Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-10 / 59. szám

2 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 10.. PÉNTEK MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mi szükséges ma a gyerekvállaláshoz? SZOBEK TÍMEA, BÉKÉSCSABAI, GYESEN LÉVŐ ANYA: — Saját bő­römön tapasz­talom, hogy támogatás kell. A kislányom, Virág hét és fél hónapos és minden forintra szükségünk van. Gondolom, ezzel más is így van. Ha magasabb fizetést kapnának a fiatalok, több gye­reket vállalnának. Ha viszont anyagilag bizonytalanok, nem szülnek, hiszen nincs hova, nincs minek. GUBICZIMRÉNÉ, BÉKÉSI, NYUGDÍ­JAS PEDAGÓ­GUS:- A fiatalok érthető mó­don biztos anyagi hátteret teremtenek, és csak utána vállalnak gyereket. A mai gyerekek szabadabbak, és ezt nem erkölcsileg értem. Mindenki rohan, és a lelkűk mélyén hiába vágynak kisba­bára, amíg nem fejezik be a ta­nulmányaikat, amíg nincs ál­lásuk, inkább nem gyarapít­ják a családot. KALLÓ BALÁZS, BÉKÉSCSABAI TANULÓ: — Egyelőre nem gondo­íf lók családala- * pításra, mert tanulok. Azt azonban látom, hogy mindenekelőtt munkale­hetőség szükséges. A kiemel­kedően jól fizető munka sem feltétel, mindenki megeléged­ne a kicsit jóval is. A lényeg, hogy biztosak lehessünk ab­ban, hogy ha jól végezzük a feladatunkat, holnap sem rúg­nak ki. DANYI CSABA, BÉKÉSCSABAI TANULÓ:- Minde­nekelőtt önál­ló lakás kell. Az albérlet is megteszi, de saját otthon len­ne mindenkinek az ideális. Ehhez persze munka kell, hogy legyen miből fizetni a hi­telt. A munkahelyen egy átla­gos, nettó hetven-nyolcvan- ezer forintos fizetés is megte­szi. Ha mindez megvan és megtaláltuk a párunkat, jöhet a gyerek. ■ (fgk) Változás 2006 Meghívó k 8 cn LU E Q a x 1 s Erdős Norbert Kövér László Erdős Norbert Békés és térsége országgyűlési képviselője és vendége, a Fidesz Országos Választmányának elnöke M fórumot'tartanak f „Változás 2006" címmel.'“ ‘ * Helyszín: Békés, Művelődési ház Időpont: 2006. március 14. (kedd) 1830 Szeretette! várok minden kedves érdeklődőt. Tisztelettel: ‘S-L. Erdős Norbert Békés és térsége országgyűlési képviselője. Tisztelettel és szeretettel várjuk a fórumot megeló'zö március 15-i emlékműsorunkra is, mely Békésen, a Széchenyi téren, 17.30-kor kerül megrendezésre. AJÍV0SlSvm((t Végeztek a varrással üzembEZáráS Márciusban befejezi a Gyulai Szabók Részvénytársaság Girf.iSuW.Wwi.-»'« A Gyulai Szabók elis­mertségét jelzi, hogy 1965 óta képeztek szakmunkásokat — tud­tuk meg Pflaum Ferenc- től, az igazgatóság elnö­kétől. Az rt. 2001-ben eladta irodaházát és hamarosan megszűnik" a sok éven át tartó minőségi, konfekciógyártás^ \I A Gyulai Szabók Rész­vénytársaság dolgozói hét­főn megkapták felmondó- levelüket. A nyugat-euró­pai országokba minőségi női konfekciót készítő sza­bók egy ideje már érezték az elkerülhetetlent. Szőke Margit A társaság igazgatósága 2006-ra összeállította üzleti tervelői­rányzatát, ami aránytalanul ma- .gas veszteséget mutatott - kezd­te Pflaum Ferenc, az rt. igazga­tóságának elnöke. Alapvető oka, hogy idéntől jelentősen meg­emelkedett a minimálbér és a új elemként belépett teljesítmény­követelmények kötelező elszá­molása. Az igazgatóság dönthe­tett úgy: