Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-05 / 4. szám

(ARCHIV FELVÉTEL) D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET 4 ME GYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK A síkosságmentesítés ma már nem elég, az utak állapotára és a kör­nyezetvédelemre Is ügyelni kell a téli sózáskor. Kismértékben orvosság sózás Egy négyzetméterre négy gramm A téli időszakban az utak sózása miatt sok kritika éri az önkormányzatokat, mondván, ezzel a mód­szerrel nemcsak az utak állapotát rontják, hanem a növényzetben is kárt okoznak. Munkatársainktól — A megyeszékhelyen a sót ho­mokkal keverik, és éppen az utak állagára, valamint a kör­nyezetvédelmi szempontokra való tekintettel, maximáltuk a mennyiséget is - tájékoztatott Bánfi Ádám, a városüzemelte­tési iroda vezetője. Békéscsabán egy négyzetmé­terre négy gramm sónál több nem juthat. Ez a mennyiség pont elég arra, hogy a havat fel­olvassza, a homok pedig a gép­járművek jobb tapadásában ját­szik fontos szerepet.- Persze ez a megoldás mí­nusz hét fok alatt már nem ha­tásos - tette hozzá Bánfi Ádám. Elmondta még, hogy amennyi­ben rosszabb időjárási viszo­nyok lesznek, azokra is felké­szültek a munkatársai. Napjainkban nincs sok dolga a Magyar Közút Kht. Békés Me­gyei Területi Igazgatóság oros­házi üzemmérnöksége dolgo­zóinak. Lakner Pál kirendelt­ségvezető érdeklődésünkre el­mondta: síkosság és havazás idején nem viszik túlzásba a sózást. Évek óta olyan dán típu­sú sószórókkal dolgoznak, amelyek környezetkímélő be­rendezések. Az öt autó gépkocsivezetője a fülkéből tudja irányítani, hány gramm sót szórjon ki az útra, 5 és 40 gramm között képes sza­bályozni a mennyiséget. A só­szóró tányérja is modern, a burkolat szintjéhez közel jut­tatja ki a nátrium-kloridos anyagot, hogy a szél ne fújja le az útról. Régen akár ezer tonna sót is kiszórtak az üzemmér­nökség gépeivel, tavaly ennek a fele is elég volt. Szeghalmon a közutak, jár­dák, kerékpárutak síkosság­mentesítésére már évek óta nem használnak sót. Az önkor­mányzat úgy oldja meg a tisztí­tást, érdesítést, hogy ezektől az út menti növényzet ne károsod­jon.- A téli időszakban úgy szer­vezzük meg a város kezelésé­ben lévő közutak, kerékpár­utak, közforgalmi járdák tisztí­tását, hogy mind a gépi, mind a kézi hóeltakarítás már a kora hajnali órákban elkezdődhet. Az út- és járdafelületek érdesí­tését pedig mindig homokszó­rással végezzük - közölte Macsári József polgármester. Nő kezében is lehet puska vadászat Régen Magyarországon a grófok és bárók kiváltsága volt A vadászat két legfonto­sabb kelléke a vad és a puska. Tudják ezt Füzesgyarmaton is, ahol hat évtizeddel ezelőtt ala­kult meg a mai vadász- társaság elődje. Magyari Barna A gyarmati vadásztársaság je­lenleg 48 taggal működik. A múltról, jelenről és jövőről Csák István elnök, dr. Rácz Tamás gazdaságvezető, Gáli István, aki 1994-99 között volt a társaság elnöke és Gergely Sándor főva­dász tájékoztatta lapunkat. Egykor Magyarországon csak a grófok és bárók privilé­giuma volt a vadászat. Először az 1883-ban hozott törvény en­gedte meg, hogy a földtulajdo­nosok is vadászhassanak. Az igazi nagy áttörés 1945-ben tör­tént, amikor a vadászati terület és a