Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-02 / 52. szám
3 2006. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Itthagyom a falutokat... lakosságcsere Onnan kényszerből jöttek, innen önként mentek A fiú esténként kiállt a hegyesdűlői tanya udvarára és hangosan énekelte: „Itthagyom a falutokat nemsokára, elmegyek én titó'letek más országba”. Lipták Judit Az 1946. február 27-én, Budapesten aláírt Csehszlovák- Magyar Lakosságcsere Egyezmény következtében a háború utáni években mintegy százötvenezer ember cserélt hazát. Nyolcvanezer felvidéki, magyar ajkú embert kényszerítettek arra, hogy házat, hazát hátrahagyva Magyarországra jöjjenek. Helyükbe valamivel több, mint hetvenezer magyarországi, szlovák nemzetiségű ember települt át - önként Őket a „Hív az anyaföld!” jelszóval biztatták arra, hogy térjenek vissza őseik földjére, ahol az ígéretek szerint jobb körülmények várják őket. Közelmúltunk ezen eseménye máig sok kérdést vet fel a történészek számára. Azok közül, akik átélték, sokan ma sem szívesen mesélnek róla. — Az az igazság, hogy a Ga- ram mellől a dolgos, módos parasztokat telepítették át, innen meg azok mentek ki, akiknek nem akaródzott dolgozni! Beleültek a szép házainkba, mink meg jöhettünk a lepusztult, elhanyagolt tanyákba! Az volt a szerencse, hogy legalább a jószágokat meg a bútorainkat magunkkal hozhattuk - mondja Jani bácsi, aki 1948-ban érkezett a Felvidékről Békés megyébe, Szarvas környékére. Hangján érződik, még ma sem tud erről indulatok nélkül beszélni. Mikor kicsit megnyugszik, mesélni kezd arról, hogy bár kezdetben nem szerették őket az itteniek, később sikerült beilleszkedniük. Dolgoztak a téeszben, nevelték a gyerekeket, s lassan az idegen országból otthon, haza lett. — Az itteni szlovákok saját akaratukból mentek ki, legalábbis akiket én ismertem, azok biztosan - mondja Zsuzsika néni. - Akkoriban Szarvas külterületén, a Hegyesdűlőben laktunk, arrafelé is jártak agitálni. Mindig Urr>ot H, * Aki Csehszlovákiában a magyar kormánybiztos által aláírt, kétnyelvű „fehér lapot” kapott, az számíthatott arra, hogy bármikor jöhet az értesítés: indulnia kell Magyarországra. Felvételünkön a Hajzer házaspár, a kép hátterében Hajzer Lajos fehér lapja. ■ „Amikor megtudták, hogy odaát van cukor és kenyér, már írták is alá a papírt”. valamelyik tanyába hívták ösz- sze a szomszédságot, s ott biztattak arra, hogy menjünk Csehszlovákiába. Egyszer mi is voltunk ilyen gyűlésen édesanyámmal a Lebóék tanyáján. Volt olyan, akinek mikor megmondták, hogy odaát lehet cukrot meg kenyeret kapni, már írta is alá a papírt. Akkoriban nagy hiány volt itt az ennivalóból, ezért nem volt nehéz rávenni az embereket, hogy menjenek. A szomszéd tanyából is kiment egy fiatalember. Emlékszem, az édesanyja, akinek ő volt az egyedüli gyereke, mindig sírdogált, ő meg azért is kiállt a tanya udvarára és azt énekelte, hogy „Itthagyom a falutokat nemsokára”.- Minket a felvidéki Bajkáról telepítettek Magyarországra, a Kardos határában fekvő hosz- szúsori tanyavilágba — meséli a 92 esztendős Hajzer Lajos bácsi. A Felvidékről a dolgos, módos parasztokat telepítették át Magyarországra.- Már hónapokkal korábban tudtuk, hogy el kell hagynunk az otthonunkat. Szinte az egész falu, Bajka mind a háromszáz lakója megkapta az úgynevezett „fehér lapot”, ami azt jelentette, hogy ki voltunk jelölve áttelepítésre, s csak arra vártak, hogy Magyarországon összejöjjön egy vonatra való önkéntes áttelepülő, aztán már jöhettünk is.- Éppen kinn dolgoztunk a határban, amikor jött az értesítés, hogy másnap indulnunk kell - kapcsolódik a beszélgetésbe Hajzer Lajosné, Szerénke néni. —Nem volt nehéz összepakolnunk, mert már hetekkel korábban mindent becsomagoltunk, a bútorok is indulásra készen álltak, mi meg a földön aludtunk. Szerencsére a házon és a földön kívül hozhattuk mindenünket. Mi tizenhárom vagonba pakoltuk be a dolgainkat: három lovat, két tehenet, disznókat, tyúkokat, no meg a bútorainkat Mindkettőnk szülei jöttek velünk, s persze hoztuk a két gyerekünket is. Csabacsüdiek lakják- Ötvennyolc éve már, hog*’ Magyarországon élünk. Harminc esztendőn át tanyán gazdálkodtunk, aztán beköltöztünk Szarvasra — meséli a Hajzer házaspár. - Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy az itteniek nem fogadtak be bennünket Mindenki segített, ahogy tudott, csak az volt a furcsa, hogy a környező tanyákban szinte mindenki szlovákul beszélt, mi pedig csak magyarul tudtunk Az áttelepülés után nyolc év elteltével, 1956 tavaszán, mo- torbiciklivel voltunk először újra felvidéki szülőfalunkban, Bajkán. Elmentünk a falu központjában álló, egykori házunkba is, melyben egy Csabacsüdről áttelepült családot találtunk. Szívesen fogadtak bennünket akkor is és azóta is, akárhányszor elmentünk Nem haragszunk rájuk, hiszen nem ők tehettek arról, hogy nekünk onnan el kellett jönnünk. JEGYZET Csaba is beszerezhetne magának egy Győzikét fejlettség tekintetében Békéscsaba az utolsó előtti a hazai megyeszékhelyek rangsorában - a statisztikai hivatal felméréséről kissé lemondóan próbál meg véleményt mondani az újságíró. Lemondóan, mert állandóan azt vágják a fejéhez, hogy csak a negatív hírekre figyel. nehéz ugyanakkor ezt a statisztikát pozitívan szemlélni, az utolsó előtti hely önmagáért beszél. Nem kell többdiplomás elemzőnek lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, ehhez nagymértékben hozzájárul az, hogy a működő gazdasági szervezetek száma irtózatosan alacsony: még a százat sem éri el ezer lakosra vetítve. érdekes tény az is, hogy a másik két dél-alföldi megyeszékhely - Szeged és Kecskemét - számos megyeszékhelyt megelőz eredményeivel: kérdés, hogy a jövőre nézve ez mit jelent a Viharsarok fővárosa számára. Tisztában vagyok természetesen azzal, hogy nehéz felvenni a versenyt két nagyobb várossal, de félő, hogy ezek fejlődésével még inkább háttérbe szorul majd Békéscsaba. az egyetlen megyeszékhely, amelyet megelőztünk, Salgótarján. Szégyen, nem szégyen, de hirtelen nem jutott más eszembe erről a városról, csupán Győzike, s az ő, a médiában folyamatosan nyomon követhető élete. Győzike kapcsán sokfelé megjelent Salgótarján neve, s talán néhány befektető érdeklődését is felkeltette. De ha csak a tudatalattijukba férkőzött be a város, az sem elhanyagolandó tény. ha már másképp nem igazán megy, jobb híján Békéscsaba is beszerezhetne magának egy Győzikét... Kevés kitelepítés Békésben értékelés Szarvas környéki munkák A megyei védelmi bizottság operatív törzsének tegnapi ülésén bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője kifejtette, csak a Sebes-Körös alsó szakaszán, valamint a Berety- tyón és a Hármas-Körösön tartják fenn a legalacsonyabb szint mellett a védekezést. László Erzsébe A Fekete- és Fehér-Körösön már korábban, a Kettős-Körösön tegnap szűnt meg a készültség. Ezt követően a három, Békés megyében ténykedő vízügyi társulat számolt be a kialakult helyzetről, gondjaikról, a megoldandó feladatokról. Csak úgy, mint egy héttel ezelőtt, most is a gyulai központú Körösi Vízügyi Társulat vezetője, Nánási János számolt be a legtöbb problémáról. Ezekkel kapcsolatban konkrét döntések születtek a Kétsop- rony környéki belvízzel veszélyeztetett tanyák ügyében, a gyomaendrődi belvízvédekezéssel és a szarvasi holtág vízszintcsökkentésével kapcsolatban. Szó esett a Sarkad- keresztúrról kivezető belvízi csatorna helyzetéről, valamint a Békéssámsonon átfolyó régi Száraz-ér-csatorna folyamatos csurgásával kapcsolatban. Jenei Imre, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője a gyulai operatív törzs ülésén elmondta, hogy Békés megyében minimális volt a kitelepítések száma, a tűzoltók kevés munkája közül a legtöbb Szarvason és környékén adódott. KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Gyomaendrőd. kisebbség. O) Gyomaendrőd német kisebbségi önkormányzata 929 millió