Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-20 / 17. szám

2006. JANUÁR 20.. PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA 11 A bánkúti növénynemesítő utódoknak Baross László munkásságát emlékszoba, síremlék őrzi Medgyesegyháza területe az őskorban is lakott volt hagyománya mezőgazdasági jelleg Világhímevíí 1201 és 1205 tények Felülmúlta az összes hazai fajtát Surányi János, az Országos Nö­vénytermelési Kísérleti Intézet munkatársa felfigyelt a Kana­dában előállított, és Ameriká­ban is elterjedt tavaszi búzafaj­tára, a Margiusra, és 1914-ben behozott 50 kilogramm eredeti vetőmagot. Ezt megosztotta Ba­rossal, aki ebből törzseket sze­lektált és Bánkúti tar néven for­galomba hozta. Ez a búza egye­sítette a koraiságot, az erős, szi­lárd szárat, a rozsda-ellenálló- ságot és a kiváló minőséget. Egyetlen hibája: nem volt iga­zán télálló. Ekkor keresztezte a Tisza vidékiből származó Bán­kúti 5 törzzsel. Ezen populáció­ból szelektálta a később világ­hírűvé vált Bánkúti 1201 és 1205-öt, amelyeket 1931-ben - 6ó éves korában(l) — ilyen né­ven törzskönyveztek. A küzde­lem azonban nem ért véget. Meg kellett harcolnia azok el­terjesztéséért. Ám a bánkúti búzák a gyakorlatban bizonyí­tottak minden szónál és betű­nél ékesebben. Felülmúlták az összes hazai fajtát, fényesen igazolták Surányinak, valamint Hankóczy Jenőnek a Lisztkísér­leti Állomáson végzett kutatási eredményeit. Medgyesegyháza uniós hozományai közül ezúttal Baross László világhírű búzanemesítőt mutatjuk be. Baross László 1865. október 16- án Felsőzsemberen (ma Szlová­kia) született, középbirtokos családból. Körmöcbányái és nagyszombati iskolái után 1884-ben beiratkozott a ma­gyaróvári Gazdasági Akadémi­ára. Kedves tanára volt Cserhá­ti Sándor, a növénytermesztés­tan professzora, aki elindította a növénynemesítői pályán. Az akadémia után 1887-ben József főherceg uradalmainak alkal­mazottja lett. Először a Fejér megyei alcsúti uradalomban dolgozott, 1892-től a gyapjúi (ma Románia) uradalomban volt segédtiszt, majd három év múlva Bánkúira került. A helytörténeti dokumentu­mok szerint a bánkúti gazda­ság József főherceg nagy kiter­jedésű birtokai közül a kisjenői uradalomhoz tartozott. Az Elek részeként számon tartott Bán- kút-pusztát 1822-ben kapta meg József nádor, melyet 1878- ig haszonbérbe adtak. Ekkor ál­lították fel a Rózsa-majori, majd 1886-ban a László-majori kerü­letet, s ezáltal a bánkúti gazda­ságból 3486 kh és 756 négy­szögöl került házi kezelésbe. 1895-ben az egész bánkúti ura­dalom területének 94 százaléka szántó volt. Mivel Bánkúton a A bánkúti katolikus templom előtti téren található Baross László síremlé­ke, melyet a tiszteletére ültetett négy védett jegenyenyár fog közre. A Medgyesegyházához tartozó Bánkúton található Baross László emlékszobája, melyet a helyi védettségű kastélyban helyeztek el. A szobában korabeli dokumentumok, az életútját, munkásságát bemutató tablók, il­letve Baross eredeti bútorai láthatók. A parkban két védett mogyórófa és két kopjafa őrzi emlékét. termőtalaj a környező terüle­teknél gyengébb sziktartalmú, a búzatermesztésre kedvező feltételek adódtak. Baross 1895-ben került Bánkúira, elő­ször László-majorba intézőnek, majd 1911-ben kinevezték a bánkúti uradalom jószágfel­ügyelőjévé, s itt élt élete végéig. Alcsúton a kukorica nemesítér sével is­merkedett, és a bán­kúti urada­lomban is azzal kezdte tevé­kenységét 1892-ben. Az itt ne­mesített kukoricával kapcsola­tos tevékenységét 1914-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) a Budapes­ten rendezett országos kuko­ricakiállításon aranyéremmel ismerte el. Baross több növény­faj - dohány, zab, takarmányré­pa, görögdinnye, seprűcirok, árpa, ricinus - nemesítésével is foglalkozott. Emellett élén­ken érdeklődött a mezőgazda- sági problémák iránt is. A talaj­művelésről, trágyázásról, vetés­forgóról vagy a kévekötő arató­gépekről számos cikke jelent meg a korbeli szaklapokban. A búza és a rozs nemesítését 1908-ban (43 évesen) kezdte. A híres búzák bölcsője Baross László idejében a búza különböző hazai és külföldi faj­ták keveréke volt Szenvedett a gyakori szárazságtól és rozsda­járványtól, nagy hőségben gyen­gén termett, és könnyen meg­dőlt. Baross kezdetben Tisza-vi- déki egyedkiválasztást végzett, a jobb családokat elszaporítot­ta, de csak a Bánkúd 207 és 5 vált ismertté, amelyekkel aztán tovább folytatta kísérleteit. A mai