Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

2 MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT KISHIREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Békés. SZÉP MAGYAR BESZÉD. (h) Az Eötvös József Általános Isko­la a napokban rendezte meg a Ka­zinczy Szép Magyar Beszéd ver­senyt Békésen. A megmérettetés — amelyen hat általános iskola vett részt - az ifjúság anyanyelvi nevelését, a beszédkultúra javítá­sát szolgálja. A versenyen az 5—6. osztályos kategóriában Varga Ág­nes, a békési Eötvös József Általá­nos Iskola diákja, a 7—8. osztályos kategóriában Barna Tímea, a bé­kési Dr. Hepp Ferenc Általános Is­kola diákja érdemelte ki az első helyezést. Békésszentandrás. szemétté LEP. (j) A békésszentandrási hul­ladéklerakó működési engedé­lyét 2009. január 1-jéig meg­hosszabbították. A nagyközség­ben keletkező hulladékot tehát még három évig helyben lehet el­helyezni. A szelektív hulladék gyűjtése azonban egyelőre nincs megoldva. Ecsegfahra. pályázatból. (í) Az ecsegfalvi Hermann Ottó Álta­lános Iskola és Óvoda az elmúlt évben összesen 463 ezer forint támogatást nyert el pályázat út­ján a Békés Megyei Közoktatási Alapítványtól. Környezeti nevelés­re Í53 ezer forintot, a könyvtár gyarapítására 134 ezer forintot, egészséges életmódra nevelésre 176 ezer forintot kapott az intéz­mény. Elek. ÁTMENETI, (a) Az elmúlt év­ben a rászorulóknak nyújtott tá­mogatások keretében Eleken összesen 4 millió 248 ezer 728 forintot fordítottak átmeneti se­gélyre. Gyula. GALAMBOK, (ö) Befészke­lik magukat a középületekbe a galambok — hangzott el egy gyu­lai tanácskozáson a napokban. Ez országos probléma. Felmerült már a galambok sterilizálása, a hálókifeszítés, az elvadult galam­bok befogása, mint megoldás, de egyik elképzelés sem vezetett eredményre. A galambokat nem lehetett megfogni, a hálót kiját- szották. Kamut. KONYHA, (h) Az óvodai konyha ételkiosztójának moderni­zálására nyújt be pályázatot a kamuti önkormányzat. A beruhá­záshoz az 500 ezer forintos önerő mellett 1 millió 700 ezer forint tá­mogatáshoz jutnának. Mit tesznek saját egészségükért? HALLÁSVIZSGÁLÓ, TÁMOGATÁSSAL, (i) Az ING Biztosító 130 ezer forinttal támogatta annak a hallásvizsgálónak a be­szerzését, amelyet a na­pokban adtak át Dévavá- nyán. Az audiométer a vá­ros gyermekjóléti és védő­női szolgálatának munká­ját segíti a jövőben. A mű­szerre nagy szüksége volt a szolgálatnak, mert megfelelő eszköz hiányá­ban nem, vagy csak kölcsönkészülékkel tudták elvégezni a szűrő- vizsgálatokat. Felvételün­kön balról Boda Ferencné iskolai védőnő, Takácsné Pap Éva, a szolgálat veze­tője és Szilágyi Sándor, az ING Biztosító Békés megyei igazgatója. MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 22., SZERDA NAGY ISTVÁN- NÉ, 73 ÉVES, CSANÁDAPÁCAI NYUGDÍJAS:- Mindig, mindenhová eljárok, bár­milyen szűrést hirdetnek a fa­luban, én ott vagyok az elsők között. Ennek ellenére adód­tak gondjaim az egészségem­mel, de mégis megnyugta­tóbb, ha tudom, mire számít­hatok. Vigyázok magamra a táplálkozással is. PACSIKA PÁL- NÉ, 74 ÉVES, PUSZTAFÖLD­VÁRI NYUGDÍ­JAS: — Örökmoz­gó vagyok, de ha tehetem, az orvost elkerü­löm. Nem vagyok kíváncsi, mi a bajom. Igaz, a tüdőszűrést nem hagyom ki. Ha a többi nyugdíjas ismerősöm agitál, vállalom a koleszterin méré­sét, igaz, mostanában voltam csontsűrűség-vizsgálaton is. CSURÁK MIK­LÓS, 76 ÉVES. CSANÁDAPÁ­CAI NYUGDÍJAS: — Mérték­tartó ember vagyok, evés­sel, ivással, odafigyeléssel is vi­gyázhat magára az ember. Ha szükséges, akkor megyek or­voshoz. A lányom védőnő, ő mé­ri a vérnyomásomat és a felesé­gem is vigyáz rám. Az már az én bajom, hogy megcsúsztam és azóta fájlalom a lábamat. BEHÁN JÓZSEF- NÉ, 74 ÉVES, CSANÁDAPÁ­CAI NYUGDÍJAS:- Ha beteg vagyok, or­voshoz me­gyek, eljárok a szűrésekre is. Szeretem a hasam, ráadásul jókat főzök, így a kilók gyara­podnak. Pedig tudom, mi len­ne az egészséges, helyes, de betartani már sokkal nehe­zebb. Nem csoda, hogy magas a vérnyomásom. ■ Cs. I. Örömmel hallgattuk meg a rá­dióból még szombat este a párt és a minisztertanács határoza­tát az új árleszállításról. Még aznap, de különösen vasárnap, amikor megjelentek az újsá­gok,'számolgattuk, hogy külön- külön egyénenként is milyen előnyöket biztosít részünkre a kormány új határozata. Úgy érezzük, hogy becsüle­tes munkánkkal mi is hozzájá­rultunk és részesei vagyunk annak - ki-ki saját tehetsége szerint - hogy kormányunk ígéretét valóra válthatta. Hét­főn reggel munkahelyeinken megtartott röpgyűléseken dol­gozóink arra tettek ígéretet, hogy továbbra is becsületes, jó munkával járulnak hozzá dol­gozó népünk életszínvonalá­nak állandó, fokozatos emelé­séhez, Braun elvtárs hattagú ácsbrigádja vállalta, hogy a szeptember havi tervében sze­replő juhhodály tetőszerkezet­ének felállításánál 188 munka­órát takarít meg. Szalai elvtárs öttagú ácsbrigádja két darab tetőszerkezet lekötésénél és fel­állításánál 160 munkaórát ta­karít meg. Egymásután emel­kedtek szólásra a röpgyű- lésen a kőműves-brigádok tagjai is, hogy megtegyék vállalásukat. A Gyuraskó kőműves brigád az oros­házi Téglagyár présházának építkezésénél ígéretet tett arra, hogy szeptember hónapban 492 órát takarít meg. Hasonló vállalást tett a Mezőfi kőműves brigád 480 és a Petneházi kő­műves brigád 443 munkaóra megtakarítására. A Pípó négy fős segédmunkás brigád lelke­sedését bizonyítja, hogy a juh- hodályok építkezésénél 1166 munkaórával rövidítik meg tervfeladatukat. A gyulai építésvezetőséghez tartozó Geszner kőműves bri­gád, - mely jelenleg Kétegyhá- zán végzi munkáját — vállalja, hogy terven felül egy juhho- dályt felfalaz, ezzel üdvözli pártunk és kormányunk új ha­tározatát: az árleszállítást. ■ Lukács Sándor, Békéscsaba (Viharsarok Népe, 1953., szeptember 12., szombat, 1. oldal) Csiszár Áron Megelőzni a bajt kór Az állattartók nem tartanak tőle A különböző híradásokból az derül ki, hogy egyre kö­zelít hazánk felé a madár­influenza. A szárnyastar­tóknak megyénkben, csak­úgy mint az egész ország­ban, szigorú, folyamatosan ellenőrzött szabályoknak kell megfelelni.- Egyértelműen a megelőzés a legfontosabb, ennek megfelelő­en már tavaly ősszel megtettük a szükséges lépéseket - hang­súlyozta dr. Tóth Gábor megyei igazgató főállatorvos. Dr. Tóth Gábor elmondta, fon­tos mindenkinek odafigyelni a különböző szárnyasok elkülöní­tésére, a zárt helyen való tartás­ra. A minél kisebb kockázat ér­dekében lényeges, hogy semmi­lyen felszíni vízből ne igyanak az állatok, hiszen akár így is fer­tőződhetnek. A baromfitartók szigorú higiéniás előírásokat kell, hogy betartsanak, még a háztáji udvarokban is kötelező a lábbelik fertőtlenítése. Kétegyházán mintegy ötezer szárnyas található a különböző magánházaknál, de van egy olyan nagyüzem, ahol negyvenezer csir­A kétegyházi Grósz János napi rendszerességgel ellenőrzi a szárnyasállományt, díszmadarait. két tartanak. Itt világszínvona­lú, automatizált technikával dolgoznak, ha valaki be akar menni oda, védőruhát kell ölte­nie, emellett rendszeresen fer­tőtlenítik még a gépeket is. Grósz János kétegyházi me­zőőr maga is foglalkozik libatö­méssel, sőt, díszszárnyasai is vannak.