Békés Megyei Hírlap, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-02 / 28. szám

4 VONALBAN VAGYUNK... Ezeken a hasábokon fekete g. kata igyekszik olyan kérdésekre válaszolni, tanácsot adni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket, panaszukat rögzíti a 66/527-207- es telefonkészülék. Hétfőtől csütörtökig 14-17, pénteken 14-16 óra között munkatársunk várja a hívásokat. Változik a teljesítményfizetés labor Olvasónk egy or­vosi klinikai laborban dolgozik. Azt panaszol­ta, ugyanazért a munká­ért mindig ugyanannyi pontot kap, a pont vi­szont nem ugyanannyit ér. így előre eldönthetet­len, mikor mennyit ke­resnek majd. — A laboratóriumi eljárások fi­zetése az elmúlt években a já­róbeteg-szakellátás előirány­zatból elkülönített, zárt kasz- szából történt a teljesítmények arányában visszaosztott, úgy­nevezett „lebegtetett” forintér­tékkel. Mivel zárt kasszáról be­szélünk, magasabb teljesítmé­nyek esetén a pont forintértéke csökkent, míg csökkenő telje­sítmények mellett nőtt. Tavaly egy pont mintegy 0,66 forintot ért, de ez a teljesítményektől függően havonta változott - tá­jékoztatott az Egészségügyi Minisztérium Sajtó- és Kom­munikációs Főosztálya. 2006 februárjától azonban kiszámíthatóbbá válik a fi­nanszírozás. Az ellátásokat részben előre kihirdetett díj­jal, részben visszaosztott érté­ken fizetik. Harmincat lebegtetnek A változás az orvosi klinikai laboratóriumokat és mikrobi­ológiai vizsgálatokat érinti. A pénzük hetven százalékát elő­re kihirdetett járóbeteg-szak­ellátás teljesítmény forintérté­kével számolják, ami jelenleg pontonként 1,34 forint. A to­vábbi harminc százalék „le­begtetett” marad. A HÍRLAP utánajárt SMS számunk: (30) 4060-110 Legerősebb emberek versenye Február 26-án Újkígyóson erős emberek verseny lesz. Kik fognak indulni? A Magyarország Legerősebb Embere versenyen a követ­kezők mérik össze erejüket: Darázs Ádám (Győr), Czé- gény Csaba (Mezőgyán), Endrei Zsolt (Újkígyós), Marton Gusztáv (Békéscsa­ba), Petrovszki Csaba (Csor­vás), Lipták István (Újkí­gyós), Vinkler Ádám (Halá­szi), Németh Róbert (Moson­magyaróvár), Keszler János (Dunaújváros), Papp Gyula (Dunaújváros), Dávid János (Szeged), Szabó Zsolt (Föl­des). Békéscsabai civil szervezetek A békéscsabai civil szervezetek elérhetőségére vagyok kíváncsi. A telefonkönyrben nincsenek, a tudakozó nem tudja a számot. Megírnák? Szerintem sokakat érdekelne. Valószínűleg tényleg sokakat érdekelne, de igen hosszú len­ne a lista, amiről senkit nem szeretnénk kihagyni. Ezért in­kább azt ajánljuk, vegye fel a kapcsolatot a békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségével. A cím: Békéscsaba, Árpád sor 2/5. Telefon: 66/451-163. Ezen­kívül a www.bekescsaba.hu ol­dalon lehet tájékozódni. A hon­lapon a közélet címszó alatt közük a békéscsabai civil szer­vezetek címét, elérhetőségét. Hová lettek a cigányzenészek? cimbalom A fiatalok közül egyre kevesebben tanulnak muzsikálni A régi muzsikusok kiöregedtek, a fiatalok pedig úgy vélik, a zené­lésből nem lehet megélni. Felvé­telünkön Lakatos József, Oroshá­za utolsó cigányzenésze. — A világon minden zene szép, de az érzelmeket, a bánatot és az örömöt leg­jobban a cigányzene tud­ja visszaadni! — véli Ka- suba József, a szarvasi ci­gány önkormányzat alel- nöke. Lipták Judit Szarvason és környékén né­hány évtizeddel ezelőtt szánm tálán cigányzenész muzsikált a csárdákban, éttermekben, borozókban. Szarvasi cigá­nyok húzták a kondorosi csárdában, a gyomaendrődi Hollerben, a szarvasi Halász- csárdában és a Vadászkürt Vendéglőben is. A helyi ci­gány önkormányzat vezetői szerint az elmúlt évszázad­ban több mint 20 jeles muzsi­kus család élt a városban. Mára eltűntek a cigányzené­szek. Nemcsak Szarvason, de az egész megyében nehéz egy ütőképes zenekart találni.