felvállalja a visszafor­díthatatlan állapotot, hogy a sa­ját sorsáról már nem tud dönte­ni, vagy a termelés leállításáról határoz. Az utóbbi történt: Szer­ződéses kötelezettségeiknek elegett téve csoportos létszámle­építésben döntöttek az üzemi ta­náccsal megállapodva. Az igazgatóság valamennyi dolgozó esetében tisztességes el­számolásra törekeszik, a törvé­nyi előírásoknál magasabb, az üzemi megállapodás szerinti fel­mondási és végelszámolási ösz- szegeket fizetik ki. A termelés március végével befejeződik. A Gyulai Szabók Rt. nyugat­európai piacra - olasz, francia, holland - dolgoznak, női felső- ruházatot, finomkonfekciót ké­szítenek most is. A könnyűipar, a konfekciókészítés problémái a ’90-es évek elején kezdődtek Gyulán is, noha már régen ex­portra termeltek, így magas technológiával dolgoztak. A Gyulai Szabók Szövetkezet fenn­állásának 50. évfordulóját 1996- ban ünnepelte, nem is gondol­tak arra, hogy tíz év múlva, a 60. évfordulón ez történik-velük. A ■ „A szakma kicsit cso­dálkozva nézte, hogy még működnek. Az utol­sók között estek ki a rostán — mondta Pflaum Ferenc.” kilencvenes évek közepén már látható volt, hogy régi vevőkap­csolataikból sokan egyik sze­zonról a másikra kiváltak, nyu­gat-európai cégek zártak be és megkezdődött a keleti országok­ból az olcsó élőmunkával készí­tett termékek beáramlása. A gyulai szövetkezet a hetve­nes évektől dolgozott export bér­munkára, technológiát, alap­anyagot kaptak és készterméket gyártottak, magas szakmai elvá­rások mellett a legnagyobb nyu­gat-európai cégeknek is. A vevő­kör szűkülése mellett a gyártás, az élőmunka és költségei növe­kedtek a gyulai cégnél, a közter­hek a bérekre rakódtak. Ugyan­akkor van cég, melynek ma is a kilencvenes évek második felé­ben megkötött árrendszerrel dolgoznak. A cégnek 2001-ben jelentős átszervezést kellett vég­rehajtani, ekkor még 320-an dolgoztak náluk, ma közel 120- an. Akkor még Kötegyánban és Újkígyóson is volt üzemük, ma már csak Gyulán és Eleken. Gyulán csaknem nyolcvanan dolgoznak- Irodaházuktól -is 2001-ben kellett megválniuk. Évek óta, amióta veszélyezte­tett a szakma, a munkatársakat tájékoztatták a mindenkori hely­zetről. -A könnyűipar helyzetét több kormányzati ciklusban jól mérték fel, de hathatós intézke­dést nem tettek. Noha a verseny- szférában a konkrét pénzügyi tá­mogatás nem megengedett, de szerkezetváltással a könnyűipar dolgozóit át lehetett volna men­teni olyan ágazatba, ami biztosít­ja a folyamatos munkát. A gyulai cég igazgatósága vizs­gálta azt a lehetőséget is, hogy munkahelymegtartásra milyen támogatásokat vehetnének fel a munkaügyi központtól. A jelenle­gi pályázati feltételeknek azon­ban már nem tudnak megfelelni, ugyanis nem átmeneti válság van náluk, hanem tartós — össze­gezte Pflaum Ferenc. Hátrányos szabályozás A hátrányos munkaügyi sza­bályozások 2006 elején jelen­tek meg, sőt, 2007-ben továb­bi jelentős költségnövekedés­sel kell számolni a minimál­bér további emelésével A könnyűipari szakma, igya gyulai cég is jelentős szám­ban foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket. A Munka törvénykönyve ugyan­olyan szabályozásodat ír elő teljesítménykövetelményben a