- Saját érdekem, hogy betartsak minden előírást, így ezzel nincs is semmi probléma. Számomra termé­szetes, hogy külön, zárt térben vannak elhelyezve az állatok, ezzel együtt viszont úgy vélem, hogy nagyon fel van fújva ez a dolog - legyint Grósz János. A nagy díszmadártartó hely­ség hírében álló Kétegyházán érthető módon az sem váltott ki osztatlan lelkesedést, hogy a ha­gyományos, népszerű galamb- kiállítást a sokak szerint túl szi­gorú óvintézkedések miatt nem lehetett megtartani tavaly decemberben. Gulyás György polgár- mester - aki szintén tagja a helyi galambászegyesü- letnek — úgy látja, hogy a házi madarak körében nem reális a veszély, hiszen nem érintkeznek a veszélyeztetett kategóriába tartozó szárnya­sokkal. A túlzott korlátozások­kal pedig nemcsak a díszmada­rak, hanem az egyszerű „háztá­jisok” vállára is túl nagy terhet raknak. Él a kormányzati vonal Mint kiderült, az enyhévé vált télnek köszönhetően a vándorníadarak hamarabb indultakéi, ezért gyakorib­bak Európában a madárinf­luenzás vagy influenzagya­nús esetek. Aki bármilyen el­hullott madárról tud, az in­gyenes 189-es számon tehet bejelentést, az illetékesek rö­vid időn belül intézkednek. Érzékeny pulykák A szakemberek szerint a ház­nál tartott szárnyasok közül a legérzékenyebb a madárinf luenzára a pulyka és a broj­lercsirke. A víziszárnyasok vi­szont akár úgy is hordozhat­ják a betegséget, hogy közben tünetmentesek maradhat­nak, ezért is fontos elkülönít­ve tartani a kacsát, libát. 60 EVES A HÍRLAP Válasz az új árleszállításra Értesítés híján csorbul a védekezés Az Európai Bizottság 116/ 2006-os rendeletét ajánlotta a sajtó munkatársainak figyel­mébe tegnap a megyeházán Varga Zoltán, a megyei köz­gyűlés és a védelmi bizottság elnöke. A szabály az európai közösség tagállamaiban a ma­dárinfluenza elleni védeke­zésben elvégzendő feladato­kat tartalmazza. A lakosság legteljesebb tájé­koztatását emelte ki minde­nekelőtt Varga Zoltán a madár­influenzával kapcsolatos teen­dők közül. Ugyanígy rendkívü­li a jelentősége annak, hogy aki madárpusztulást észlel, azonnal jelentse az illetékes állatorvosnak. Csorbát szenved a védekezés és az intézkedés, ha az állattar­tók nem értesítik az állatorvost, amikor gyanús jeleket észlel­nek. E gondolattal kapcsolódott a témához a tájékoztatón dr. Tóth Gábor megyei főállator­vos. Éppen ezért arra kéri a szárnyasok tenyésztésével fog­lalkozó gazdálkodókat, vegyék komolyan, ha az állatok között betegség üti fel a fejét. A megyei állat-egészségügyi állomások tavaly októbertől ké­szülnek a madárinfluenza elle­ni védekezésre. Békésben 272 nagyobb állattartó telep adatait rögzítették. Most felfrissítik a felmérést, és kiegészítik az újonnan létesített baromfitartó gazdaságok adataival, egyúttal a tenyésztőket is tájékoztatják a teendőkről. Ugyanígy az állat­orvosokat is felkészítik a szak­mai képzések alkalmával. Békés megyében az állat­egészségügyi állomásra eddig 15 bejelentés érkezett - folytat­ta dr. Tóth Gábor. A bejelentést követően az elhullott állatokat begyűjtik és az Országos Állat­egészségügyi Intézetbe viszik vizsgálatra. ■ László Erzsébet Nincs mitől félni Lapunk kérdésére dr. Tóth Gábor elmondta, az egész or­szágban felmérték, mely terü­letek érintettek a madárvonu­lásokkal. Békés megyében Kardoskút és Biharugra kör­nyékén 14 település magas kockázati kategóriába sorol­ható. A madárinfluenza víru­sa nem nagyon ellenálló - fejtette ki a főállatorvos -, 70 fokon elpusztul, és a magyar állattartási szabályok garan­tálják, hogy a hazánkban ne­velt szárnyasok húsa nem fer­tőzött, azaz nincs mitől félni. J í r t i JL383SZHJ SDVAON :Q10d-d

Next

/
Thumbnails
Contents