vadászati jog is az állam kezébe került. Ebben az új helyzetben alakult meg a Füzesgyarmati Vadásztársaság 1945. december 16-án Csenkei Sándor elnök vezetésével. Hat évtizeddel ezelőtt a va­dász leggyakoribb közlekedési eszköze a két lába volt. Akkori­ban csak vadszállításhoz és - etetéshez használtak lófogato­kat. Manapság viszont a gyar­mati vadászok leginkább autó­val indulnak szenvedélyüknek hódolni. Bár a füzesgyarmati vadá­Herczeg Zsolt hivatásos vadász és Csák Imre, a vadásztársaság elnöke büsz­kén mutatta munkatársunknak a Gyarmat határában elejtett zsákmányt szók körében jelenleg csak egy hölgy van, egykor rendszere­sen tartottak női vadászatokat. Azokon a napokon a szebbik nem képviselői terelték a vada­kat a puskák elé. A füzesgyarmati vadásztár­saság vadászati területe jelen­leg 15 hektár. A társaság három alkalmazottal működik, akik­nek munkáját két-három szezo­nálisan foglalkoztatott segíti. Gyarmaton évente mintegy 20 ezer fácánt nevelnek. Ebből kö­rülbelül 8 ezret helyeznek ki, a többit előnevelten értékesítik. Vadkacsából 2 ezret hoznak te­rítékre. Füzesgyarmaton nagyon sok külföldi vadász megfordul. S nem csak európaiak jönnek. Dél-afrikai, kuvaiti, líbiai és amerikai vadász is többször célzott már eredményesen vad­ra az észak-békési város hatá­rában. így a vadászat szerte a nagyvilágban öregbíti Füzes­gyarmat hírnevét. A Sárrét legrégebbi vadász- társasága megalakulásának 61. évében is aktívan működik. Füzesgyarmaton nagy gondot fordítanak arra, hogy a meglé­vő vadállománynak mind a mi­nőségét, mind a mennyiségét megőrizzék. Hiszen tudják: a vad nemcsak a vadászat fontos „kelléke”, hanem a vadásztár­saság jövőjét is jelenti. ; Francia lőtte a rekordot : A füzesgyarmati vadásztársa- : ság trófea rekordja egy 686 i grammos őzbakagancs. A '■ rendkívüli őzbakot Füzes- : gyarmat Bucsa felőli külterüle- : fen, az úgynevezett kishagy­• mási részen tavaly májusban : lőtte Philippe Giraardet fran­: cia állampolgár. A nyugat-eu- : rópai ország vadásza több ] mint 1,5 millió forintot fizetett : a rekordnagyságú őztrófeáért. : - Tavaly még két másik jelen- : fős őzbakot sikerült kilőni. Az • egyik trófeája 542 grammot, : a másiké 493 grammot nyo­: mott — mondotta Csák István. Szilveszteri utcabál Több ezren kíváncsiak a gyarmati filmvetítésekre mozi Ahol szívügy a szolgáltatás Gyulán az önkormányzat 2004 szilveszterén rendezett először utcabálat a Harruckern téren. A sikeres fogadtatás után a 2005- ös évet a Bodoky-szökőkútnál búcsúztatták a gyulaiak és a vá­ros vendégei. Több százan tán­coltak, ünnepeltek 20 órától másnap hajnali hatig. Éjfélkor konfettieső hullott, majd nagy­szabású tűzijáték köszöntötte az új évet. Kínáltak pezsgőt, virslit, kürtőskalácsot, a tombola főnye­reménye pedig egy sült malac volt. Diszkós szerzett jó hangu­latot nosztalgia- és mai zenével. Az önkormányzat a jövőben is szeretné megrendezni a szil­veszteri utcabálat - tájékozta­tott Kertészné Morár Ildikó saj­tófelelős. ■ (ö) A Körös-Sárrét legkedveltebb mozija a füzesgyarmati Sárréti Főnix Mozgó. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a filmvetítéseket Gyarmaton még napjainkban is évente több mint háromezer- ötszázán látogatják. A mozi tevékenységéről, munkájáról Weigert Mihályné üzemeltető a napokban tájé­koztatta a füzesgyarmati képvi­selő-testületet. Az üzemeltető ügyel arra, hogy a lehetőségek­hez mérten valamennyi korosz­tály kulturális szórakozási igé­nyét kielégítse. Ezért arra tö­rekszik, hogy minden generá­ció érdeklődési köréből vetítse­nek filmeket Füzesgyarmaton. A témához hozzászóló képvi­selők mind elismeréssel szóltak a gyarmati moziról, s dicséret­tel illették Weigert Mihálynét. Mint mondották: nagyon ritka, hogy egy szolgáltató ilyen ma­gas színvonalon végezze a mun­kát, s ennyire a szívén viselje tevékenységét. A beszámolót egyhangúlag elfogadta a testület. ■ M. B. Újra bizalmat kaplak a rotarysok Évzáró összejö­vetelét tartotta a Gyulai Rotary Club. Az óév búcsúztatása mellett döntött a tagság a 2006 második félévétől 2007 első fél­évének végéig tartó rotary évad tisztségviselőiről. Az ed­digi elnök, dr. Herjeczki János és az egyesület titkára, dr. Dó­sa Gábor kapott továbbra is bi­zalmat. A Corvin Hotelben le­zajlott esemény közös vacsorá­val zárult - tájékoztatott Christian László, a Gyulai Rotary Club vezetőségi tagja. ■ (ö) Felvételünk még az athéni diáktalálkozó előtt készült, amikor az oros­házi József Attila Általános Iskola nyolcadikosai már lázasan tanulmá­nyozták az úti célt. Orosháziak az athéni diáktalálkozón socrates-program Lényege a nyelvgyakorlás és egymás kultúrájának megismerése Görög, spanyol és egy magyar iskola közösen, a 2005 szeptemberében megkezdett és folyamato­san készülő Socrates- Comenius iskolai, együtt­működési projekten dol­gozik. Csete Ilona Hagyomány, zene és dráma: a kultúrák változatosságának gazdagsága címmel Athénban rendeztek találkozót, amit az Európai Unió Socrates-prog- ramja támogatott. Athénban diáktalálkozón vett részt az orosházi József Attila Általános Iskola há­rom pedagógusa (Benkő Eri­ka, Gulyás Katalin és Kisné Bor Emília) és négy nyolca­dik osztályos, emelt óraszá­mú, angol tagozatos osztály­ban tanuló diákja (Pólyák Emese, Ravasz Enikő, Szemenyei Vanda, Wittmann Victoria). Az orosháziak a görög tanárok otthonaiban kaptak szállást, ahol tanul­mányozhatták a helyi szoká­sokat, a karácsonyi hagyo­mányokat és angolul beszél­gethettek házigazdáikkal. Bemutatkozásuk során magyar táncokat, népdalokat énekeltek, posztert készítet­tek a görög gyerekekkel kö­zösen Magyarország és Gö­rögország nevezetességeiről. Paprikás krumplit főztek a résztvevőknek. A külföldi iskoláknak, hogy jobban megismerjék Magyarországot és Oroshá­zát, a népdalok kottáit, ma­gyar recepteket és az ételek nélkülözhetetlen hozzávaló­ját, a magyar fűszerpaprikát adták. Az orosháziak jártak az Ak- ropoliszon, az Akropolisz Múzeumban, megnéztek egy őrségváltást a Szintagma té­ren. Tanulmányozták a görög népművészetet és népvisele­tet a görög népművészeti mú­zeumban tett látogatásuk so­rán. Eljutottak a Nemzeti Régé­szeti Múzeumba is, ahol az antik kor szobrait, amforáit és a régészeti feltárások em­lékeit látták a fiatalok kísérő­ikkel. A nyelvgyakorlás mel­lett a találkozón a diákok egymás kultúrájával, szoká­saival ismerkedtek meg, kap­csolataikat a jövőben is ápol­ják. I i i t i

Next

/
Thumbnails
Contents