Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-21 / 18. szám
MAGAZIN 5 2006. JANUÁR 21, SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A zsinórpadlástól a pincéig agárdy Semmi más a világon nem számított, csak a színház A hit, az elhatározás és a színházszeretet — vallotta, a színészt ez a három dolog képes megtartani a küzdelmes pályán. Agárdy Gábornak, a Nemzet Színészének megyénkben is tapsolhatott a hálás közönség. A gyulai várszínházbeli szerepeit is felidézzük, amikor a 83 évesen, napokban elhunyt színművészre emlékezünk. Csath Róza-Szőke MargitA tizenhat esztendős Agárdy Gábor mint táncos boy és kardalos _ szerződött le a szegedi városi f színházhoz. A szegedi évek után i kisebb társulatoknál folytatta egészen 1949-ig, amikor a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. Több állomás után 1964-től a Nemzeti Színház következett, ahol, 1989-ben örökös tag címet kapott. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. Még eljutott hozzá a hír, hogy a filmszemlén életműdíjjal tüntetik ki. Átvenni azonban nem tudta. Túl a nyolcvanon is közönség elé lépett, többek között A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényadaptációban szerepelt. A Márai-regény alapján készült film egyik főszerepét ő játszotta. A film bemutatóját már nem érhette meg. Agárdy Gábor vitalitása és tehetsége a Gyulai Várszínház közönségét is lenyűgözte. Gedeon lózsef, a Gyulai Várszínház igazgatója csütörtökön A gyulai tószínpadon mutatták be 1994-ben a Gül babát Képünkön a Mujkót alakító Agárdy Gábor a lurkók körében. délelőtt sms-ben kapta Agárdy Gábor halálának hírét. Személyesen is jól ismerte és szerette - mondta el a színházigazgató.- A magyar színházi generációknak abba a korosztályába tartozott, ahol a legnagyobb művészek dolgoztak. Sajnos elment közülük Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, és most követte őket Agárdy Gábor. A Nemzeti Színház tagjaként sokszor örvendeztette meg nagyszerű játékával a gyulai közönséget. Igazi bonvi- vánként, operettszínészként kezdte. Úgy a zenés, mint a drámai szerepekben nagyot alkotott. Karakterével a magyar színésztársadalom egyik legmarkánsabb arca volt. ...ARRÓL. HOGYAN BÍRTA EZEN A NEHÉZ PÁLYÁN... „Hittel, elhatározással, színházszeretettel. Semmi más a világon nem számít, csak a színház, de akkor a zsinórpadlástól a pincéig. ” ...AZ ÁTVÁLTOZÁSRÓL... „Erre mondják, hogy ha egy színész elhiszi, hogy héttől tízig ő Anglia királya, az nem normális, de ha nem hiszi el, akkor riag)'on rossz színész Engem mindig a darab, az író, a figura érdekelt. Sosem tudtak rávenni, hogy műsorokban szerepeljek - énekeljen el művész úr egy szerepet - alapon." „.AZ ELSŐ SZEREPÉRŐL... „Hogt’ a nevetés biztos legyen, kissrácként hatalmas csizmát adtak rám Bejöttem egy 50-es csizmában és az volt a szövegem - Hűha, a nagy kocsmában a parasztok igencsak járják! Hát én bementem, de megcsúsztam a tánclinóleumon és a súgólyukig be, pofán. Ijedtemben azt mondtam, hog}': - Hűha, a kiskocsmában a nagykocsmáros nagyon oda, húha! Nyílt színi taps. A függöny mögött már várt az igazgató. Azt hittem vége a karrieremnek, ám ő csak annyit mondott, meg tudja ezt holnap ismételni?"- Játszott nálunk 1989-ben Száraz György A nagyszerű halál című drámájában, melyet Sík Ferenc rendezett. A következő évben fellépett Márai Sándor A Kassai polgárok című drámájában, majd 1992-ben Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékában. Agárdy Gábor rendezett is a Gyulai Várszínházban, Huszka Jenő Gül baba című daljátékát, melyet 1994-ben nagy sikerrel mutattunk be a tószínpadon. A legendás előadásban játszott is, Mujkót, a muzsikus cigányt alakította. Már igazgatóságom idején, 1999-ben hívtam meg — a Nemzeti Színház vendégjátékában - Sütő András Balkáni gerle című darabjába. Azt lehet mondani, hogy szinte lejátszotta az összes szereplőt Akkor már nyolcvan felé közeledve olyan vitalitással és tehetséggel játszott, hogy szinte csak rá kellett figyelni. Tavaly, felkértük, hogy játsszon Tamási Áron darabjában, a Vitéz lélekben, melyet Eperjes Károly rendezett. Betegségére hivatkozva már nem tudta ezt a nyári fellépést vállalni, amit nagyon sajnálok. Halálát a magyar színházi élet nagy veszteségének tartom - mondta Gedeon József. ■ ' ' . A'.. A nagyszerű halál című drámát a gyulai 1848 49 os Honvédtiszti Emlékhely 1989-es avatására állították színpadra. Felvételünkön Agárdy Gábor (Wenckheim József) és Holl Zsuzsa (Radetzky Friderika) emlékezetes kettőse. JEGYZET Magyar politikusok példája a szomszédos országoknak ÁRPÁSI ZOLTÁN a szlovák katonai gép tragédiája - az áldozatok számát tekintve - szinte példátlan a hazai légi balesetek történetében. A hírügynökségek a nyilvántartásokból minden bizonnyal kibogarásszák majd, hogy az ország területén mikor zuhant le repülőgép és hány áldozatot követelt. A jegyzetíró azonban csak emlékezetére hagyatkozhat, amikor leírja, a mostanihoz fogható tragédiára nem emlékszik. Nem véletlen, hogy a katonák tragikus halála érezhetően az érdeklődés középpontjába került. Mindenki minden részletre kíváncsi: mi történt csütörtökön este a turisták által kedvelt zempléni község, Hejce közelében, miként élhette túl bárki is a katasztrófát, hogyan folyt a mentés, kik és milyen hősies helytállást tanúsítottak ennek során. A részletekhez tartozik, bár gyanítom, kevesen figyeltek rá, hogy a mentésbe elsőként a szlovák légierő gépei kapcsolódtak be, a roncsokat is ők derítették fel. Erre azután került sor, hogy a magyar hatóságok részéről engedélyt kaptak rá. Ami az én felfogásom szerint annyit jelent, hogy azonnal és feltétel nélkül berepülhettek az ország területére és megkezdhették a munkát. Vagyis - még egyértelműbbé téve a történteket - úgy dolgozhattak, mintha szlovák területen lennének. ez természetes - mondhatnák okkal, hiszen bajban az emberek összetartanak. Az országok, azok hatóságai és politikusai miért ne tennék ugyanezt. Magam is így gondolom, ám a közelmúlt történelme eddig másfajta példákkal szolgált. Az egykor „baráti” országok viszolyogtak attól, hogy szövetséges katonákat engedjenek területükre, mintha a szakasznyi harcos megszállná őket. Elég emlékeznünk a közelmúlt romániai árvizére, amikor a Magyar Honvédség technikát és személyzetet ajánlott fel segítségül. Hiába, mert Bukarestben úgy gondolták: inkább az ár jöjjön, mint a magyar harcos. A mostani lépés európai volt. Lélekemelő, hogy mi, magyarok mutattunk példát. Békéscsabai alkotók könyv Negyedik alkalommal jelent meg a Ritka Madár. A békéscsabai irodalmi antológia Kőszegi Barna Kálmán szerkesztésében látott napvilágot. A kötetben több, mint negyven Békés megyei író kapott helyett, többek között Csányi Vilmos, Grecsó Krisztián, Kiss Ottó, Banner Zoltán, Cs. Szabó Pál, Magyari Barna, Sarusi Mihály, Kántor Zsolt és Micheller Magdolna. A szerzők egy része azért is izgalmas, mert nem feltétllenül írói munkássága kapcsán találkozunk vele. A könyv első szakaszában novellák, második részében versek kaptak helyet, (y) Különleges kínálat cd Új arcokkal ünnepli a Budapest Rádió 88.1 ötéves jubileumát. Erre az alkalomra egyedülálló hangvételű, zenei kínálattá CD-t állítottak össze. Az albumon többek között az Animal Cannibals, Anita, Bery és Váczi Eszter, Hevesi Tamás, Baby Gabi és Lala, Zséda, az Emberek, Dorina, Ganxsta Zolee, a Hooligans, a Bon Bon, Kimnowak, Emil.Rulez és a Kistehén Tánczenekar legsikeresebb, most futó slágerei csendülnek fel. A Budapest Mix album valójában olyan, mintha rádiót hallgatnánk reklám és felesleges beszéd nélkül, (y) RITKA MADÁR HÍíKCSTSAMI IRODALMI antíh/mUa Minden adott ahhoz, hogy sikerüljön az esküvő kiállítás A meghívóktól a ruhákig A megyeszékhelyen, a Csaba Center földszintjén tegnap kezdődött és ma is tart az Esküvő c. kiállítás. A harminc kiállító között az esküvőipar minden szereplője megjelenik az anyakönyvvezetőktől és a ruhaszalonoktól az éttermekig, a virágboltoktól a meghívókészítőkig, az ékszerészektől a fényképészekig. Az 1500 négyzetméteres területen elhelyezett kiállítás látogatása ingyenes. Ottjártunkkor megtudtuk, hogy a menyasszonyi ruhák kölcsönzése 30 ezer forintnál kezdődik, és a határ a csillagos ég. Elegáns esküvői férfiöltönyt már 30-40 ezer forintért is varrnak. Azt is elmondták, hogy az esküvői meghívókat illik egy hónappal a nagy esemény előtt eljuttatni. A lakodalom szervezését célszerű fél évvel korábban elkezdeni. Rendezvényszervezők szerint egy-egy emberre a lakodalomban 10-15 ezer forinttal kell számolni, tehát egy százfős lagzi 1-1,5 millióba kerül. A kiállítást követően ma este 20 órakor rendezik meg a Csaba Center aulájában a II. Összbékési Leány- és Legénybúcsút. Ennek a fénypontja a 18 éven felüliek számára rendezendő Chippendale- és a sztriptízshow lesz. ■ Ny. L. A menyasszonyi ruhák széles és sokszínű kínálatát vonultatják fel a Csaba Centerben az Esküvő c. kiállításon. I * á i 1 i H-LLftl AMZOOH31
