Békés Megyei Hírlap, 2006. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

FOTÓ: GORDOS ÍVETT 8 SÉ TA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK ALARCcal vagy nélküle Nem értek meg egyeseket. Mi­ért gondolják, hogy ők sokkal jobbak másoknál és ezért lené­zik azokat, akik valaminél fog­va gyengébbeknek látszanak. Az teljesen mindegy, hogy mi­ben áll az ő „különlegessé­gük”. Az ilyen alakok az esetek többségében egy fabatkát sem érnek. Mások tollaival ékeskedve verekszik fel ma­gukat a ranglétra csúcsára, és szörnyen meg tudják ütni magukat, hogy ha azok, akik felsegítették oda, hirtelen el­pártolnak tőlük. Nem a sze­mélyiségük csorbul azonban ilyenkor, mint másoknak, ha­nem az egojuk. Hiszen az ilyen embereknek már nin­csenek igazi érzéseik, csak a saját maguk iránt érzett imá­datuk maradt. Persze ezt az imádatot a környezetüktől is elvárják. Továbbá ezek a személyek szeretik még a végsőkig ki­használni naivabb társaik odaadását. Sokszor színésze­ket meghazudtoló módon ké­pesek barátot, szeretőt ját­szani évekig. Bele sem gon­dolnak milyen mély lelki se­beket okoznak, ha ellökik csodálójukat. Másnap meg mintha mi sem történt vol­na, élik tovább kényelmes életüket és már újabb áldo­zat után is lesnek. Arra fe­lesleges kísérletet tenni, hogy megváltoztassuk őket. Egyszerűen lehetetlen. Csak maguk tudnának tulajdonsá­gaikon változtatni. Ehhez pe­dig komolyan el kellene ha­tározniuk, hogy megteszik. Ha ez végül is sikerrel jár, akkor az álarc végleg lees­het, az álarcos bál véget ér­het és elkezdődhet egy em­beribb élet. ■ Krupincza Mariann 11/e Rózsa Ferenc Gimnázium Békéscsaba Lélekromboló háború „Minden hábo­rú más, min­den háború ugyanaz” — ez a Bőrnyakúak című háborús témát feldolgo­zó film egyik zárómondata. Egy dologban egészen biztosan a világtörténelem öszszes háborúja megegye­zik, abban, hogy megnyo­morítja az emberi lelket. Hiába mások a fegyverek, az ellenség személye, a hely, ahol a támadások foly­nak, a katonákban mindig azonos lelki folyamatok ját­szódnak le. Kiképzésük során megta­nítják őket ölni, de soha nem készítik fel arra, hogy mit fognak érezni, amikor majd hazatérnek. Minden gondola- i tűk az átéltek körül forog, az emlékképektől nem tudnak szabadulni. Látják maguk előtt a véres tetemeket, hall­ják a helybeli civilek rémült kiáltozásait. A már említett film egy olyan háborút - az 1991-es Öböl-háborút - mutat be, ahol igazából csak a légierő beveté­se lett volna indokolt, de Ame­rika odavezényelte több tíz­ezer katonából álló szárazföldi haderejét. Nekik is ugyanúgy hiányzott a családjuk, barát­nőjük vagy feleségük, mint minden katonának, de a lel­kűk és kapcsolataik változása­it csak hazatértük után érzé­kelték. Az olyan háborúk ellen igenis tiltakoznunk kell, ame­lyek csak arra irányulnak, hogy az adott nagyhatalom a saját képére formáljon egy tel­jesen más kultúrájú, társadal­mi és vallási berendezkedésű országot, csak azért, hogy az­tán átvegye a hatalmat és ki­sajátítsa az ország nyers­anyagkészletét. ■ Váczi Edit 11/f média tagozatos tanuló Farkas Gyula Mezőgazdasá­gi, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium Békés Az oldalt a Sétá II. diákjainak írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. A diákok írásai elérhetőek még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vág}'a www.beol.hu/seta