forintból gazdálkodhat az idén. Az említett költségvetési összegből 640 ezer forintot tesz ki az állami támogatás. Gyula. FARSANG, (ö) A gyulai Németvárosi Óvodában a szülők— gyerekek hagyományos, közös farsangját rendezték meg a napokban. Az óvodások ilyenkor magyarnémet nyelvű műsort adnak. Egyre több szülő öltözik farsangi jelmezbe és így töltik együtt a gyerekekkel a vidám farsangi délelőttöt. Kétegyháza. élőkért, (a) Kétegyházán a közelmúltban a helyi képviselő-testület döntése értelmében megváltoztak a közterület-foglalási díjak. így a vendéglátó-ipari élőkért után 50 forintot kell fizetni egy hónapra négyzetméterenként. Kondoros. ÚT. <J) A csárda melletti piactér jobb megközelíthetősége érdekében szilárd burkolatot kíván építtetni a kondorosi önkormányzat a Széchenyi utca Szénási és Aradi utca közötti szakaszán. A 27 millió forintos fejlesztéshez 65 százalékos támogatásra pályáznak a megyei területfejlesztési tanácsnál. Körösladány. korszerűsítés. (í) A körösladányi önkormányzat az idén szeretné korszerűsíteni a világítást az iskola gimnáziumi épületénél, az újladányi óvodában és a polgármesteri hivatalban. Dr. Pelcsinszki Boleszláv polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elmondta: ezek a beruházások pályázati támogatással képzelhetők el. Kunágota. föld. (I) Kunágota kép- viselő-testülete legutóbbi ülésén megtárgyalta a szociális földprogramról a kormánymegbízott által írásban küldött tájékoztatást. Eszerint a település 8,8 hektár állami földterület visszaigénylésére jogosult. A testület a visszajelzést megköszönte és döntöttek a használatba vételi kérelem benyújtásáról. Medgyesbodzás. ovibuli. (i) A medgyesbodzási óvodában a szülői munkaközösség szervezésében rendeztek bálát nemrég a gyerekeknek. Ez alkalomból mindenki jelmezt öltött és vidám dalokból, versekből álló télbúcsúztatót tartottak, majd közös tánccal múlatták az időt. A program sikeréhez helyi vállalkozók és a nyugdíjasklub tagjai járultak hozzá adományaikkal. Végül minden kisgyermek egy-egy édességcsomagot kapott ajándékba. Mezőberény. delegált. <h) A mezőberényi képviselő-testület úgy döntött, hogy a Dél-alföldi Ivóvizei inőség-javító Konzorcium Projektellenőrző Szervezetébe Cservenák Pál Miklós polgármestert delegálja. Mezőhegyes, tárlat, (i) Német Béla biológia, földrajz és rajz szakos tanár Szentesen született, Mezőkovácsházán is tanított, jelenleg Hódmezővásárhelyen él és alkot. A festőművész képeiből dr. Sásné Balda Dorottya kulturális menedzser rendezésében nyílt kiállítás a napokban a mezőhegyesi Nonius hotel galériájában. A zsűrizett képek főként tájakat, csendéleteket ábrázolnak, amelyek még két héten át láthatók a galériában. Az egészségügy nem teher biztosítók Külföldiek gyógyítása A hazai termál- és gyógyvízkincs, az orvosok, egészségügyi dolgozók szaktudása Magyarországot gyógyító és rehabilitációs központtá tehetik Európában - jelentette ki tegnapi gyulai sajtó- tájékoztatóján dr. Pusztai Erzsébet, az MDF egészségpolitikusa. Szerződni kellene a különböző országok egészségbiztosítóival. Az ilyen egészségügyi ellátást nyújtó szerződések nagy bevételt jelentenének Magyarországnak, Gyulának is, a határ menti, kórházzal, gyógyfürdővel rendelkező városnak. Magyarországon be kellene vezetni az ápolási biztosítást, hogy szociális indokkal ne feküdjenek idős emberek a kórházakban. Az üdülési jegyhez hasonlóan szükség van rehabilitációs jegyekre az egészségfenntartáshoz. Dr. Pocsay Gábor, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, az MDF országgyűlési képviselőjelöltje elmondta: Gyulán jó nevű, gazdaságilag sikeres kórház működik. Korábban évente 500 millió forintot fordíthattak fejlesztésre, ma épp, hogy ki tudják fizetni számláikat az elvonások következtében. Kórházukba romániai, délvidéki magyar betegek is járnak, uniós pályázati lehetőségekkel szeretnék szerepüket erősíteni a történelmi térségben. ■ Sz. M. k I I » t t
