Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-06 / 5. szám
5 2006. JANUÁR 6., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Ellentmondások hálójában szakmunkásképzés Jót és rosszat egyaránt hozhatnak a változtatások A gyomaendrődi szakmunkásképző Intézményben továbbra is négy év tanulás után vehetik kézbe bizonyítványukat a diákok. Felvételünk az iskola tangazdaságában készült. csak kétéves szakmai képzést. A 2006/2007-es tanévtől bevezetendő modulrendszerű képzésben a gyomaendrődieknek szintén van gyakorlatuk. Az uniós támogatással működő Le- onardo-program keretében, franciaországi intézményekkel együttműködve már jelenleg is zajlik itt hasonló képzés. A Békés megyei önkormányzat által fenntartott, szarvasi székhelyű Székely Mihály Szakmunkásképző és Szakközépiskolában az új szabályozás jóval több gondot, megoldandó feladatot vet fel. Kohut Andrásné, az intézmény igazgatója elmondta, az általuk oktatott hét szakmából hat esetében lesz szükség arra, hogy a szakmai képzés idejét három évre emeljék. A leendő szobafestő-mázo- ló-tapétázók, kőművesek, vendéglátósok, asztalosok, fodrászok, nőiruha-készítők egyaránt 19 éves korukig ülhetnek majd az iskolapadban. Ráadásul a módosítás már a mostani 10. évfolyamosokat is érinti. Az oktatás ilyen módon történő átszervezése megkövetelné az oktatói létszám emelését és a tanműhelyek kapacitásának növelését, amire jelenleg nincs lehetőségük, ezért a külső gyakorlati helyek számának növelését tűzték ki célul. Az iskola hétszáz tanulója közül jelenleg hetven különböző cégnél, ösz- szesen 135 diáknak van külső gyakorlati helye. Azzal a módosítással kapcsolatban, amely 15 éves kortól, általános iskolai bizonyítvány hiányában is lehetővé teszi, hogy egy felzárkóztató kurzus után, modul- rendszerű részképzésben szakmát tanulhassanak a fiatalok, Kohut Andrásné így fogalmazott:- Érthető a törekvés, mellyel a minisztérium az építőipar, a fémipar a húsipar területén mutatkozó szakmunkáshiányt enyhíteni igyekszik. Abban is egyet lehet érteni, hogy azok a gyerekek, akik már az általános iskolát sem tudták elvégezni, vélhetően a szakmunkásképzők első két évfolyamán folyó elméleti képzésben sem állnák meg a helyüket. Szerencsésebb tehát, ha rövid idő alatt valamilyen szakmát kapnak a kezükbe, kenyérkeresőkké válnak. Kohut Andrásné rámutatott arra is, hogy az intézményekbe így bekerülő fiatalok negatív hatással lehetnek a többi diák szorgalmára. Márpedig ezzel amúgy is baj van, ugyanis az az általános tapasztalat, hogy a szakmunkásképzőkbe a leggyengébb képességű fiatalok jelentkeznek, s óriási a lemorzsolódás. A gyomaendrődi és a szarvasi intézményvezető egyaránt megerősítette: semmilyen tájékoztatást nem kaptak még arról, milyen módon és ütemben kell elvégezniük a január l-jén életbe lépett változtatásokkal kapcsolatos átszervezéseket. Az új képzési formában túlsúlyban a gyakorlat, a tanulók kompetenciáit mérik „Ahhoz, hogy a szakmunkásképzés jelenlegi hibáit kijavítsák, legalább annyi évre van szükség, mint ahány év alatt tönkretették azt” — vélekedik Gubucz József, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója. Halasi Mária-Lipták Judit A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi oktatási intézmény vezetője szerint ma hatalmas ellentmondások uralkodnak a hazai szakmunkásképzés területén. Nem elég, hogy az iskoláknak szembe kell nézniük a nagyfokú lemorzsolódással - aminek döntő oka az, hogy a fiatalok ló éves korukig csupán elméleti oktatást kapnak, szerszámot nem vehetnek a kezükbe, s emiatt elmegy a kedvük az egésztől -, még külső konkurenciával is meg kell küzdeniük. Egyre több ugyanis az olyan vállalkozás, amely akkreditált felnőttképzéssel is rendelkezik. Gubucz József a január fejétől életbe lépő változásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: ezek lehetnek az első lépései annak a sokéves folyamatnak, mellyel visszanyerhető a hazai szakképzés rangja. A gyomaendrődi intézményt a változások nem érintik érzékenyen, hiszen itt agrárszakokat, illetve gazdálkodási szolgáltatási szakokat működtetnek, ezeken pedig a rendelkezés szerint nem kell három évre növelni a kétéves alapképzés utáni, ugyanA mezőhegyesi szakképző iskolában a szakképzést előkészítő évfolyam a Szakiskolai Fejlesztési Program egyik alaprogram- ja keretében már korábban megkezdődött a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Célja, hogy a 16. évet betöltött, de az általános iskola 8 osztályát el nem végzett fiatalok szakmát szerezhessenek. A szakképzést előkészítő évfolyam elvégzése után a diákok az OKJ-s képzésbe kapcsolódnak be, és bármely szakmát tanulhatják, olyat is, ami a 10. osztály elvégzéséhez kötött - tájékoztatott Nagyné Boros Fati- me igazgatóhelyettes. Az egyéves felzárkóztató képzés az SZFP szakértői által kidolgozott központi programon alapul, melyet 10 szakmacsoportra bontottak eddig. Ez a képzésiforma újszerű és kísérleti jellegű. Az oktatás modulrendszerű, túlsúlyban van a gyakorlat, és a tanulók kompetenciáit mérik. Az oktatás végén, ha megfelel a tanuló, akkor bekapcsolódhat az OKJ-s képzésbe. Mezőhegyesen 3 szakmacsoporttal ismerkednek meg a diákok: könnyűipar, mezőgazdaság és gépészet. Az ezt követő OKJ-s képzésben ezen szakmacsoportokhoz tartozó bármely szakmát választhatják. Az iskola 20 millió forintot kapott az ehhez szükséges eszközfejlesztésre. Az ezt megelőző tanévek felzárkóztató képzése Mezőhegyesen még a hagyományos program szerint zajlott, míg az idei már az új rendszerrel indult. Szemléletbeli gondok Amíg a szülők azt mondják gyermeküknek, hogy ne menjen szakmunkásnak, mert az másodrendű dolog, addig a kétkezi munkának nem tudjuk visszaadni a becsületét. Addig hiába kérik tőlünk a vállalkozók, hogy indítsunk új szakokat. Meghirdettük például a forgácsoló szakot, de nem volt rá jelentkező - mondta kohut andrásné. ■EEEEffli Elismerés a német nemzetiségért A kisebbségek napja alkalmából Békés Megye Képviselő-testülete nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága, a megyénkben német nemzetiség körében végzett kiemelkedő munkájáért, elismerő plakettet és díszoklevelet adományozott a gyulai REISZ ÁDÁMNAK. — A gyulai német kisebbségi önkormányzat és a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mióta is?- A gyulai német kisebbségi önkormányzat 1998 novemberében, majd 2002 novemberében újra megválasztott elnöknek. A megyei szövetség 1997. augusztus 31-én, s 2002 novemberében is megválasztott vezetőjéül. Mindkét elnöki tisztségem jelenleg is tart.- Mire a legbüszkébb elnökségi idejeiből? — Országos nkormány- ati taggá is álasztottak, Gyulán, a émetvárosi - > % Óvoda ezen időszak alatt nyerte el a pénzt épületének bővítésére és felújítására. Hazatérés emlékművet sikerült létrehozni a gyulai Mária Múzeum udvarán, a deportáltak utolsó hazatérésének 50. évfordulóján. Emléktáblát helyeztünk el az első németvárosi iskola falán, több kétnyelvű füzetet adtunk ki a gyulai németség életéről. A Szent József temetőben 12 német feliratos sírkeresztet újíttattunk fel és emlékhellyé alakítottuk. Sikeres szüreti és pünkösdi rendezvényeink voltak, K. Schriffert- és Scherer- díjat alapítottunk. A gyulai németség ünnepnapjává nyilvánított Márton- nap is egyre sikeresebb, és még sorolhatnám... ■ Sz. M. A műsorváltoz(tat)ás joga OLVASÓINK ÍRJAK Néhány szellemi gyomorrontás után diétára fogtam tévéfogyasztói szokásaimat. Egy nap kiválasztottam a következő műsorkínálatot: „A kultuszminiszter - IV/1: Klebelsberg Kunó, a kimondhatatlan nevű”. Örültem, hogy a hétfői matiné hasznos közszolgálati ismeretterjesztést végez négy részletben. A napilapok is ugyanezt a műsorajánlatot közölték. 