megváltozott munkaképessé­gű dolgozóra és a százszáza­lékos munkaképességűre. A könnyűipar vesztett Á gyulai társaságnak jelen­leg is van munkája, de ve­vőkörük a bérköltség fede­zetét nyújtja jobbára és messze nem a termelési költségét. Piaci viszonyaikat nagymértékben rontotta a távol-keleti termékek beér­kezése, ár alatti értékesíté- . se, így a versenyhelyzetét a könnyűipar elvesztette. A társaságnak mintegy 150 részvényese van. A közgyű­lés még korábban úgy dön­tött, hogy a legfontosabb a veszteségmentes gazdálko­dás biztosítása. KISHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Almáskamarás, ki mit tud? (i) Az almáskamarási általános iskola Ki mit tud?-ot szervezett a közel­múltban a felnőttek részére. A ver­senyre 18-tól 86 éves korig jelent­keztek fellépők, akik vers, ének, hangszeres zene és egyéb kategóri­ában mutatkoztak be a művelődési házban. A program nagy érdeklő­dést váltott ki, ahol az egyéni díja­zottak könyveket, zenei CÉHket, ka­zettákat, a csoportok tortát kaptak ajándékba. Békés. KÁBÍTÓSZER, (h) A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésének támogatására nyújt be pályázatot az önkor­mányzat az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Mi­nisztériumhoz. Az igényelt ös­szeg 1,5 millió forint, amihez a tízszázalékos önerőt biztosította a testület. Békéscsaba, egyesületek, (y) Békés megyében a gazdálkodó szervezeteken belül, a legnépsze­rűbb társasági formákon — a beté­ti társaságon és a korlátolt fele­lőségei társaságokon túl - igen szép számmal működnek egyesü­letek. Tavaly év végén 322 sport- és 732 egyéb egyesület dolgozott. Dévaványa. változások. (í) Mint arról korábban beszámoltunk, feb­ruárban elhunyt dr. Szilágyi István, Dévaványa alpolgármestere. A sár­réti város képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén Elek Imre személyé­ben választott új alpolgármestert. Elek Imre korábban a pénzügyi bi­zottság elnöke volt. Ettől a tisztség­től most megvált. A bizottság új el­nöke Kanó József lett. Gyomaendrőd. tájház. oi Az Endrődi Tájház nagy hangsúlyt fektet a népi kézműves mestersé­gek bemutatására, ennek érdeké­ben csoportos programokat szervez­nek. Az iskolások rendhagyó múzeu: mi órák keretében ismerkedhetnek a néprajzzal és a helytörténettel. Gyula. NYILVÁNOSSÁG. (Ö) A gyulai kistérség hivatala megállapodást kö­tött a Gyula Televíziót működtető tár­sasággal, hogy a kistérségi ülésekről készítsenek felvételt A felvételt a kistérségi társulás valamennyi tele­pülése megkapja, hogy a helyi televí­zión keresztül a képviselő-testületi ülésekhez hasonlóan tájékoztathas­sák a lakosságot - tudatta dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere, a kistérségi társulás elnöke. ADOMÁNY NÉMETORSZÁGBÓL, (ö) Gerhard Stengel nyugalmazott frankfurti tűzoltóparancsnok, Gyula dísz­polgára és a Bad VilbeM Christopherus Alapítvány jóvoltából újabb adomány érkezett tegnap Gyulára. A több tízezer euró értékű Ferrero-édességet, bútort, egészségügyi terméket megyénkben osztják szét Szigeti Antal újkígyós! plébánossal - tudtuk meg Mittag Mónikától, Gerhard Stengel gyulai megbízottjától. j I I) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents