Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-23 / 46. szám
10 HIRDETÉS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Sikereink és lehetőségeink az Európai Unióban 2. Körös Komplex Program és a közlekedési fejlesztések Sorozatunk első részében (Békés Megyei Hírlap, 2006. február 9.) bemutattuk, hogy Békés megyében az első Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően az európai uniós tagságunk milyen fejlesztéseket hozott 2004. óta. Ugyancsak szóltunk arról, hogy milyen rendszerben lesz a „brüsszeli eurókból” magyar pályázati támogatás, és hogyan alakulnak az európai uniós segítséggel tervezett fejlesztési elképzelések 2007. és 2013. között. Mint minden más régiónak Magyarországon, a Dél-Alföldnek (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyének együtt) saját regionális operatív programja lesz 250-300 milliárd Ft forráskerettel. Ez csak a fenti három megye számára elérhető forrás. Ehhez csatlakoznak még az egyes minisztériumok által kezelt úgynevezett ágazati pályázatokon elnyerhető támogatások és a pályázati rendszeren kívül megvalósuló nagyprojektek. Azért, hogy a különböző forrásokból táplálkozó fejlesztések lefedjék Békés megye valós szükségleteit, igényeit, és ne legyenek párhuzamosan végzett beruházások, össze kell hangolni a sok szereplő (vállalkozások, civil szervezetek, települések, kistérségek) elképzeléseit. Ezzel a céllal készítették el a Békés Megyei Önkormányzat munkatársai Varga Zoltánnak, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnökének vezetésével a Körös Komplex Programot, amelyet sorozatunk mostani és további két részében szeretnénk megismertetni a megye lakóival. A Körös Komplex Program Minden fejlesztési tervnek meg kell határoznia azokat a mérhető jellemzőket, amelyekkel objektiven igazolni lehet, hogy valójában mely területeken kell beavatkozni. Békés megye jelenlegi helyzetét (a Körös Program szempontjából a kiinduló helyzetet) az alábbiakkal írhatjuk le röviden: A térség természeti adottságai elsősorban a környezet mező- gazdasági és a turisztikai célú hasznosítását teszik lehetővé. A világviszonylatban is kiváló termőhelyi (elsősorban talaj) adottságokat némileg beárnyékolja a védelmi rendszerek kiépítettsége ellenére is meglévő árvíz-, belvíz- és az aszályveszélyeztetettség. A térség egyedülálló, feltárt termálvízkinccsel bír. A korábban és jelenleg is alacsony ipari termelés megkímélte a természetes környezetet (és annak állapotát), melynek további és hosszú távú fenntartása fontos környezeti cél. A térség fejlesztését a meglévő különleges természeti értékekre és az épített örökségre, a kiváló mező- gazdasági adottságokra és magas fokú mezőgazdasági munkakultúrára, a bőséges alternatív területhasználati lehetőségre, az élelmiszeripar szabad kapacitásaira, az építőipari alapanyag-termelésre, a kedvező vasút- logisztikai adottságokra, a jelentős nemzetiségi népesség kulturális sokszínűségére, illetve a termálvízkincsre lehet építeni. Megoldást kell találni a közlekedési peremhelyzetből fakadó rossz elérhetőségre, az agrárvállalkozások erős piaci kiszolgáltatottságára, az agrár-környezetvédelem hiányosságaira, a versenyszféra tőkeszegénységére, a lakosság rossz egészségügyi állapotára, a közszolgáltatásokhoz való nehéz hozzáférésre és a fiatalok elvándorlására. A jelenleg egyértelmű adottságokon túl fel kell ismerni a szabad munkaerő-kapacitásban, a 2007. és 2013. között elérhető európai uniós források megemelkedő nagyságrendjében, Románia 2007-es EU-csatlakozásában, a határokon átnyúló környezetgazdálkodási és -védelmi infrastruktúra beruházásaiban, a vízgazdálkodás fejlesztésével az öntözéses kultúrák termesztésében, a térség hungaricum termékeiben, a turisztikai kínálat bővítésében, egy összehangoltabb turisztikai marketingben rejlő lehetőségeket. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével elérhető közelségbe kerülnek mind a fejlett nyugateurópai, mind a fejlődő keleti piacok. Lássuk be, hogy ha nem sikerül a jelenlegi kedvező adottságainkat erősíteni és tovább bővíteni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy tovább mélyül a gazdasági szerkezeti válság elsősorban a mezőgazdaságban, az élelmiszer-gazdaságban és a könnyűiparban, amely további foglalkoztatási feszültségekhez vezet, az elvándorlás és a természetes fogyás miatt pedig tovább csökken a népesség. Az EU 2007-es bővítése után létrejövő új gazdasági térben továbbra is „holttérben” marad a térség a gyorsforgalmi úthálózati összeköttetések nélkül. Békés megye kitörési pontjai: • Nemzetközi elérhetőséget biztosító vasúti és közúti közlekedési ágak infrastrukturális fejlesztése. • Térségi innovációs és technológiai központok hálózatának bővítése. • Agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése. • Megújuló energiaforrások. • Gyógy- és termálturizmus vertikumának kialakítása. • Vízi, lovas turizmus