11.05- kor várakozásoktól telve kapcsoltam be a készüléket, de csalódnom kellett: a kultuszminiszter helyett „A szólás szabadsága” vadonatúj műsorvezetője bukkant fel, a vasárnapi adás ismétléseként. Tudom, hogy a műsorváltoztatás joga nem a nézőé, mégis szívesebben láttam volna a néhai vallás- és közoktatási minisztert, aki a trianoni trauma után, 1922 és 1931 között fáradhatatlan szervező tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar közoktatás és művelődés helyreállításában és felemelkedésében. Klebelsberg Kunó óriási energiával Európa élvonalába emelte a magyar iskolarendszert, külföldi intézményeivel pedig bemutatta kiváló kulturális értékeinket. Bizony, megért volna egy misét ez a „reakciós kultúrpolit-ikus”, ahogy a kézikönyvként használt Kislexikon aposztrofálta a kimondhatatlan nevű grófot. Csak remélni tudom, hogy a műsorszerkesztőség nem vette le, csak későbbi időpontra csúsztatta a beharangozott ismeretterjesztő filmet. ■ Szász András, Geszt Szűcs Sándor szabad idejét, ha teheti, úszással tölti SZŰCS SÁNDOR mezőhegyesi képviselőként egyaránt fontosnak tartja a közéleti és a Ménesbirtok Rt. központi gépjavító vezetőjeként végzett munkáját. Ha ideje engedi, szeret olvasni, különösen az életrajzi és a második világháborús leírások érdeklik. Mint sport és egészség- megőrzés, kedveli a wellness- típusú strandokat, így a tótkomlósi fürdőt látogatják feleségével. Évente egyszer az ország valamely neves fürdőhelyén is megfordulnak. (I) ramTimBga« Dr. Demeter László éjjel is úszik a medencékben '**<« DR. DEMETER W IS LÁSZLÓ, a fel szarvasi fürdő [yigazgatója,jó Kifejj vezetőhöz illőWmSSKm l múltban beindított, éjszakai fürdőzésektől sem marad távol. Ilyenkor maga is vendégként úszkál a medencékben. Mint mondja, leginkább a mellúszást kedveli, mert az kevésbé fárasztó. Természetesen fél szemmel ilyenkor is azt figyeli, mi történik a medencékben. Már csak azért is, mert rendelkezik úszómesteri vizsgával, így ha baj van, segíteni tud. (j) Csák Gyula a reggeli órákban szeret futni CSÁK GYULA szeghalmi ön- kormányzati képviselő nagyon elfoglalt mostanában, így csak ritkán hódolhat hobbijainak. — Ha időnként el tudok csípni egy kis szabad időt, akkor a gyümölcsöskertünkben ténykedek, illetve heti egy-két alkalommal futok a kora reggeli órákban. Ha igazán annyi szabad időm lenne, mint amennyit szeretnék, akkor történelmi tárgyú dokumentumkönyveket, regényeket olvasnék, mint tehettem azt még nyolc-tíz évvel ezelőtt, (i) Erdős Norbert végre hódolhat kedvenc szenvedélyének ERDŐS NORBERT, Békés és térsége ország- gyűlési képviselője a parlamenti törvénykezés szünetében hódolhat legkedvesebb szenvedélyének: az olvasásnak. A honatya kiemelte, a könyvek tudják a legjobban kikapcsolni. Az elmúlt időszakban három nagyszerű művet, a Futball faktort, a Keresztes háborúk történetét és Závoda Pál Milotáját is elolvasta. Mint mondta, valamennyi alkotás - természetesen mindegyik másként - nagy élményt jelentett számára, (h) Harmincezer jegyet írnak most a leckekönyvekbe A Tessedik Sámuel Főiskola karain javában tart a vizsgaidő- szak. A hallgatók most azon fáradoznak, hogy minél jobb jegyek kerüljenek be a leckekönyvükbe. A Tessedik Sámuel Főiskola valamennyi karán január 2-án kezdődött meg a vizsgaidőszak - tájékoztatta lapunkat dr. Gulyás László, az intézmény oktatási rektorhelyettese. A különböző szakok hallgatóinak többsége öt tárgyból vizsgázik, s mindenki számára legalább két időpont adott egy-egy vizsga letételére. Gulyás László elmondta, összességében mintegy harmincezer kollokviumi jegy kerül majd a hat héten át tartó vizsgaidőszak végén a leckekönyvekbe. A záróvizsgák többsége a Tessedik Sámuel Főiskolán a nyári időszakra esik, egyedül a békéscsabai, gazdasági karon vannak olyan hallgatók, akik most, a téli időszakban tesznek záróvizsgát. Mint ismeretes, a főiskola mezőtúri kara január elsején kivált, a továbbiakban a Szolnoki Főiskola részét képezi, így a megmaradt karokon összességében most mintegy hatezer hallgató adhat számot arról a tudásról, melyet a TSF- en szerzett meg. ■ L. J. A k I t 1
