Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-21 / 18. szám

MAGAZIN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUAR 21., SZOMBAT INTERJÚ Csokonai-díjjal ismerték el mlinár pál, a békéscsabai Balassi Táncegyüttes művészeti vezetője, a Hétpróbás Néptánciskola igazgatója Csokonai-díjat vehetett át tegnap Buda­pesten Bozóky András kulturális minisztertől.- Több évtizedes pedagógusi és koreográfusi tevékenysé­géért kapta a rangos elisme­rést. Emlékszik még az első (tánc)lépéseire?- Azt pontosan nem tudom, mikor perdültem először táncra, de az biztos, hogy 16 éves korom­ban már tanítottam is a táncot Harmincöt esztendeje élethivatá­som a táncoktatás. Ahogy öreg­szik az ember, egyre inkább bele­ássa magát a művészetpedagógi­ába, a művészettudományba is, a hagyományok gyűjtésébe. — Ennyi év után mi hajtja még, illetve nem érezte-e már úgy, hogy elég volt, vál­tani kellene?- Ha az em­bernek az a hobbija, ami a _____ . szakmája, ak­kor boldogan végzi a munkáját. A táncban, a tánctanításban annyi tartalék rejlik, hogy min­dig lehet újat találni benne. — A zt nyilvántartja, hogy men­nyi embert tanított táncra?- Nem számolom, de az tény, hogy bárhol fordulok meg, szinte mindig összefutok egykori tanítványokkal.- A közeljövő tervei között mi szerepel?- Természetesen készülünk az idei gyermek és felnőtt táncfesztiválokra. Ezenkívül jövőre lesz 60 éves a Balassi Táncegyüttes, és szeretnénk méltóképpen megünnepelni a jeles évfordulót. ■ Ny. L. HIREESEGEK, SZTORIK Szente Vajk debreceni szívtipró lett SZENTE VAJK bár eltűnt a Békés megyei kö­zönség sze­me elől, Debrecen­ben egyál­talán nem cseng is­meretlenül a neve. A fiatalem­ber, aki az édesapja, Szente Béla alapította Csabai Színistúdióban kezdte a pá­lyafutását, hamar bebizonyí­totta, hogy nem csak a szülői háttérnek köszönheti sikerét. Vajk a debreceni Csokonai Színház egyik legfelkapot­tabb művésze lett, miután el­végezte a Nemzeti Színiaka­démiát. A 24 éves fiatalem­berről a szinhaz.hu portálon külön fórumot nyitottak, ahol a lányok többek között a Senki sem tökéletesben di­cséri. íme egy hozzászólás: - Ma láttam a Senki sem töké­letest. Nagyon tetszett. Iga­zán szexik voltak a „csajok”. Az álnőt játszó Szente Vajk persze előnyben részesíti az igazi nőket. Egy debreceni újságnak így vallott erről: Akadémista koromban hatá­rozottan nőcsábász voltam, minden második héten más lány képe volt kitéve nálam. De szerintem mindenkinél van ilyen időszak, (y) Csabán is barátok közt Talán kevesen emlékeznek, de Tihanyi-Tóth Csaba, a Ba­rátok közt Novák Lacija a békéscsabai társulatot is erősítette egy időben. Még­hozzá hosszabban, öt esz­tendeig. Tyatyi 1992-ben szerződött el a Viharsarok­ból. Először szabadúszóként dolgozott, majd a Honvéd Kamara Színházban lépett fel. A színész a testet nem éppen a megerőltető sportot, a sakkot szereti leginkább, ez mostanában látszik is az alakján. Lehet, hogy túl so­kat eszik a kedvenc ételéből, a sült kacsából? (y) Segélymunkás Srí lankán a tanító Fehér rabszolgából az újjáépítők programigazgatója Az orosházi fiatalember nyelvet szeretett volna ta­nulni, majd tanítani akart, de a véletlen úgy hozta, hogy Afrikában, egy észak-kenyai törzs életébe csöppent. Állítja, nem épít karriert, de min­dig jó helyen találja meg a lehetőség. Most éppen Srí Lanka fővárosában él. Csete Ilona Ifjú Csizmadia Sándor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet délkelet-ázsiai programigazgató­ja az elmúlt év végét szülei oros­házi otthonában töltötte. A televí­zió híradásit nézve megelevene­dett előtte mindaz, amit most társaival újjáépít. Az elhíresült cunami ad munkát a segélyszer­vezetek aktivistáinak. — Világjáró éveit nem a szökő­ár sújtotta vidéken kezdte. Ka­landozásai során merre járt?- Angolul szerettem volna taní­tani, ezért utaztam Angliába. Egy fekete család fehér rabszolgája let­tem, és ennek a bokszoló múlttal rendelkező édesapa nyomatékot is adott. Egy éjjel sikerült visszasze­reznem az útlevelemet és tovább- álltam. Londoni iskolában tanul­tam a nyelvet, majd tanítottam is. A munkaközvetítőben az adataim kö­zött szerepelt pedagógusvégzettsé­gem. így kerültem egy gazdag, an­gol arisztokrata családhoz, akiknél házi tanító lettem. A gy armatosítók leszármazottai voltak, akik renge­teget utaztak. Velük jutottam el Af­rikába, ott éltünk a sambum törzs- zsel együtt. Stresszes évek voltak, kígyók, skorpiók társaságában. Még a maláriát is túléltem. A magyar segélyszervezet ilyen házakat épít a szökőár pusztította országokban: Srí Lankán, Thaiföldén és Indiában. — Pihenni jött vissza Magyar- országra?- Néhány évig Budapesten tanítottam, konfe­renciatolmács vol­tam, majd jelentkez­tem a Magyar Öku­menikus Segélyszer-' vezet álláshirdetésé­re, így kerültem a cunami sújtotta, Srí Lanka-i irodájukba. — Az emberek több­sége úgy véli, az adományok nem jutnak el oda, ahol a leg­nagyobb a szükség.- A segítség a legjobb helyre Afrikában él­tünk a sam­bum törzzsel együtt. Stresz' szes évek vol­tak, kígyók, skorpiók tár­saságában. A helyi lakosságnak családi és lelki veszteségeik vannak. Sok gyermek maradt árván a pusztító cunami után. érkezik. S a mértéke olyan ha­tékony projektekre alkalmas, amelyeket mi Srí Lankán, Thai­földön és Indiában meg is tudunk valósí­tani. Közreműködé­sünkkel 104 ház ké­szült el az elmúlt hó­napokban, egy le­rombolt iskola számí­tógépes laborját is felépítettük. — A kétkezi munka mellett mire jut még idejük és lehetőségük a segélymunká­soknak?- Pszichoszociális munkát is végzünk helyi emberek bevo­násával. A halászok például nem mernek a víz közelébe se menni. Családi és lelki veszte­ségeik elmondhatatlanok.- Magánemberként hogyan él egy orosházi fiatalember a cunami pusztította országban? — A kétmilliós fővárosban la­kom, ahol jól érzem magam. Más segélyszervezetek külföldi munkatársaival összejárunk. Bevallom, 30 évesen van más motivációm is, amikor igyek­szem a karácsonyi, újévi csa­ládlátogatás után vissza. Egy Srí Lanka-i lány vár.- Szülei ezt a világjáró életet elfogadják? — Büszkeséggel vegyes fél­tés jellemzi őket. Természetes, hogy aggódnak értem. Azt mondják, jobb lenne, ha biz­tonságosabb körülmények kö­zött tudhatnának engem. Megértem őket. A világból so­kat láttam már, de igaz, sem­mi nem tudja pótolni az ott­hon melegét. Erre nagy szük­ségem van. — Lehet önből újra orosházi lakos? — Olyan életre vágyom, ami örömöt okoz nekem. S ha ezt az érzést a szülővárosomban talá­lom meg, miért is ne?! Névjegy IFJÚ CSIZMA­DIA SÁNDOR, 30 éves. Nőt­len. Az oros­házi Táncsics gimnázium után a Károli Gáspár Református Egyetem hitoktató, tanító, ember- és társadalomismeret szakán végzett. Volt Angliában taka­rító, gyermekfelügyelő, házi tanító. Nyolc hónapja a Ma­gyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat délkelet-ázsiai prog­ramigazgatója. Zenész növendékek ünnepi hangversenye Békéscsabán, a zeneművészeti szakközépiskolában évek óta kialakult gyakorlat, hogy a fél­évi vizsgák legszebb produkció­iból válogatva hangversenyt rendeznek. A koncertek célja, hogy a legtehetségesebb növen­dékek produkciói ne csak szűk, szakmai körben hangozzanak el, hanem a szélesebb nyilvá­nosság előtt is. A változatos mű­sorban az ifjú tehetségek lehe­tőséget kapnak arra, hogy mél­tó körülmények között kapják meg a megérdemelt tapsot, érezzék a közönség szeretetét. Ilyen hangverseny volt január 18-án este a békéscsabai város­háza dísztermében, ahol remek teljesítmények igazolták a fel­készítő tanárok és a diákok szorgalmát és tehetségét. ■ (n) A tenger őrzi a titkait kutatás A számlálás sziszifuszi munka Bolygónk felületének 70 százalékát a tengerek bo­rítják, s ebben a mérhetet­len víztömegben található a földi élőlények 95 száza­léka. Ám ennek a tengeri élőszférának mindeddig csak egy ezrelékét sike­rült megismerni. E lemaradás csökkentésére hív­ta életre 2000-ben 200 neves tengerkutató a tengeri lény­számlálás nevű, többéves prog­ramot, amelynek első szakaszá­ról számoltak be nemrég Frankfurtban. A lényszámlálási munkában 73 ország 1700 tu­dósa működött közre, és vezető­ik beszámolóiból egyértelművé vált, hogy a kutatók túl nagy fá­ba vágták a fejszéjüket, a tenger élővilágának java részét tovább­ra sem fogjuk megismerni, mert folyamatosan újak kelet­keznek, mások meg eltűnnek. Elhangzott, egyetlen köbméter­nyi tengervízben ötszázféle élő­lényt regisztráltak, ám azok 90 százaléka eddig nem szerepelt egyetlen katalógusban sem. Bár a tanácskozáson egyértelművé vált, hogy egy teljes lényszám­lálásra remény sincs, a sziszifu­szi munkát tovább folytatják. Nagy eredmény lesz, ha az is­mert tengeri lények számát a kutatássorozat végéig 2 ezre­lékre sikerül feltornászni, va­gyis a mai helyzethez képest megduplázni.

Next

/
Thumbnails
Contents