Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-26 / 22. szám

13 2006. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MMMMNNHMMMMMMMMMMMMMMMMNMMNMMMMMWMNMHHMNMMM A NAP TÉMÁJA mmrz. mvaxa. Akár harminc csatorna lehet ott, ahol eddig három volt. A földi sugárzású analóg csatornák mellé jön a digitális adás, és az eddig kábeltévé vagy műholdvevő nélküli háztartások is bekapcsolódhatnak. képünk illusztráció Az Országgyűlés rövidnek ígér­kező, legfeljebb február végéig tartó tavaszi ülésszaka alatt el­dőlhet, erőltetett menetben el- fogadja-e a T. Ház a digitális te­levíziózásról szóló törvényt. /A kormány a múlt héten már igent mondott a tervezetre, ame­lyet négypárti egyeztetések után hamarosan benyújt a parlament elé. A kétharmados részeket is tartalmazó, tehát ellenzéki tá­mogatást is igénylő jogszabály februári megszavazása az infor­matikai tárca szerint azért ége­tően fontos, mert az ENSZ nyár eleji távközlési értekezletén el­dől, hogy a következő fél évszá­zadban hány digitális frekven­ciája lesz Magyarországnak. „Nyolc frekvenciatartományt pályáztunk meg, amelyek össze­sen negyven, országos csatorná­nak alkalmas sávot tartalmaz­nak” - mondta hétfőn Kovács Kálmán informatikai és hírköz­lési miniszter. A realitások tala­ján maradva azonban már a hét elnyert tartománynak (úgyneve­zett multiplexnek) is örülni kell majd, hiszen a határ menti terü­letekre szomszédos országok is bejelentkeztek. Egy frekvencia­csomag öt televíziós csatorna közvetítését teszi lehetővé. A miniszter szerint a digitális televíziózásra való átállás nyer­tese az a mintegy egymillió ház­tartás lesz, amely kábelelérés és műholdas vevő hiányában jelen­leg csak a három földfelszíni mű­sorcsatornát, az Ml, TV2 és az RTL Klub alkotta hármast tudja nézni. Kovács Kálmán számítá­sai szerint ők költségek nélkül tudják megsokszorozni, akár harmincra is emelni a nézhető csatornák számát. Ha a hírközlésért felelős tár­cavezető elképzelései megvaló­sulnak, akkor idővel több mint 2,5 millió háztartás a digitális rendszer használatára alkalmas készülékre fog váltani. Becslése szerint kétszázezer családnak nem lesz pénze az átállásra, de a magyar államnak „megér egy- milliárd forintot, hogy ezt a ter­het átvállalja” - ígérte meg. Raj­tuk kívül azonban valószínűleg senki nem spórolhat, hiszen az új típusú adások vételére alkal­mas dekódert (set-top-box) min­denképpen be kell szerezni. A legolcsóbb ilyen doboz jelen­leg 20 ezer, a legdrágább 400 ezer forintba kerül, bár az áruk csökkenőben van. Az ideális megoldás megtalálására még hat év van, hiszen a jelenlegi ha­llj frekvenciák: csak az jöjjön, aki bírja várdy Zoltán, a TV2 kereske­delmi igazgatója kérdésünkre azt válaszolta: négy területen hoz jelentős változást a digitá­lis technológia. így digitális lesz a műsorgyártás teljes fo­lyamata: a csatorna hírműso­rai már így készülnek. Jelen­tősnek ítéli a műsorterjesztés digitalizálásával az úgyneve­zett multiplexerek (szolgál­tatók) befolyását a csomagok összeállítására. megváltozik a tévézés helye és módja: míg eddig jórészt helyhez és időhöz kötött prog­ram volt a tévézés, addig a kö­zeljövőben bármilyen tartal­mat bárhol és bármikor el tudnak majd érni a nézők, akik maguk irányíthatják majd a tévézés folyamatát. A televtiós tartalom ennek megfelelően számítógépen vagy mobiltelefonon is elérhe­tővé válik. A negyedik válto­zás kereskedelmi területet érint: a hagyományos spot- reklámok helyett az eddig is­mert tévé mellett más felülete­ket is tartalmazó „média­mixek” jönnek létre, és a ha­gyományos reklámmegoldá­sok mellett előtérbe kerülnek az új módszerek is. A PIAC ÁTALAKULÁSÁVAL kap­csolatos kérdésünkre úgy fo­galmazott: mivel a piac az igé­nyek mind tökéletesebb kielé­gítésével és a platformfügget­len műsorszolgáltatással bő­vülni fog, „nagyobb lesz a ját­szótér”. Hozzáteszi ugyan­akkor: a műsorgyártás nem lesz lényegesen olcsóbb, rá­adásul a hirdetőknek sem tud majd egy-egy csatorna ön­magában túl jelentős elérést biztosítani, azaz a bevétel sem lesz akkora, mint eddig. A szakember szerint éppen ezért új belépők csak tőkeerős vállalkozások lehetnek. A piac változását szerinte jel­lemzi, hogy 2003-2004ben már láthatók voltak az átren­deződés első jelei: a nézők 5-6 százaléka vándorolt el a keres­kedelmi adóktól a kábelcsator­nákhoz Az elmúlt évben mér­séklődött a tendencia, csak 3-4 százalékról beszélhetünk gyományos analóg sugárzást 2012-re kapcsolják le Európá­ban, így nálunk is. Ha az Országgyűlés megsza­vazza a digitális műsorterjesz­tésről szóló törvényt, akkor az Országos Rádió és Televízió Tes­tületnek (ORTT) szeptemberig kell kiírnia az első öt csatornára vonatkozó frekvenciapályázatot. Sikeres forduló esetén akár már 2007. január 1-jétől élvezhető lesz a digitális televíziózás. A sza­bályozás azonban nem konflik­tusmentes, hiszen a hírközlési tárca nem ellenőrizné a műso­rok tartalmát, annak minőségi és mennyiségi szempontjait a szolgáltatók és a fogyasztók ke­zébe adná, míg az ORTT több­ségi álláspontja ennek pont az ellenkezője. A testület korántsem ért még a digitális tévézéssel kapcsolatos vita végére, a kérdés az eheti ülé­sük napirendjén is szerepel. Ab­ban azonban közel egységes az álláspont, hogy a minisztérium által benyújtott tervezet az ORTT számára nem elfogadható. Első­sorban a tartalmi elképzeléseket tekintve oszlanak meg a vélemé­nyek: a testület pontosan tisztáz­ná, melyek azok a kérdések, amik az ORTT, és melyek azok, amik a multiplex-szolgáltatók hatáskörébe tartoznának. így kérdéses, hogy az egyes csoma­gokon belül ki dönthetne a su­gárzott csatornákról és a média- törvényben jelenleg nem szabá­lyozott plusztartalmakról, mint például az interaktív képújság, adásinformációk, egyebek. Szá­lai Annamária, a médiahatóság Fidesz által delegált tagja szerint nem szabadna a digitális műsor- szolgáltatókat sem kiengedni a közösségi kontroll alól, éppen ezért nem lenne jó döntés eről­tetett ütemben „áterőszakolni” a parlamenten az egyébként jó­részt kétharmados döntéseket igénylő, a hírközlési miniszté­rium hatáskörét növelő és a mé­diahatóság felügyeleti jogköreit csökkentő, amúgy is liberális szemléletű tervezetet. Lapunk­nak azt mondta: nem felel meg a valóságnak, hogy bármiről is lekésne az ország, hau választá­sig nem születik döntés: szerin­te a törvényhozást alapos szak­mai vitának kellene megelőznie, a végszavazást pedig akár az új összetételű Országgyűlés is megtarthatná - kérdés, mennyi­re tekinti ezt jó ötletnek a jelen­legi kormánykoalíció. ■ Vég Márton-Tibay Gábor Miért jobb a digitális? A digitális adás képe éle­sebb, hangja jobb minőségű, zavarmentes, függetlenül attól, hol nézzük a tévét - otthon a karosszékben vagy éppenséggel egy száguldó vonaton. A tévéző magának állíthatja össze programját, listáról kiválasztva a neki tet­sző műsorszámokat. A vétel­hez nem kell parabolaanten­na, a tévézéshez azonban jel- átalakító - úgynevezett set­top box - vagy digitális vétel­re alkalmas tévé szükséges. Digitális stúdió. Csak erős cégek lesznek képesek sikeres, új adásra. A legmodernebb (és legdrágább) tévék dekóder nélkül is veszik az adást Technikai mi micsoda FÖLDI DIGITÁLIS TELEVÍZIÓS műsorszórás (DVB-T): a su­gárzási módszer segítségével egy tévéfrekvencián ugyan­azzal az antennával egyszer­re több műsor is fogható. set-top-box: a beérkező rá­diófrekvenciás jelet veszi, kibontja az egy frekvencián sugárzott programcsokrot, és a kiválasztott programot dekódolja. idtv : beépített dekóderrel rendelkező, digitális műso­rokat is vevő tévékészülék. digitális tévé Harminc csatorna ingyen? Akár már jövőre valóság lehet a digitális televíziózás Magyarországon. A dekódert azért meg kell venni, de havi díj nincs, a minőség pedig szuper. HARMINC CSATORNA EGY ANTENNÁVAL

Next

/
Thumbnails
Contents