- Á szilveszteri bálra a Jászságból kellett zenekart hívnunk, mert közelebb nem találtunk - mondta Pusztái József, a szarvasi cigány ön- kormányzat elnöke. — A ci­gány muzsikusok eltűnése nem Békés megyei jelenség, így van ez szinte az egész or­szágban. Az okok között Pusztai József első helyen említette, hogy a vendéglátóegységekből el­tűnt az élőzene. Ennek egyik J oka az a magas „sarc”, me­lyet a szerzői jog védelmé- j ért szednek be. Más kér­dés, hogy maguk a zene­karok is nagyon felsró­folták az árakat, az ét­termek tulajdonosai pedig nem tudják ezt megfizetni. — Változtak a stílu­sok is, a diszkó elter­jedése jelentette az utolsó csa­pást a cigányzenekarokra - fo­galmazott Pusztai József. - Ez­zel együtt úgy vélem, a cigány­zene iránt ma is nagy az igény, mutatják ezt a nyaranta Buda­pesten megrendezett cigány karneválok. Az emberek több­sége ma is úgy véli: egy lakoda­lom csak akkor az igazi, ha ci­gányok húzzák a muzsikát. A baj csak az, hogy egyre nehe­zebb találni olyan színvonalas zenekart, melyben legalább öt muzsikus, azaz vezető prímás, brácsás, bőgős, cimbalmos és klarinétos is van. Már nem ad megélhetést ................. — A cigány fi­atalok közül ma már alig akad, aki mu­zsikálni tanul. Nem látják a iíbwi jövőt, a megél­hetést benne. Tisztában van­nak azzal, hogy zenészként nagyon nehéz elhelyezkedni. Amíg ezt a kérdést nem karol­ják fel központilag, addig nem éled újra a cigányzenészek vi­lága - Véli PUSZTAI JÓZSEF. Mu zsikus dinasztiák- Bánás, Bog­dán, Gilyán, Kakucsi, Ök­rös, Radics, Oláh, Miklósi- ezek voltak a nagy zenész dinasztiák Szarvason. Ma már csupán egyetlen cigány muzsikus él a városban, Rácz Sándor, akit Pikó néven is­mernek. Egészségi állapota miatt sajnos már ő sem zenél - fogalmazott kasuba József. MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Eletet is mentett a házi jelzőrendszer segítségnyújtás Több készülékre lenne szükség, de nincs elég támogatás Életet is menthet a házi segítségnyújtási rendszer. Munkatársainktól Csabán úgynevezett HelpBox rendszer bevezetését szavazta meg a városi közgyűlés leg­utóbbi ülésén. A jelzőrendszer nem újdonság a megyeszékhe­lyen. Az első készülékeket 2004 májusában szerelték be, azóta hetven működik és továb­bi tízen jelezték igényüket az Egyesített Szociális Intézmény­nél. A HelpBox kétoldalú kom­munikációt tesz lehetővé. Muronyban mintegy har­minc helyi lakos részesül rend­szeres házi segítségnyújtásban. Fekete Ferenc polgármester el­mondta, jó ötletnek tartja a jel­zőrendszeres házi segítség- nyújtás intézményét, bár a szol­gáltatás bevezetéséhez egyelő­re nem biztosítottak az anyagi feltételek. Muronyhoz hasonló­an Kamuton ugyancsak a helyi gondozási központ biztosítja a nappali ellátást, illetve a szin­tén kedvezményes árú szociális étkeztetést. Laurinyecz Pál pol­gármestertől megtudtuk, a Mezőberényi Városi Humánse­gítő és Szociális Szolgálattal kö­zösen, immáron három éve mű­ködtetik a jelzőrendszeres se­gítségnyújtást. A faluban négy jelzőkészüléket helyeztek ki. Szarvason és a környező tele­püléseken tavaly február 15-e óta működik a rendszer. A szol­gáltatást a Körösszögi Kistér­ség hat települése közösen old­ja meg. A működtetéssel a Csabacsüdi Gondozási Közpon­tot bízták meg, a hívások az ot­tani idősek otthonába futnak be. Szarvason 20, Kondoroson és Örménykúton 5-5, Békés- szentandráson 4, Csabacsüdön és Kardoson 3-3 rászoruló ka­pott készüléket. Kovácsné Mol­nár Katalin, a gondozási köz­pont vezetője szerint