Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-13 / 37. szám
2006. FEBRUAR 13., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 11 Történeti áttekintés „Kégyóstól” napjainkig helység Változó idők forgatagában '^«adkíg'*1 A mai Szabadkígyós területe már a honfoglalás korában is la- p kott volt, de ennek ellenére az első írásos adat csak 1398-ból származik. Ebben az időben még kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte, 1512-ben az Ajtóssyaknak köszönhetően Békés vármegyéhez csatolták. A török pusztítás után az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén, a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenck- heim család nevéhez fűződik az ókígyósi major kialakítása. 1950. január elsején a község, elszakadva Újkígyóstól, felvette a Szabadkígyós nevet. A Wenckheim-családról írt a helytörténész a grófok Két évszázada Ókígyóson Az Alföld büszke kastélya műremek Ybl Miklós alkotásának messzi földről is csodájára járnak A kilátóterasszal ölelt torony negyven méter magasról tekint le a parkra. Milliárdos nagyságrendű lenne a teljes felújítás Szabadkígyós község egyik európai uniós hozománya a Wenckheim- kastély és azt körbevevő park. Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el, az általánosan elfogadott évszám e tekintetben 1875, ám a helytörténész Hankó József szerint a földmunkák már 1874- ben elkezdődtek, a környéken pedig ma is láthatók az egykori téglaégető hely nyomai. Tervezőnek a család a kor egyik legjelentősebb építészét, Ybl Miklóst kérte fel, akinek a nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fűződik, hanem a még ma is meglevő magtáré, valamint a családi kriptáé is. Maga a kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Négy bejárata a négy negyedévre utal, és még az ablakok száma is a naptárhoz igazodik, lévén annyi belőlük, ahány nap van egy évben. Az épület tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű, a főépületet pedig nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. A család ugyanis csak „orgonavirágzástól Szentmihályig”, vagyis a melegebb időszakban töltötte idejét Ókígyóson. Az utolsó nagyobb felújítás 1958-ban történt, így napjainkban már nemhogy nem pompázik eredeti fényében az épület, de néhol kifejezetten látványos nyomai vannak az anyagi eszközök elégtelen mivoltának. Óvatos becslések szerint is legalább két-három milliárd forint volna szükséges ahhoz, hogy rendbe hozzák a kastélyt, de nem tűnik a valóságtól el- rugaszkodottnak az a vélemény sem, mely tízmilliárdra taksálja az egykorit megközelítő állapotok visszaállításátA torony mintegy 40 méteres magasságával - kilátóterasszal körbefogva - szimbolizálja nemcsak az építtető főúri család önnön magába vetett erős hitét, hanem az épület kiemelkedő jelentőségét is. A kastély szép földszinti helyiségei között is különös jelentőséggel bír a mennyezetig faborítással ellátott ebédlő és könyvtár, melyet - akárcsak a parkettát - hírneves bécsi mesterek készítettek, továbbá a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és a cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejáraton hajtottak be egészen a folyosó alá. Itt kiszállva a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az egész kastély alá van pin- cézve. A téglából boltozatosán készült pincébe „lóré” vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. A park kialakítását már az építkezéssel egy időben megkezdték. Eredeti területe 44 ka- tasztrális hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok egyes feltevések szerint részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kápolna mellett egykoron üvegház állott, melynek ma,már csak az alapjai láthatók. SAKKASZTAL. Ma már kevés tárgy őrzi az egykori főúri ragyogást, de a múlt egyik értékes darabjának, igazi kuriózumnak számít az a sakkasztal, amely némi ügyességgel kártyaasztallá is átalakítható. Az oldalt szerkesztette: Csiszár Áron. Fotó: Kiss Zoltán és Lehoczky Péter. Jókai Mór is innen merített ihletet Jókai Mórnak még felesége mesélt egy közös utazásuk során a később az Egy magyar nábobban is megírt koporsóküldésről. Az eredeti történet szereplője, gróf Wenckheim József Antal, gyermektelen lévén, az egyik rokonától kapott - célzásként a jövőre nézve - egy koporsót. A már nem fiatal gróf azonban a legenda és a regény szerint nem hagyta magát, elvett egy polgári családból származó, fiatal leányzót. Az ő gyermekük, Krisztina lett aztán a kastély egyik építtetője. Hanyatlás után új funkció napjainkban Iskola és múzeum... Az első világháborút követő időszakban az uradalom már nem ragyogott egykori fényében. 1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben a család utolsó tagjai is elhagyták a birtokot, külföldön keresve „szélárnyékos” helyet a háború orkánja elől. Menekíthető javaikat szekéren és vasúton próbálták nyugatra juttatni. A kastélyba, és az ahhoz tartozó negyvennégy hektáros parkba 1945-ben telepítették át a békéscsabai Felső-mezőgazdasági Iskolát Szobek András főispán utasítására, ami körül tangazdaság és gépállomás is létesült. Ma a Békés Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nevet viseli a korszerű képzést nyújtó intézmény. A kastély előzetes bejelentkezéssel, szakértő idegenvezetők útmutatásával látogatható, emellett iskolatörténeti és Wenckheim családtörténeti múzeumnak is helyet biztosít az intézmény. Ki kell használni a lehetőségeket- Föltehetjük úgy is a kérdést, hogy mi maradna Szabadkígyóson, ha eltűnne a kastély? Ez egy olyan nagy érték, hogy vétek nem kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Nem tettünk le azon szándékunkról, hogy Szabadkígyós legyen az épület használója. A kastély érdekében szükséges lenne a funkcióváltás is, a turisztikai vonal megfelelő erősítésével pedig akár a fenntartáshoz elengedhetetlen bevételeket is produkálni lehetne - vélekedik Balogh József, a település polgármestere. üzleti kapcsolat KERESSE A HÍRLAPÁRUSOKNÁL! A Szabadkígyóson lakó Hankó József Két évszázad a Wenckheim-családdal címen dolgozta fel a família csöppet sem érdektelen histó- ^ riáját, melyben a Harruckernek férfiági kihalásától követi az eseményeket egészen a közelmúltig, foly- tatva a régi p| ókígyósi kastélyt a XIX. század elején V), felépíttető gróf, jó- ^ zsef ANTAL munkás- d ságának a leírásával. A szerteágazó és a világban szétszóródott család eredeti öröklési rendje szerinti tulajdonos fe*». már nem él hazánkban. A fiatalkorú, jelenleg tizenéves Tasziló a németországi Bonnban lakik, de élnek Wenckheimek B szép számmal a Ww kontinensen kívül f is, Argentínától egészen az Amerikai Egyesült Államokig.
