Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-11 / 60. szám
[HÍRESSÉGEK, SZTORIK] küzdésén. Úgy gondoltam, esz- tendőnyi szünet erejéig átitatom magam természet- és állatközelséggel. Gylmesben főként juhokat nevelnek az emberek. S tudjuk, a Biblia egész világa a nyáj-pásztorviszony képére épül. — Könnyen befogadták a messziről jött vándort?- A gyimesi csángó a legar- chaikusabb magyar népcsoport a Kárpát-medencében. A helyiek befogadók, de nagyon vad és nyers, hihetetlen érzelmi mélységeket és magasságokat hirteJuhók, cegák között másfélezer méter magasan — A gyimesi, 1300—1500 méter magas hegyek között reggel ötkor keltünk. Megfejtük az állatokat A nyájban volt 150 juh - ők juhónak nevezik 30-50 kecske, azaz cega, átlag 10-15 marha, ebből öt fejőstehén. Egyikünk a marhákkal ment pásztorkodni, egy-két ember a juhokkal. Délben visszatértünk, fejtünk, és kis pihenő után újra legeltetés következett, majd este ismét fe- jés. Mindenki csinált mindent, még sajtot is készítettünk, kaszáltunk, gombát gyűjtöttünk. Baleset érte a Nox énekesét Balesetet szenvedett a Nox énekese, Péter Szabó Szilvia. Aggodalomra semmi ok, az együttes emiatt nem mondta le a március 25-ei, békéscsabai koncertjét a tavaszi fesztivál keretében. A baleset akkor történt, amikor Szilvi óránként 130 kilométeres sebességgel az autópályán haladt. Amikor az anyósülésre tette a sapkáját, reflexből elfordította a kormányt is. A kocsi megpör- dült és az árokban kötött ki. Az ijedtségen kívül más baj nem történt, azóta az autót is megjavították, (y) Országos textiles díjak átadó Megyeiek is a legjobbak között Stílszerűen a hagyomány ápolásáról ismert Dűvő zenekar zenéje vezette fel a tizedik Országos Textiles Konferencia díjkiosztóját tegnap a békéscsabai ifjúsági házban. Az „Ágy és környezete”, valamint az „Egyházi textíliák” kategóriában kihirdetett pályázatokra összesen 797 alkotás érkezett, gyakorlatilag az ország minden részéről, illetve vajdaságiak, felvidékiek, erdélyiek fantáziáját is megmozgatta a felhívás. Megyénkből az „Ág)-1 és környezete” kategóriában kiemelt első díjban részesült a békéscsabai Rozmaring Szakkör. Tagjainak kiállított anyagában a babasapkától a komódtartón át a dísztörülközőig sok érdekesség megtalálható, igy a keresztelőtakaro is. A kategória első díját a Békés Megyei Népművészeti Egyesület Anifolk Hímző Stúdiója kapta, a csapat gyapjú falvédőveí, ágytakaróval, párnával és függönnyel dobogtatta meg a zsűri és az érdeklődők szívét. A napi program kiállításokkal, majd a pályázatra beadott alkotások elemzésével zárult. ■ (a) Belekeveredett a kampányba MAGAZIN ■MHIMIHB BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 11, SZOMBAT A Békés Megyei Művelődési Központban láthatók az „Ágy és környezete" kiállítás remekbe szabott textíliái. Kilenc éven át tanított a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban, három éve nincs a pedagógusi pályán. Volt bádogos segéd, szóróanyagokat osztott, jelenleg a sárszentlőrinci evangélikus gyülekezet lelki kis- bojtárja. László Erzsébet Bakay Péter megnyugtat, visszakészül Békéscsabára. Szolgálatot vállalt akkor is, amikor Sárszentiőrincet választotta. Nehéz sorsú embereket, cigányokat karolhatott fel, főként a lelki segítség útján.- Tanulságos húsz év áll mögöttem. Fogyatékosok, hajléktalanok sorsát egyengettem, dolgoztam a családsegítő szolgálatnál, foglalkoztam diákokkal, bekapcsolódtam ifjúsági szervezetek munkájába. Az evangélikus gimnáziumban hittantanár, s kulturális szervező voltam. Előtte Budapesten, az evangélikus teológián tanultam, 1983-ban kerültem Békéscsabára segédlelkésznek.- Miért döntött úgy, hogy 2003-ban egy évre a gyimesi csángókhoz költözik? — Hosszú időn át fáradoztam az emberek problémáinak leSokan úgy gondolják, az egykori Megasztárok lehúzhatják a rolót, hiszen itt vannak az új csillagok, köztük a gyulai Szabó Eszter is. oláh ibolya azonban nem aggódik, mint mondja, inkább drukkol a fiataloknak. Ibolya a mostani csapatból csak Rúzsa Magdolnát ismeri jól, neki bátorító sms-t is küldött már. A kétszeres platinalemezes énekes ritkán tudja élőben követni a megasztárok alakulását. A napjai ugyanis be vannak táblázva. Március 15-én éppen Békéscsabán lép fel a zenekarával. Oláh Ibolya a kampányba is belekeveredett. Hiller István, az MSZP elnöke a következőt mondta a Napkelte című műsorban: „Akinek arról, hogy van egy ország, Adolf Hitler jut eszébe, annak inkább pszichológushoz kellene fordulnia, mint a választókhoz. Jusson eszébe és dúdolja ő is Oláh Ibolya kedves dalát: van egy ország, Magyarország.” A politikus ezzel arra célzott, hogy a Fidesz egy náci jelszóhoz hasonlította Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök-jelölt kampányszlogenét. (fgk) Csiszér Áron lassan hegednek a sebek kapcsolattartás Ami Eleken a múlt, az a németséghez kötődik Napjainkban is kényes témának számít, hiszen máig el nem múló sebeket ejtett az eleki németek hatvan évvel ezelőtti kitelepítése. A mostani 5000—5500-zal szemben 1941-ben majd’ 10 ezer lakosa -volt Eleknek, igaz, ekkor még a csaknem 2 ezer lökösházi is ide tartozott. A szovjetek 1944 októberében foglalták el a települést, a mai Magyarország területén egyébként ez volt az első helység, ahová bevonultak. A következő év elején 936 német nevű embert - köztük közismert kom- * munistákat - szállítottak a § Szovjetunióba kényszermun- § kára, majd 1946 tavaszán, a | nagyhatalmak által szentesített =5 potsdami döntésnek megfelelően mintegy 3 ezer németnek kellett elhagynia Magyarországot. Helyükre a Felvidékről, illetve a szomszédos megyékből telepítettek szlovák és magyar nemzetiségű családokat. A németség mai létszáma Eleken a legutóbbi hivatalos adat szerint 254. — Ami Eleken a múlt, az a németséghez kötődik — értékelt Rapajkó Tibor történész, majd kifejtette, hogy a hatvan év ellenére máig élő sebet ejtettek a kitelepített németekben az akkori események. Az eleki „Leimen” ház sorsa jelzi, nem szakadt meg a kapcsolat. (Képünk bal alsó sarkában Niedermayer Ernő.)- A magyar szóhasználatban a több ezer német kálváriája' a kitelepítés nevet kapta, a kintiek azonban a „Verteibung”, vagyis a kiűzetés elnevezést használták és használják a mai napig. Az utóbbi időben Eleken is egyre többször tűnik fel ez a kifejezés, ám még az itteni németek körében sem teljesen egységes és egyértelmű a használata - érzékeltette a téma bonyolultságát az elnevezések különbözőségén keresztül a történész. A kevés helyben maradt német nemzetiségű életét szervező kisebbségi önkormányzat elnöke, Niedermayer Ernő elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten igyekszenek ápolni a hagyományt, és élőként megtartani a kapcsolatot a kiűzőitekkel. — Jó példa az együttműködésre a „Leimen” ház, melyet az egykor Eleken, most a németországi Leimenben élők támogatásával hoztunk rendbe - hangsúlyozta az elnök. Mindenhonnan jönnek — A kiűzetett németekkel való kapcsolattartás egyik leglátványosabb eleme az elekiek világtalálkozója, melyet minden második évben rendezünk meg 1990 óta -igya polgármester, Pluhár László, s elmondta, hogy a nagy rendezvényeken túl nemcsak folyamatos, hanem erősödő tendenciát mutat az egykori és a mostani elekiek közötti viszony ápolásának fontossága. len bejáró emberek. Az egy év alatt nem csak egy teljesen ismeretlen kultúra nyílt meg előttem. Világossá vált, hogy a hazai átlag ember magyarság- tudata eltörpülhet az ottahia kéhoz képest. Egy kis pásztor gyereknek azt mondtam, bármit kérhet tőlem. A kisfiú egy magyar nemzeti szalagot kért, hogy a kalapjához tűzhesse és büszkén viselje. Csodálatos, archaikus nyelvet beszélnek, ahol majd’ mindent a természet ad meg az embernek. Ez az egy év szüntelen hálaadásban telt, átütő erővel éltem meg az istenközelséget. „Festettem a Körös vizének” SZÉKELYHÍDI ATTILA gyulai festőművész kiállítása nyílt március 9-én az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban. A tárlatot ezúttal nem megayi- tóval kezdték, hanem a kiállítás vége felé, március 31-én 17 órára közönségtalálkozóra várja az érdeklődőket az alkotó. Úgy gondolja, hogy akik már megismerték a képeit, adhatnak neki a beszélgetésen olyan visszajelzést, ami hathat a további munkájára.- A kiállítás április 9-éig látható. Milyen műveiből válogat?- Az utóbbi tíz év olajjal, pasztellel és akvarellel készült városképeiből, a város határain tett barangolásaim során festett természeti képekből állítottam össze az anyagot. Aki szereti a természetelvű festményeket, bizonyára talál a kiállításomon kedvére valót. Ilyen például a Körös vizével festett akvarel- lem, amelynek címe: Festettem a Körös vizének. A korábbi korszakomhoz képest lendületesebben és frissebben festett hangulatrögzítéseimmel lehet találkozni. — A Gyulai Nyári Művésztelep alapító tagja. Változott a célkitűzés az évek során?- A művésztelep 1969 óta működik Gyulán. A korábbi évek szociografikus jellegű ember- és tájábrázolása mellett oldottabb, kevésbé részletező megoldások felé nyitunk néhányan. Emlékezetes volt a művésztelepi munkáim között a józsefvárosi templom Angyali üdvözlet című szekkó- jának megfestése segítőtársammal, Balogh Gyulával. ■ Sz. M. Isten iránti hálával a gyimesi csángók között szolgálat „Egy kis pásztor gyerek nemzeti szalagot kért, hogy a kalapjához tűzhesse, és büszkén viselje”