címen. Vannak az életben rossz napok nevetés» A cinizmus csak ritkán kopogtat az elme ajtaján... Halász Nóra a nevetés gyógyító hatásáról elmélkedik, érdemes ráhallgatnunk. Vannak az életben rossz napok. Amikor reggel ki­ömlik a kávé, nem indul a kocsi, lekéssük a buszt vagy egyszerűen szomorú az idő, legörbíti a szánk szélét. És vannak pillana­tok, mikor olyan embe­rekkel kell beszélgetnünk vagy egy helyiségbe zár­va lennünk, akik dühíte­nek vagy untatnak. Hosszú és unalmas délutánok, érdektelen órák, emberek, ut­cák. Miért? És ilyenkor miért nem csinálunk mást? Persze nem lehet, anya is mindig azt mondja, vannak nemszeretem dolgok, amiket el kell viselni. Miért? Nem fogom! Mi lenne, ha a kiöntött kávét cinikus mosollyal feltörölnénk egy jó bulit idéző számára, ha az unalmas emberre rámoso­lyognánk, ha a csúnya időt át­lépve kitennénk egy képesla­pot pálmafákkal és piknikez- nénk előtte csokis fánkkal, ha a kocsit nevetve tolnánk be?! laj, ne haragudj! Egyszerű len­ne, túl könnyű. Szerintem az emberek legnagyobb baja, hogy elfelejtik a kis dolgokat, a cinizmus csak ritkán kopogtat az elme ajtaján; a másik em­ber is unatkozhat, aki szembe ül a buszon, aki pedig a nem­szeretem dolgokról beszél, be­széljünk vele másról. Persze, kicsi vagyok én, hogy tanácsot adjak. Sok mindent megélünk, sok minden fáj, de nem szabad hagyni, hogy felemésszen. Többnyire a depressziós szeret bánkódni, a stresszes rohanni. Szidja a későt, pedig ha ő is el­késne egyszer, csak mert nyu­godtan itta meg a kávét és nem öntötte ki, lehetséges, hogy ne­vetne. Az emberek szeretnek szenvedni, mert ha nem így lenne, már rég mosolyogna a szembejövő az utcán, vagy leg­alább nem úgy nézne ki, mint aki megevett egy kiló citromot. Gyógyszereket találunk ki olyan betegségekre, amiket két perc nevetés meggyógyít. Elestem, felálltam, sokan lát­ták, nevettem és nevettek, to­vábbmentem. Te miért nem nevetsz? ■ Halász Nóra Ady—Bay gimnázium Sarkad Mondjam vagy mutassam? Szarvason március 3-án rendeztük meg először a tanár­diák activityt. Délután 3 óra­kor kezdődött el a játékos vetélkedő, a Szé­kely Mihály Szakképző Iskola és Kollégium, a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, a Szlovák Általános Iskola, Óvo­da és Diákotthon, a Szarvas Vá­ros Általános Iskola és Óvoda és a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjai között. A jelenlévők nagy izgalmak­nak és sok vidámságnak lehet­tek tanúi. A feladványok boríté­kokba voltak elrejtve, rajz, kö­rülírás és mutogatás kategóriá­ban. A rajzos feladványok egysé­gesen sikerültek, de a körülírás­sal megszenvedtek a bátor je­lentkezők. Mutogatásból sajnos keveset láthattak a szurkolók. Az iskolák közötti helyezések a következőképpen alakultak: 1. Vajda, 2. Szarvas V. Á. I., 3. Szé­kely, 4. Szlovák, 5. Benka. Mikor vége lett a diákactívitynek, az Energy Dance Cool táncosai szó­rakoztatták a nézőket. A tánco­sok több produkcióval is fellép­tek, különböző korcsoportok­ban. A legkisebb korcsoportból a legfiatalabbak 3 évesek vol­tak, nekem ők tetszettek a leg­jobban. A szünet után kezdőd­hetett a várva várt tanáractivity. Versenyükben több mutogatós feladat volt, érdekes szituációk­ban is láthattuk tanárainkat, akik felszabadultan játszottak. Az eredmények a következők: 1. Vajda, 2. Szarvas V. Á. I., 3. Szé­kely, 4. Benka, 5. Szlovák. Tehát