ennél lé­nyegesen többre lenne szük­ség. Évente két-három hívás fut be egy használótól. Eddig há­rom esetben mentett életet a jelzőkészülék. Fontos erősíteni a gasztronómiát Javítani az ivóvíz minőségét előkészületek Támogatást kapott a dél-alföldi konzorcium Ételallergiás gyermekek étkeztetését vállalták fehér-tó Speciális menüt készítenek Az Európai Unió 1998-ban fogalmazta meg a szabá­lyokat arra, hogy milyen határértékeknek kell megfelelnie az ivóvíznek, milyen mértékű lehet an­nak szennyezettsége. Ha­zánkban 2001-ben kor­mányrendelet született az ivóvízminőség javítására. Csete Ilona A Dél-alföldi Régió Ivóvízminő- ség-javító Konzorcium elnöke, az orosházi Jusztin Balázs a Szegeden megrendezett, kibő­vített konzorciumi taggyűlés után beszélt a projektről.- Hatvanhárom település fo­galmazta meg részvételi szándé­kát 2003-ban, ez bővült ki napja­inkban. A szerződést 118 község, város írta alá. Az előírásokat ezeknek a településeknek 2009- re kell teljesíteniük. A konzorci­umnak a magyar kormány a nagyprojektet előkészítő alapból 1 milliárd 524 millió forintot ítélt meg. Ez a támogatás a dél-alföldi régió konzorciumi tagjainak az ivóvízminőség-javító programja­ihoz szükséges, az EÜ kohéziós alapjára benyújtandó pályázat a teljes műszaki előkészítésre szolgál. Az ivóvízminőségről és a vízbázisról 2006-ban el kell ké­szíteni a felmérést, a megvalósít­hatósági tanulmányt, az elvi víz­jogi engedélyezési tervdoku­mentációt, a környezetvédelmi hatástanulmányt, a költségelem­zést. Az elkészített pályázatot 2007-ben kívánjuk benyújtani Brüsszelben. A program 110 mil­liárdos, ehhez az önkormányzat­oknak 10 százalék önrésszel kell hozzájárulniuk. Öt település hatvanhatért A Dél-Alföldről 66 Békés megyei település csatlakozott a program­hoz A kibővített konzorciumi ta­nácsban a korábbi 9 helyett 15 település vesz részt A megyénk­ben önkormányzatokat Békés­csaba, Gyomaendrőd, Orosháza, Gyula, Zsadány képviseli. Közmeghallgatást tartottak a közelmúltban Lökösházán, ahol dr. Perjési Klára, a Gyula és Környéke Többcélú Kistér­ségi Társulás elnöke tartott be­számolót. Az elnök asszony ki­fejtette, hogy a jövőre nézve nem tett le az energiafűre épü­lő erőművel kapcsolatos ter­vekről, mindemellett pedig fon­tosnak tartja, hogy erősödjön a térségre oly’ jellemző gasztro­nómiai vonal. Ezt követően mint az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje is bemutatkozott, és válaszolt ar­ra a kérdésre, hogy szerepel-e tervei között a lökösházi közúti határátkelő megnyitása. Perjési Klára elmondta, hogy ahol reális alapja van, ott támogatja a határ­átkelő megnyitását ■ (a) A Kardoskúti Fehér-tó Ét­terem februártól vállalta az élelmiszer-allergiás óvodások és iskolások el­látását ebéddel. Csete Ilona Márta Mihályné, a melegkony­hás étterem vezetője elmondta, tapasztalata szerint az érintett gyermekek szülei azért nem fi­zették elő az ebédet, mert liszt- érzékenység miatt az étel szá­mukra nem volt egészséges. A vállalkozó, aki szakirányú végzettséggel is rendelkezik, ezúttal vállalta, hogy ezt a gon­dot is megoldja és a 4-5 ételal­lergiás gyereknek is biztosítja a speciális étrendet. — Azt szeretnénk, ha ez a né­hány kisgyermek sem érezné magát kirekesztve, társaikkal együtt ebédelhetnek február el­sejétől - mondta a vállalkozó, aki naponta háromszáz ember ebédjéről gondoskodik. Kiszol­gálja az átmenő forgalomból azokat az utazókat, akik az ét­teremben kívánnak fogyaszta­ni, a szociális gondozottakat, az intézményekben dolgozókat. Gyakori vendégek Kardos- kúton az orosháziak és a tót- komlósiak. ARCUK felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents