Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-25 / 21. szám

2006. JANUÁR 25., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA A földből készült védelem tatársánc Árpád magyarjainak adott otthont és menedéket A pusztaföldvári helytörténeti szakkör éppen tíz esztendeje, 1996-ban emlékművet állított a tatársáncon. Raj­ta a felirat: kistatársánc i. e. Vili—V. század. A földváriaknak nem kell a szomszédba menni legendák ügyében. Előnyös helyzetben van­nak a pusztaföldváriak. Nem kell legendákért a szomszédba menniük, van nekik otthon éppen elég. Míg a környező tele­pülések vért izzadnak egy-egy vendégcsalogató hős, vagy hőstett kigon­dolásán, addig nekik ott van a harangoskút, vagy kistatársánc. Egyik jobb, mint a másik. Nem véletlen tehát, hogy a köz­ség olyan „kézenfekvő” termé­szeti értéket, mint a kistatár­sánc ajánlott fel hozományként az Európai Unióba. Ahogy a térségünkben talál­ható kundombok sem köthetők n Ifiinnlfhn? úgy a kis- ÓS nagytatársánc- nak is vajmi ke­vés köze van a tatárokhoz. Mi­ről is van szó valójában? - er- ____,___ről beszélget­tünk RÓZSA ZOLTÁNNAL, az OrOS- házi Szántó Kovács János Terü­leti Múzeum igazgatójával.- Honfoglaló eleinknek igen kevés ismerete lehetett az érke­zésük előtti időkről. Érkezésük­kor kószáló avarokat, s ki tudja még, milyen népeket találtak itt. Ahogy teltek a dolgos évszá­zadok, a keresztény magyarság értetlenül állt a vidékünkön is magasló halmok előtt. Ezek té­metkező helyek voltak, s úgy vélték, ezeket a halmokat csak­is a kunok emelhették. Pedig a kunhalmoknak semmi közük a kunokhoz. A kis- és nagytatár- sáncot sem emelhette más, mint a magyarság, s ki ellen? Nos, a tatár seregek ellen. A bronzkor végén, vélhetően a szkíták ellen épített, földből ké­szült védműrendszer (kis- és nagytatársánc) évezredek múl­tán valóban Árpád magyarjai­nak adott otthont és menedéket a kistatársánc patkóján az egy­kori templommal. De a védmű- höz nekik csak mint haszná­lóknak volt közük. (Valójában valószínűleg az avarok építet­ték a kelta vagy a szkíta tör­zsek elleni védelem céljából.) A mai Pusztaföldvár neve utal az egykori elpusztásodott terü­letre, ahol a földváriak ősei élték mindennapjaikat. S mivel a mo­dern Földvár a régi mellett épült föl, így jelképe a hely magtartó erejének, s a földváriak jogos büszkeségének alapját képezi. Mert mint mondtuk: a földvári­aknak nem kell a szomszédba menni legendák ügyében. Komoly erődítmény volt A szabálytalan félkör alakú, kettős sánc 3050 méter hosszú, s a két vége közötti távolság 1800 méter. A mintegy 12 hek­tárnyi, természetes kialakulású magasabb térszintet kettős sánc és kettős vizesárok védte. Ez komoly erődítmény lehetett az adott korban. A néprajzos így látja A törökpusztítás után az oros­házi puszta alig őrzött meg va­lamit az elpusztult falvak körü­li, egykori kultúrtájából. Az el­pusztult települések nyomait mesterséges domb vagy kút szakította meg. Ismert kút volt a földvári pusztán a harangos­kút, mely a törökdúlás és a ti­tokzatos elrejtett kincs emlékét őrzi a mesék homályába vesz­ve. A 19. században megindult tanyásodás és kiköltözés, a volt pusztát benépesítették. Jel­legzetes tanyai világ és életfor­ma alakult ki ezen a vidéken is, gazdagítva az erre a kör­nyékre jellegzetes paraszti kul­túrát - tudtuk meg Erostyák Zoltán muzeológustól. Megfigyelés és tudományos vizsgálat kultúrtörténeti emlék Kiderítették róla, hogy földből, emberi erővel épült IdŐS PLESKONICS ANDRÁS, a pusztaföldváriak helytör­ténésze A megtartó falu című könyvében is foglal­kozott a község kultúr­történeti nevezetességé­vel. — A község délkeleti határré­szén két jellegzetes dombvonu­latra lesz figyelmes, aki a Sző­lős felé vezető műútról jobbra és balra tekint. Az út bal olda­lán a kistatársánc gerince és ár­ka, a jobb olda­lon a nagy- t a t á r s á n c dombvonulata és árka tárul elénk. A sánc - __ teljes hossza körülbelül 3 kilométer hosszú. A sánc két végét az egykori ős­folyó kiszáradt medre köti ösz- sze, mintegy lezárva a hajdani földvár védelmi rendszerét - fogalmaz a helytörténész, aki idegenvezetőként kalauzolja az olvasót tovább. — A műút bal ol­dalán magasodó kistatársánc feltehetően őrszemek figyelőál­lása volt, ahonnét jól szemmel lehetett tartani a törzs nyugal­mát veszélyeztető ellenséges csapatok közeledését. A két sáncrendszer keletke­zésére, szerkezetére és korára vonatkozóan dr. Kiss István fő­iskolai tanár sokéves megfi­gyelései, tudományos vizsgála­tai nyújtanak felvilágosítást. Ennek alapján úgy tudjuk, hogy a kultúrtörténeti emlé­künk az időszámításunk előtt a VIII-V. században, a bronzkor vége felé épült az ősfolyó mel­letti természetes magaslaton. A földből, emberi erővel össze­hordott sánc magassága 2-2,5 méter lehetett. Napjainkban ennek a nyomai legtisztábban az ősgyepes természetvédelmi területen figyelhető meg. A kistatársánci és a nagytatár- sánci létesítmény a majd háromezeréves történelmi idő­szak alatt olyan mértékben le­pusztult, hogy helyét már csak szelíd domborulat jelzi. HIRDETÉS Ajánlattételi felhívás újonnan nyíló múzeumi internet kávézó üzemeltetésére, amely a Munkácsy Mihály Múzeum alagsorában, Békéscsaba, Széchenyi u. 9. szám alatt található Feltételei: • vendéglátós képesítés • vállalkozói igazolvány • működési engedély • ÁNTSZ- és egyéb engedélyek • alkohol forgalmazása kizárva • forgalmazott céltermékek: sütemény, szendvics, tea, kávé, capuccino, üdítő és ásványvíz, valamint egy egyedi termékforgalmazása: „Munkácsy-szelet” A bérleti díj tartalmazza az energia költségét. A pályázatot az a vállal­kozó nyeri, aki a legtöbb bérleti díját ajánlja. A bérleti díj minden év­ben újratárgyalandó az infláció mértéke szerint. Az üzemeltetés ide­je téli nyitva tartás esetén: reggel 8-tól 16 óráig, nyári nyitva tartás esetén: reggel 8-tól 18 óráig. Az internet üzemeltetése a múzeum ha­tásköre, a helység berendezett, a számítógépek, a hűtőszekrény, va­lamint a bútorok biztosítottak. A helység megtekinthető a Munkácsy Mihály Múzeumban reggel 8-tól 15 óráig. Az ajánlatokat zárt borítékban kérjük elküldeni 2006. febru­ár 15-ig „Múzeumi kávézó" megjelöléssel. Bővebb információ: Békés Megyei Múzeumok igazgatósága, V >600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9. Tel. /fax: 06 (66) 323-377. mmm@bmmi.hu, www.bmmmi.hu,www.munkacsy.hu Mi Ceayeh adoufy 1+t%-ána(í sorsa? Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, ........ ...... Olv asóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a Békés Megyei Hírlap 2006. január 31-én megjelenő tematikus összeállításával, melyben a lehetséges kedvezmé­nyezettek, támogatásban részesíthető intézmények, szerveze­tek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) tehetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden fo­rint számít. Ezért a Békés Megyei Hírlap is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a mellékletbe való bekerülést pénzdíjasán, de jelentős kedvezménnyel biztosítjuk! A legkisebb hirdetési felület 4,3x5 cm. A leadási határidő 2006. január 27. Részletesebb felvilágosítást a (66) 527-227-es TELEFONSZÁMON KAPHATNAK. Kultúrtörténeti emlékek érték Őskori eredetű kettős földsánc Békés megye déli részén talál­ható Pusztaföldvár, s csak köz­úton közelíthető meg. Itt talál­ható a kistérség legnevezete­sebb kultúrtörténeti emléke, a kis- és nagytatársánc, mely ős­kori eredetű védelmi rendszer. A kettős földsáncból és vizes- árokból álló emléket az avarok építették a kelta vagy a szkíta törzsek elleni védelem céljából. A helyi értékekről több forrás­ból is tájékozódhatnak az ér­deklődők. Ilyen kötet Orosháza története és Magyarország had­története Nagy Gyulától, Regé­lő magyar vá­rak Bujtás Amáliától, ilyen a Csorba Csaba Várak a hegyalján és a Muhi csata 1241- ben. De érdekes olvasmány Pleskonics Andrástól a Tatár- sánc-e a Tatársánc?, valamint az Őrszemek a Tatársáncon. A honismereti kiadványhoz Kiss Horváth Sándor fényképeket készített, ábrákat gyűjtött. Az ellenség támadása és a farkascsordák ellen földvár Hajdani épületek nyomát keresik Az orosházi helytörténész, Kiss Horváth Sándor is kutatta a pusztafóldvári földvár eredetét. A honismereti csoport tagja­ként a Helytörténeti Füzetek egyikében le is jegyezte ered­ményeit.- A vaskor időszakában megkezdődött az értékfelhal­mozás, kibontakozott a kézmű­vesség. Itt már gyakoriak le­hettek a törzsi rablóháborúk. A közösségek tagjai védelemre szorultak. Erre a korszakra jel­lemző a földvárak építése. Ek­kor épülhetett a kis- és nagyta­társánc, a sánc délkeleti sarká­ra a földvár. Az Alföld legna­gyobbika. Az egykori folyóme­derre 1800 méter hosszan tá­maszkodó, patkó alakú sánc veszi körül a közösség védel­mére kijelölt nagy területet — mesélt Kiss Horváth Sándor, majd Banner János professzor kutatásainak a meg­állapításait ismertet­te: több méter magas a sánc és az árok szerkezete, de a föld­váron belül létesített egykori épületek nyo­mát még ma sem si­került megtalálni. A leletek meghatároz­zák a sánc korát, mely a bronzkorszak végére, a vaskorszak kezdetére tehető. | Ilyen nagyszabású építmény létesítésére i a közösség igen nagy­fokú szerve­zettsége mel­lett volt csak lehetőség. A jö­vő kutatásai derítik majd fel, vajon a ve­zető réteg tagjai a sáncon belül laktak-e? Azt viszont tudjuk, hogy a nagytatársánc földvárá­ban őrség tartózkodott, akik­nek két veszedelem miatt kel­lett nagyon ébernek lenni: az ellenséges törzsek váratlan tá­madása és az éhes farkascsor­dák garázdálkodása. Itt lángolt az őrtűz is, amit éjjel-nappal, télen-nyáron ápoltak. Odajárt a lakosság parázsért. A kistatársánci földvárba ké­sőbb Árpád-kori falu települt, először talán védelmet keresve. Templomukat a sánc északnyu­gati végének a legmagasabb pontjára építették.- -rr ,/ é? /. . KJ, £ ÁS*? / ff >v,v / k/'/At: <wioewe V> . ■ y § ÁS ,<«■'. / v a> v-... : // Z ,o 3 y V / 1<P. / Jy ' • yf-.StMSrmém //, // \,v ,/ ■' J Kislcífo //V / p // * m ?v. « A nagytatársánc szerkezete. A növényzet jel­zései: 1. ősgyep, 2. vizenyős gyepfoltok, 3. a kistatársánc tetejének gyepje, 4. régi gyep az egykori ősfolyó laposa területén. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Szelekovszky László. i Kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó, dinamikusan fejlődő cég gyártási részlege 2 fő FÉMFESTŐ, 2 fő LAKATOS, és 2 fő VASIPARI SEGÉDMUNKÁS munkatársat keres. Feltételek:_____________________________________________ • szakirányú végzettség, szakmunkás-bizonyítvány • szakmai gyakorlat • igényes, esztétikus, precíz munkavégzés • nagyfokú munkabírás • terhelhetőség. Amit kínálunk: _________________________________________ • magas kereset, teljesítményarányos bérezés • szakmai fejlődés • biztos megélhetés. Előny:_______________________________________________________________ • targoncavezetői gyakorlat • lemezárugyártásban, valamint fémiparban szerzett gyakorlat • jogosítvány. Kézzel írott, fényképes önéletrajzát és bizonyítványának másolatát a kiadóba adja le „Gyártás” jeligére 2006. február 10-élg.

Next

/
Thumbnails
Contents