fejlesztése. • Határokon átnyúló együttműködések kialakítása. • Természeti és kulturális adottságok értékmegőrző fejlesztése. • Szakképzés és felsőoktatási kapacitások fejlesztése. • Jól képzett egészségügyi és szociális szakemberek. A Körös Komplex Program tehát a helyzetelemzés alapján meghatározott kitörési pontokon keresztül igyekszik összefogni a 2007 és 2013 közötti időszak Békés megyei fejlesztéseit. Ezt az alábbi célok mentén teszi: Sorozatunk mai részében részletesebben az első stratégiai célt, az infrastruktúra-fejlesztést mutatjuk be. Békés megye számára a legfontosabb kérdés vitathatatlanul az elérhetőség javítása, ezen belül is a közúton történő megközelíthetőség gyorsítása. Ezen a területen elsődleges az M44 gyors- forgalmi út kiépítése a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula-ország- határ közötti szakaszon. Akkor tekinthető eredményesnek a fejlesztés, ha kimutathatóan csökken az utazási idő és a járműüzemi költség, javul a közlekedésbiztonság, fokozódik a tőkebeáramlás és az idegenforgalom. Még a 2007-13-as tervezési időszakban mindenképpen el kell készíteni továbbá az M46-os és az M47-es (M9) utak gyorsforgalmivá fejlesztésének terveit. Megyén belül a majdani gyorsforgalmi utak elérhetőségét is biztosítani kell az alsóbbrendű úthálózat fejlesztésével (új összeköttetések kiépítésével és meglévő szakaszok felújításával). Ez alapfeltétele annak, hogy a térségi/kistérségi központok a XXI. századhoz méltó összekötő úthálózattal rendelkezzenek. Gyorsforgalmi utak, alsóbbrendű utak fejlesztése Teljes útfelújítás Békéscsaba és Kondoros között Hidak felújítása A Nemzeti Autópálya Rt. által bemutatott hídtervek a majdani M44-es gyorsforgalmi úton Békés megye képét alapvetően meghatározzák a folyóvizek, amelyeket a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél sem szabad figyelmen kívül hagyni. Főleg az alsóbbrendű utak mentén vannak olyan régi, acélszerkezetes hídjaink, melyek jelentősen megnehezítik egy-egy térség elérését. A program elkülönítve kezeli az ún. kishidak, illetve a jelentősebb összekötő úthálózati szakaszokon szűk keresztmetszetet, illetve balesetveszélyt okozó hidak rekonstrukcióját. Vasútfejlesztések Békés megyét átszeli a IV. transzeurópai közlekedési folyosó a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vonalon. Ezen a vonalon már 2004. és 2006. között is valósulnak meg fejlesztések, melyeket folytatnak 2007 után is. Hamarosan megtörténik a Szajol-Mezőtúr és a Békéscsaba-Lökösháza vonalszakaszok átépítése. A Békéscsaba-Lökösháza vonalszakasz felújítása rehabilitációs szintű munkákat tartalmaz, a második ütemben sor kerül a Mezőtúr-Békéscsaba vonal- szakasz felújítására, valamint Békéscsaba állomás komplex rekonstrukciójára. Mezőtúr és Gyomaendrőd között mindkét vágány átépítésével a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas. A nemzetközi kapcsolatok hatékonyabb kihasználása, a térség versenyképessége és környezeti szempontok miatt Békéscsabán a tervezett logisztikai központhoz kapcsolódóan kombinált fuvarozási kapacitások kialakítása indokolt. A szállítási kapcsolatok további fejlesztéseként össze kell hangolni a vasúti, közúti és vízi szállítási csomópontok működését. A Körös Program szintén tartalmazza egy, a régiót nyugatkelet irányban átszelő (korábban már meglévő) vasútvonal létesítését. A vasútvonal a regionális együttműködés tengelye lehet, ajnely hosszabb távon a nemzetközi forgalomba is bekapcsolhatóvá válik Nagyvárad, illetve Szabadka felé. A nemzetközi személy- és áruszállításban való aktív részvétel egyik alappillére a határátlépés lehetősége és az adott határ- átkelőhelyen nyújtott szolgáltatások, valamint azok minősége, ezért programunk megvalósítandó feladatként tűzi ki a (Nagyvárad)-Kötegyán-Békéscsaba-Szeged-(Szabadka) vasútvonal korszerűsítését és nemzetközi forgalomba állítását, illetve a vasúti határátlépés lehetőségének megteremtését Körösnagyharsánynál (a hiányzó néhány száz méternyi pályaszakasz pótlásával és a teljes szakasz rehabilitációjával.) Vízi közlekedés A folyóinkon nem csak az átkelés lehetőségét kell biztosítani, hanem a víziutak hasznosítása is része a fejlesztési terveknek. E területen fő cél, hogy a Körösök hajózhatóságát visszaállítsuk, ami többek között a turisztikai célú személyhajózást szolgálja. Erre további folyó menti beruházásokat (kikötők, hajófordítók, hajómenedékek) lehet felfűzni. A hajózás biztosításához szükség van a bökényi vízlépcső rekonstrukciójára, hajózsilipének rekonstrukciója nélkülözhetetlen feltétele a Körösök hajózhatóságának. A Körös Komplex Program letölthető a www.ibelkesitLM honlapról a „Tanulmányok, elemzések” menüpontban. Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat várjuk a 3k(oir©spr ©griim@b©k®megye,M e-mail címre. Következő összeállításunkban, 2006. március 9-én a megyei gazdaságfejlesztési elképzelésekről olvashatnak. .292960. Á i r