a Vajda mindent vitt ezen a dél­utánon, de persze a többi csapat is vidáman távozott a sportcsar­nokból. ■ Galó Tímea 10/c Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Szarvas A fogathajtás rejtelmei Általában nem a ló, hanem a számítógép kö­zelében csepe­rednek fel a mai fiatalok. írásom célja bemutatni a fogathajtás elsajátításának mozzanatait. A fogattulajdonos szuverén joga eldönteni, hogy a saját fogatát milyen célra akarja használni. Akar-e nyilvánosság előtt szerepelni és bizonyítani? E célra alkalmas események: lovasnapok, lovasbemutatók és meghívásos fogathajtó verse­nyek. A jó légkörben szervezett verseny maradandó lehet a to­vábbi eredmények elérésében. Hogyan tanulhatunk meg fo­gatot hajtani? Első lépés: alaposan tanul­mányozzuk a szakirodalmat. Második lépés: vegyünk részt minél több fogathajtó ver­senyen, természetesen még ló nélkül. A pálya széléről figyel­jük meg a hajtó szárkezelését, a szakszavakat és a lovak mozgá­sát (lépés, ügetés, vágta).. Ha kedvet kaptunk mindezt kipróbálni, keressünk egy biz­tos kezű és jó képességű hajtót. A fogattal menjünk ki olyan te­repre, ahol nyugodt környezet­ben gyakorolhatunk. Üljünk a hajtó mellé és figyeljük meg a kézmozgását, a szár kezelését. Kérjük meg, lépésben mutassa meg a szárkezelés fortélyait. Az alapos megfigyelés után cserél­jünk vele helyet és próbáljuk meg a hajtást. Gyakoroljuk a jármódokat (lépés, ügetés). A kezdő hajtők csak jól beta­nított lovakkal gyakoroljanak, ne legyenek a lovak nyers csi­kók az esetleges baleset elkerü­lése érdekében. Fontos: lovasa­ink mellőzzék a „mindentudás elméletét”, mielőtt a lovas élet­ben nagy csalódás nem éri őket. ■ Pintér Ferenc 12/c Békés Megyei Radványi György Középiskola Szakisko­la és Kollégium, Elek A képkereteken három címer is látható: az első a Hunyadi-családé, a második Mátyás királyé, a harmadik pe­dig az iskola címere. Hármas kép(b)en a Hunyadiak múltidéző Boros Béla mezőkovácsházi grafikus munkája Boros Béla rek- lámgrafikus egykor szintén a mezőkovács­házi Hunyadi .János, giranázir. um falai között tanult. Örül, hogy ebben az is­kolában érettségizett, különö­sen a történelmet szerette, a matematika viszont sosem volt a kedvence. Megkérdeztük hol tart a kö­zelgő iskolaszentelőre terve­zett, a Hunyadiakat ábrázoló triptichon, hármas kép készíté­sével. — Két dolgot ragadtam ki a Hunyadiak korából - mesélte. - Az első a nándorfehérvári csata, ugyanis ez volt Hunyadi János világraszóló tette. A kép azt a pillanatot ábrázolja, ami­kor legyőzte a török sereget. A lófarkas, félholdas török zászló Hunyadi lába alatt hever. Az ar­ca kicsit szomorú, amivel azt jelzem, hogy tudat alatt érezte a halálát. A második kép Má­tyás király kódexeihez kötődik. Á könyvek utalnak az iskola lé­nyegére, a tanulásra. A képen három könyv található a Hu­nyadi-család rövid leiratával, az iskola történetével. A harmadik képen Mátyás király átnyújtja Mezőkovács- háza városala- i pító oklevelét I Bessenyei Be- I nedek helyi ■ földbirtokos- HH mm nak. A várossá avatáson a falu papja is részt vett, és neki adták át a kulcsot. A képeken az arany szín domi­nál, mert az arany a dicsőséget szimbolizálja. Boros Béla az első nagymére­tű munkájával márciusban ké­szül el. ■ Kovács Dóra-Mahler Adrienn, Hunyadi János közép­iskola, Mezőkovácsháza

Next

/
Thumbnails
Contents