözete — és ami mögötte van — került a középpontba. Főleg az ifjakra nézve tartotta veszélyesnek a „Nana-vilá- got”. E téren aggodalma odáig ment, hogy a közerkölcs védelmében esetenként antidemokratikus ízű fellépést is megfelelőnek tartott volna, csakhogy a parlamentben rajta kívül senki nem támogatta az erkölcsi szempontú cenzúra bevezetését. Az erkölcsökért való apostoli kiállásra sarkallta meglehetősen puritán életmódja: ruházata, örökké fekete öltönye nélkülözött minden pompát. Budapesti garzonjában egyszerű, szinte már szegényes berendezés várta. Puritánságához az is hozzájárult, hogy családot nem alapított, egyetlen szerelméről tudunk. Kten p<?níj#(r7 ét kö*p'#n«t4raJrbM * tíz ezífét forint ^fváxAy háw» h^mt «jjy^aáott* ufa^tí»v>to»!«íutllc, Vte^ts Bévixtii&ú irtát ütm M*to«uutik. ; B u <I *, p t • t, wptember 1 -én ííi».Sor m. ... 1 i? PhÍÍ % ‘Harangozó Imre Kossuth-relikviagyűjteményének két becses darabja. szabadságeszmény Kossuth Lajos a nagy elődök sorába illeszkedett be Mintegy százhetven éve, a reformkori pozsonyi diétán a szenvedélyes ésszerűséggel érvelő Kossuth láttán, hallatán összesúgtak a vármegyék öreg kuruc érzületű küldöttei: visz- szatért Rákóczi fejedelem. —Magyar hagyományunk sajátos, körkörös időmodellt használ. Népünk hagyományos műveltségében - mint mindenütt az archaikus közösségi kultúrákban - a szentelő hősökre, például Attilára, Csaba királyfira vagy éppen Szent Lászlóra úgy tekintenek, mint jelenvaló, aktuális valóságra, mint akiket a nagy időt élt öregek akár még személyesen is ismertek - fejtette ki gondolatait Harangozó Imre néprajzkutató. A hőskultusz folyamatosan jelen volt a magyar nemzettudatban, Ménróttól, Attilától ível át történelmünkön Szent Istvánig, Szent Lászlóig, Mátyás királyig, aztán tovább Rákócziig, Kossuthig, uram bocsá’ Rózsa Sándorig. Ezt a sajátosan magyar kultuszt a védelmezőnek tartott hős folyamatos jelenléte iránti igény vezeti, így az a szentelő hősök folyamatos jelenlétére épít. Tárgyiasult eszközeit - egy-egy természeti jelet, vagy akár egy szentképet - szinte vallásos tisztelet övezte. Kossuth Lajos már reformkori fellépésével is jelentős tekintélyt vívott ki magának, de kultu- ^ sza később teljesedett ki. Ekkor már óriási becsben állott minden tárgy, amelyet ■ valamilyen módon személyéhez lehetett kötni, legyen az valóban tőle származó, avagy sem.- Jellemző, hogy még a kézzel sorszámozott Kossuth-bankókat is személyes Kossuth-relikvia- ként őrizgették, akkor is, amikor a Bach-korszakban ez nem is volt veszélytelen. Kultusza - mint a többi szentelő hősé is - valójában nem kötődik szorosan a konkrét történelmi személyiséghez, teljesen önállóvá vált, mint a független magyar, szabadságeszmény megtestesítője - így Harangozó Imre. ■ Csiszér Áron Ritka kincsnek számít már minden eredeti tárgy- A Szereitől a Lajtáig tele van hazánk olyan emlékekkel, melyek ezt a hőskultuszt idézik - számolt be a néprajzkutató, aki maga is több Kossuth-relikviát őriz. Ilyen az államférfi turirti kertjéből származó cipruslombtöredék, ilyen a Kossuth által Deák sírjára küldött koszorúból való babérlevél, és a családi hagyatékban fönnmaradt egérrágta százforintos Kossuth- bankó is. Megszentelő hősök a magyar hagyományban *h$röshát ulcza a sétatérrel.