Medgyesegyháza he­lyén és környékén már egy év­ezrede is éltek kisebb-na- gyobb közösségek, de a meg­határozó, a jelenre és a jövőre is hatást gyakorló történelme alig több száz éves. Az első írá­sos anyag 1418-ból származik, ahol „Medgyesház" elnevezé­sű birtokrészt említ. A terüle­tet Mátyás király 1482-ben fiá­nak, Corvin Jánosnak adomá­nyozta. A török uralom meg­szűnése után sokáig nem me­rült fel írásos nyom, ami arra utal, hogy a falvak valamilyen ok miatt megszűntek. Az 1800-as évek közepétől do­hánykertész telepítvények lét­rehozása kezdődött. Hivatalo­san az 1893. évi községalakí­tás kapcsán szól a legtöbb írá­1 sos emlék, így 5 a miniszteriális I és megyei do­ll kumentumok 1 is. Ekkor a la- kosság létszá- ma közel 2500 volt. A századelőn a település dinamikusan fejlődött. A né­pesség száma 1920-ban 5514 volt, s ez a létszám 1960-ig alig változott, de napjainkra a csökkenő tendencia a jellem­ző. Elhelyezkedését tekintve periferikus, de kistérségi szempontból vizsgálva 7 tele­pülés tartozik „Vonzáskörzeté­hez”. A község hagyományo­san mezőgazdasági jellegű, infrastruktúrával jól ellátott, vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. ÉRDEKESSÉGEK A BUZANEMESÍTÓRÓL Amerikai aranyérem hozta meg az igazi elismerést BAROSS LÁSZ­LÓ (1865- 1938) a köz­tudatban mint a „bán­kúti búzák atyja” szere­pel. Végtelenül szerény em­ber volt, a világhírűvé vált bú­zafajtáit sem saját magáról nevezte el. Azokban az évek­ben beteljesülni látta korábbi álmait. Itthoni ellenzői is el­hallgattak, amikor 1933-ban a kanadai Reginában rendezett búza-világkiállításon a B- 1201-es fajtát jelölték a világ legjobb búzájának, és Baross aranyérmet, valamint díszok­levelet kapott. Búzafajtái ne­gyedszázadon keresztül a leg­jobbak voltak Magyarorszá­gon. Hazánk búzavetés-terüle- tének nagyobbik részén az ő fajtáit termesztették, még 1947-ben is 60, majd 1957- ben 57 százalékán. Marton- vásáron 1959-ben, Szegeden később állítottak szobrot Ba­rossnak, míg a bánkúti kas­télyban emlékszoba és sír­hely is őrzi emlékét. Kétszer is bizonyított, osztatlan sikert aratott SIMON NOR­BERT, med- gyesegyházi informatikus nyolc évvel ezelőtt mun­kája révén személyesen találkozhatott az akkor 83 éves Telpis Alajos- néval, akinek nagybátyja volt Baross László. Telpisné elme­sélte, hogy Baross az arató gazdát mindig a Csillag bör­tönből hozta ki, mert benne maradéktalanul megbízott. Mesélt arról is, hogy hányféle növény magnemesítésével foglalkozott a nagybátyja, va­lamint a búza amerikai világ­hírnevének hátteréről. A ka­nadai Reginában rendezték meg a kiállítást, ahová bene­vezték a bánkúti búzát. A si­kértartalmával, minőségével mindenkit legyőzött. A bírá­lók azonban nem tudták, hol van Magyarország, ezért semmisnek vették az ered­ményt. Újból kiírták a ver­senyt, de nem volt mit tenni, a bánkúti búza ekkor is osz­tatlan sikert aratott. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Lehoczky Péter. Forrás: Medgyesegyháza nagyközséggé alakulásának centenáriumi kiadványa; internet. HIRDETÉS Akció régi és új előfizetőinknek Februárban mindennap nyer egy előfizetőnk egy 2006-os falinaptárt és hetente egy arany karkötő talál gazdára. „Naponta nyerhet!" elneve­zésű játékunkban részt vesz­nek mindazok, akik január 31-éig kifizetik februári előfi­zetési számlájukat. Ha Ön még nem előfizetőnk, de szeretne részt venni a sorsoláson, rendelje meg lapunkat most! f f AUPTUA! IMS BEN f A HAZA MIMIIN (LÓIT (EKES MEGYEI HÍRLAP Kfilfí.FT! NAPILAP Kedves Olvasó! Szeretnénk figyelmébe ajánlani, miért érdemes előfizetnie lapunkat: ♦ nem kell sorba állnia érte, mi naponta korán reggel házhoz visszük ♦ pontos, megbízható információkhoz, hírekhez jut ♦ rendszeresen olvashat a megye, a települések életéről % különböző nyereményjátékokon kísértheti meg szerencséjét 0 kedvezményes hirdetési lehetőségekhez juthat:- féláron adhatja fel a családi köszöntőket- 20% kedvezményt kap apróhirdetései árából évente több alkalommal előfizetői ajándéksorso­láson vehet részt. Megrendelem a Békés Megyei Hírlapot ...........példányban a következő címre, 1 hónapra 1696 Ft □ 3 hónapra 5088 Ft □ j Név:, í Cím:,, .....tel.:. I Kel ires I A megrendelőlapot a Népújság Kft., 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. j \ címre küldje be! . I t__________________________________,______,______*_____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents